Külföld

A kettészakadt ország forradalma

Önjelölt államfő, Mexikóból puccsot hazakiabáló, elmenekült megbuktatott elnök és polgárháborús hangulat Bolíviában

Puccsot emleget a Mexikóba menekült Evo Morales, miután elnökké nyilvánította magát a bolíviai szenátus egyik alelnöke. Az ország és az ellenzék is megosztott, és sok múlik majd azon, mit tesz a katonaság.

Bolívia ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát helyi idő szerint kedden a La Paz-i szenátusban a felsőház egyik ellenzéki alelnöke, Jeanine Ánez. Ánez az alkotmányra hivatkozva jelentette be, hogy átmenetileg az ország élére áll. Az alaptörvény alapján az elnök és az alelnök lemondása vagy megbízatásának egyéb okból történő megszűnése esetén a szenátus elnöke vagy a képviselőház elnöke látja el az államfői feladatokat, ám vasárnap mindannyian lemondtak posztjukról. Jeanine Ánez azután jelentette be, hogy ideig­lenes államfő lesz, hogy a parlament mindkét háza határozatképtelenség miatt képtelenné vált arra, hogy kijelölje a vasárnap lemondott Evo Morales ideiglenes utódját. A Mexikóba menekült Evo Morales szerint Ánez bejelentése puccsal ér fel.

A baloldali Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután az országon a választásokat követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről, mert az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokat és potenciális csalást észlelt az októberi elnökválasztáson.

A történet ugyanakkor nem biztos, hogy lezárult, a rendezett politikai átmenetet több konfliktus is nehezíti, és az ellenzék nagyon megosztott: egyaránt vannak köztük városi elégedetlen polgárok, Santa Cruz környéki autonomista vezetők és olyan baloldaliak, akik korábban elpártoltak Moralestől.

A volt elnök támogatói főleg az Andok hegyvidéki falvaiból kerültek ki, elsősorban az őslakosok közül, akiket később azzal is igyekezett maga mellett tartani, hogy ezekre a szegény vidékekre forrásokat vitt. Természetesen ezeket nem lehetett a semmiből előhúzni, a pénzt a keleti területekről vonta el, nem véletlen, hogy lemondását az ellenzéki fellegvárnak számító Santa Cruzban utcai örömünnepély fogadta. Az ország gyakorlatilag két részre tagolódik: a nyugati hegyvidéki területeken főleg őslakosok élnek, míg az Amazonas-medencéjében meszticek. A 2000-es évek közepén nagy csata zajlott a két vidék elitje között, mivel Santa Cruz és környéke a nyugati kultúra és a kapitalizmus felé akart nyitni, míg az andoki kokatermelők és jelöltjük, Evo Morales a régi indián kultúrák támogatását, a szocializmus uralomra kerülését és a gázkitermelés államosítását akarta elérni. Ezt a csatát végül Morales nyerte, és ő lett az ország első őslakos elnöke.

Ez csak erősítette a Santa Cruznak autonómiát követelő keleti lakosság indulatait az évek alatt, amiket ugyan egy ideig el tudtak nyomni, de végül nagyban hozzájárultak Morales bukásához. Ugyanakkor nem biztos még, hogy ez egy befejezett játszma, hiába menekült Morales Mexikóba, híveinek egy része polgárháborúra készül. A következő napokban gyakorlatilag a hadsereg döntésein múlhat a kettészakadt ország sorsa.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom