Papírforma elnökválasztás

Csaknem százszázalékos feldolgozottság mellett nem történt meglepetés a vasárnap esti exit-pollokhoz képest a román elnökválasztás kapcsán. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis a szavazatok 36,91 százalékát szerezte meg, a szociáldemokrata Viorica Dăncilă exkormányfő 23,45 százalékot, így ők mérik össze támogatottságukat a november 24-én várható második fordulóban.

Mindkét jelölt természetesen sikerről beszélt: Iohannis a PSD fölötti „történelmi győzelemnek” örvendezett – mint mondta, az elmúlt harminc évben soha nem látott mértékű az országot a múltban tartó szocdemek elutasítottsága, Dăncilă pedig a második helynek örült, a voksokat egykori kormánya jóléti intézkedéseinek tudta be.

Iohannis támogatottsága egyébként némiképp elmaradt a várttól, de első helye borítékolható volt, igazából a másik bejutó személye volt kérdéses, és sokáig úgy tűnt, az USR–PLUS választási szövetség jelöltje, Dan Barna lehet az. Ő végül a voksok 14,19%-át kapta. Tegnap már mindennek kapcsán Barna vállalta a sikertelenséget az eredeti cél, egy „PSD nélküli második kör” tekintetében. A második körben természetesen Iohannis mellé állnak – tette hozzá.
A liberális Mircea Diaconu 9,17 százalékot, a népi mozgalmista Theodor Paleologu 5,69 százalékot, az egyetlen magyar jelölt, az RMDSZ-elnök Kelemen Hunor pedig 4,13 százalékot szerzett.
Kelemen Hunor 2014-ben is indult, akkor 3,47 százaléknyi voksot gyűjtött be, szám szerint pedig harmincezerrel kevesebbet a mostani eredménynél. A Maszol arról írt, hogy Kelemen a két székely megyében győzött – Hargitában és Kovásznában – de jelentős mennyiségű voksot kapott Maros, Szatmár, Szilágy megyében, ahol második helyezett lett Iohannis mögött, és még tízezer feletti voksot gyűjtött Bihar és Kolozs megyében is. Érdemes lehet összevetni a voksok és a megyében élők etnikai arányait, jellemzően a magyarok kisebb arányban mentek el szavazni, vagy egy részük román jelöltre voksolhatott akkor is és most is: vasárnap 5–13 százalékkal kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ-es jelölt, mint amilyen arányban magyarok lakják az adott megyéket. Ezzel szemben a szinte színromán Kárpátokon túli megyékben is kapott voksokat Kelemen Hunor, szám szerint több mint 18 ezret.
Maga a jelölt tegnap úgy nyilatkozott: az eredmény mindenekelőtt egy erős közösség eredménye és hangja, rámutatott, hogy több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, és köszönetet mondott értük. Mint mondta, a következő parlamenti választásokig a most bemutatott, „jövőre, a tiszteletre, az emberi méltóságra építő” kampánynak megfelelően dolgoznak majd.
Egyébként összesen mintegy 8,7 millió választópolgár járult urnákhoz vasárnap, ez 47,77 százalékos választási részvételt jelent, ami jóval kevesebb, mint a 2014-es elnökválasztás első fordulójáé, amikor egymillióval több választó vonult az urnákhoz. w