Külföld

Morales szerint elfogatóparancsot adtak ki ellene

Evo Morales lemondott bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este közölte a Twitteren, hogy „törvénytelen” elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig „erőszakos csoportok” támadták meg.

Morales szerint elfogatóparancsot adtak ki ellene
Evo Morales
Fotó: MH

„Egy rendőr nyilvánosan bejelentette, arra utasították, hogy hajtsa végre az ellenem kiadott törvénytelen elfogatóparancsot” - írta Morales a közösségi oldalon. „Elpusztítják a jogállamot azok, akik a puccsért felelősek” - tette hozzá a baloldali politikus.

Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt.

Nem sokkal később a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, s közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.

Mexikó menedéket ajánl Moralesnek

Mexikó menedéket ajánl Moralesnek - közölte helyi idő szerint vasárnap a mexikói külügyminiszter.

Marcelo Ebrard tudatta, hogy a La Paz-i nagyköveti rezidencián fogadtak 20 bolíviai tisztségviselőt és képviselőt.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.

„Mexikó fenntartja álláspontját, hogy tiszteletben tartja a demokráciát és az intézményeket. Puccsot nem” - írta a miniszter a Twitter mikroblogon.

A szintén baloldali Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök nem sokkal korábban a Twitteren elismerését fejezte ki Moralesnek, aki „inkább lemondott, mint hogy erőszaknak tegye ki a népét”.

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales vasárnap este jelentette be lemondását, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is.

Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.

A napokban történteket több, baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette.

Az amerikai külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője a Reutersnek elmondta, hogy az Egyesült Államok figyelemmel követi a bolíviai politikai helyzetet, és felszólítja a polgári vezetést, hogy tartsa fenn az ellenőrzést Morales lemondása után. „Felszólítunk mindenkit, hogy tartózkodjon az erőszaktól ebben a feszült időszakban, és továbbra is együtt fogunk működni nemzetközi partnereinkkel annak szavatolása érdekében, hogy Bolívia demokráciája és alkotmányos rendje tartós legyen” - fogalmazott.

Moszkva a válság alkotmányos megoldására szólítja fel a bolíviai politikai erőket

A válság alkotmányos megoldására szólította fel Bolívia politikai erőit hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Nyilatkozatában a külügyi tárca aggodalmát fejezte ki, amiért a helyzet drámai fordulatot vett Bolíviában, „ahol az ellenzék által elindított erőszakhullám megakadályozta Evo Morales elnöki mandátumának befejezését”. A dokumentum szerzői szerint az események „egy megrendezett államcsíny mintájára” alakultak.

A minisztérium józanságra és felelősségre intette a bolíviai politikai erőket, valamint arra, hogy keressék az alkotmányos kiutat a válságból a békesség, a nyugalom, az állami intézmények irányíthatóságának helyreállítása, az állampolgárok jogainak biztosítása, valamint az ország társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy sem Morales, sem a bolíviai vezetés más tagjai nem fordultak menedékért Oroszországhoz. Kijelentette, hogy a La Paz-i fordulat nem befolyásolja Vlagyimir Putyin elnök részvételét a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) szerdán Brazíliavárosban kezdődő csúcskonferenciáján.

Putyin egyébként a tervek szerint a hét második felében Brazília mellett a Bolíviával szintén határos Chilébe is ellátogat.

A külügyminisztériumhoz hasonlóan hétfőn a Kreml szóvivője is nyugalomra szólított fel és kifejezte reményét, hogy a bolíviai válságot törvényes eszközökkel és külső beavatkozás nélkül sikerül majd megoldani.

Kapcsolódó írásaink

Leomlott az „embertelen építmény”

ĀMegköszönte a visegrádi országok lakóinak szabadságszeretetét Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki szerint ezen nemzetek bátorsága nélkül nem lett volna német egység