Külföld

Brüsszel új javaslatot készít a migrációs politika átalakítására

Új javaslatot készít a hamarosan hivatalba lépő Európai Bizottság az Európai Unió migrációs politikájának átalakítására - mondta Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság megválasztott elnöke pénteken Berlinben Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélése után.

Brüsszel új javaslatot készít a migrációs politika átalakítására
Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság megválasztott elnöke
Fotó: AFP/Tobias Schwarz

Ursula von der Leyen a  elmondta, hogy az általa vezetett bizottság egy európai uniós „migrációs paktum” megkötését szolgáló javaslaton dolgozik majd. A tervek szerint 2020 első vagy második negyedévében mutatják be az elképzeléseket. Kiemelte, hogy EU-nak világszerte példaképpé kell válnia a migrációs folyamatok „fenntartható, humánus megközelítésű, de hatékony irányításában”. Ehhez véget kell vetni az EU-s szintet jellemző „mozdulatlanságnak”, új lendületet kell adni a migrációs politika átalakítási folyamatának - mondta a megválasztott bizottsági elnök.

Angela Merkel aláhúzta, hogy a bizottság nehéz feladatra vállalkozik, de a német szövetségi kormány támogatja majd, és nemcsak a migráció ügyében, hanem az összes többi terve megvalósításában, azért is, mert Németország csak akkor lehet sikeres, „ha Európának jól megy a sora”.

A kancellár a támogatásáról biztosította a leendő von der Leyen-bizottság formálódó munkatervének a klímaváltozás elleni küzdelemmel és a digitalizációval kapcsolatos elemeit. Mindketten kiemelték azt is, hogy feltétlenül meg kell őrizni az EU-tagság megszerzésének kilátását a nyugat-balkáni térség csatlakozni kívánó tagjai előtt.

Ez stratégiai fontosságú ügy az EU számára, a migráció miatt is - szögezte le Ursula von der Leyen az albán és az észak-macedón csatlakozási folyamat elakadásával kapcsolatban. Megjegyezte, hogy „az EU-hoz kell kötni” ezeket az országokat, különben légüres tér keletkezik, amelybe mások, külső hatalmak nyomulnak be az EU helyett.

Azzal kapcsolatban, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteki berlini látogatásán ismét figyelmeztette a német kormányt, hogy nem szabad bevonni a Huawei kínai távközlési vállalatot az ötödik generációs (5G) mobil távközlési hálózatok  kiépítésébe, Angela Merkel rámutatott, hogy a Huawei Németországban régi szereplője a mobil távközlésnek, a 2G- és a 3G-hálózatok kiépítésében is részt vett.

A Huawei kizárását sürgető amerikai követeléseket ismét elutasítva hozzátette, hogy a tervezett német szabályozás nem célzottan egyes cégekre, hanem a fejlesztések valamennyi résztvevőjére vonatkozik, ami azt jelenti, hogy minden vállalatnak meg kell felelnie a korábbi fejlesztéseknél meghatározottnál jóval magasabb szintű biztonsági elvárásoknak. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az lenne a legjobb, hogy az EU-tagállamok közös álláspontot dolgoznának ki az ügyben.

Ursula von der Leyen elmondta, hogy a brüsszeli bizottság egyelőre tájékozódik az ügyben, igyekszik megismerni valamennyi ország gyakorlatát. Az EU előkészítő és javaslattevő intézménye ezután dolgozhat majd ki egy stratégiát arról, hogy miként érdemes kezelni az 5G-hálózatokkal kapcsolatos kockázatokat - mondta.

 Megnyílt a lehetőség a megállapodásra a migrációs politika ügyében

Megnyílt a lehetőség a megállapodásra az Európai Unió migrációs politikájának ügyében - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke pénteken Berlinben.

A német politikus a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában este tartott előadásában kiemelte, hogy nyáron számos EU-tagország vezetőjével tárgyalt, és a megbeszélések alapján úgy látja, mindenki számára világos, hogy a migrációs politika ügyében nem mehetnek tovább a dolgok úgy, ahogyan az utóbbi években.

A megállapodást eddig akadályozó, „blokkoló” országoknak is világos, hogy „a migráció jelensége nem múlik el csak úgy”, hanem megmarad, és „jó hír”, hogy ezek az országok „vissza akarnak térni az asztalhoz, és fenntartható megoldásokról akarnak tárgyalni”.

 Ezen országok számára az is világos, hogy a megoldásokhoz „minden tagállamnak szolidárisan hozzá kell járulnia” - mondta Ursula von der Leyen.

Aláhúzta, hogy az ügy rendezése igen fontos a közösség összetartásának megőrzéséhez, ezért az általa vezetett bizottság az első hivatali napjától törekszik majd a megoldásra, és 2020 első fél évében javaslatot terjeszt elő. Néhány fő alapelv már megvan, köztük az, hogy „Európa nyitott földrész marad, amely kapcsolatban áll a világgal”.

„Nem a szögesdrót, hanem a határokon átívelő (tudományos) kutatás, az utazás és a kereskedelem tartozik hozzá az európai életformához, éppen úgy, mint a menedékjog és a leggyengébbek védelme” - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Mint mondta, egyszerű megoldás nincs, és a közösség nem ígérhet többet, mint amennyit teljesíteni képes. Hozzátette: abban bízik, hogy migrációs politika ügyében is győzedelmeskedik az „európai eszme”, az a felismerés, hogy közösen meg lehet birkózni olyan kihívásokkal, amelyeken a tagországok egyenként, külön-külön elbuknának.

Ursula von der Leyen a KAS úgynevezett Európa beszéd című sorozatának 10. előadója volt. A rendezvényt mindig november 8-án, a berlini fal ledöntése évfordulójának előestéjén tartják, a meghívott vendégek az utóbbi években mások mellett Donald Tusktól, az Európai Tanács távozó elnökétől és Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság távozó elnökétől hallgathattak előadást az Európai Unióról, az egységfolyamat állásáról és lehetséges jövőjéről.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a földrész előtt álló kihívások közös megválaszolásaként értelmezett európai eszme gondolatára fűzte fel beszédét, és bizottsági elnöki programjának fő elemeit, illetve gondolati hátterét ismertette. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a külső szemlélőknek sokkal „vonzóbb”, mint ahogy a közösség tagjai látják saját magukat.

Meglehet, hogy Európa öregszik, de Oroszország és Kína is öregszik, és Európa velük szemben „felbecsülhetetlen értékekkel” rendelkezik, méghozzá a jogállamisággal, a szabadsággal, a demokráciával, a különböző életfelfogások iránti nyitottsággal. Mindezt a fiatalok nem találják meg Oroszországban és Kínában.

Európa „nyitott társadalmai” teret adnak a vállalkozó szellem kibontakozásához, egyben a stabilitást és a szociális piacgazdaságot is biztosítják, ami például azt jelenti, hogy egy tudós nemcsak kutatási pénzekhez juthat hozzá az EU-ban, hanem jó iskolába is tudja járatni a gyerekeit úgy, hogy nem kell vagyonokat költenie tandíjra, és azt is jelenti, hogy egy idős-, vagy betegápoló nemcsak munkát szerezhet, hanem az érettségi vizsgát is bepótolhatja, ha nem tudta letenni a hazájában - sorolta.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom