Nem történt előrelépés a katonatemető ügyében

A tanácskozás után Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának a parancsnoka az MTI-nek telefonon elmondta: a román és a magyar hadisírgondozó hivatal illetékeseinek júniusi megbeszélése óta semmilyen előrelépés nem történt a temető helyzetének rendezése ügyében.

Az ezredes a temetőben történt kegyeletsértő állapot megszüntetését tartotta a magyar fél legsürgetőbb elvárásának. Kijelentette: azáltal történt kegyeletsértés a temetőben, hogy az ismeretlen román katonáknak állított, négy sorban elhelyezett ötven betonkereszt közül két sor keresztet bizonyosan magyar katonák sírjára helyeztek. Hozzátette: a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést.

„Erre egy megoldás van. Azon a területen ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak idetemetve katonák. Ha katonákat találunk a keresztek alatt, azok nem lehetnek mások, mint az 1917-ben eltemetett magyar katonák” - jelentette ki az ezredes.

Kovács Vilmos azt is elmondta: a magyar fél képviselőjeként azzal kapcsolatban is kétségeit fogalmazta meg, hogy mi szükség van a temetőben ötven olyan keresztre, amelyen az „ismeretlen román hős” felirat áll, amikor a román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE álláspontja szerint 11 román katona nyugszik a temetőben, a magyar fél pedig iratokkal bizonyította, hogy a 11 románnak vélt hős közül öt magyar katona, egy pedig orosz katona volt.

„Legfeljebb öt román katona nyugszik a temetőben, de nem kaptunk kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mit jelképez a nekik állított ötven kereszt” - nyilatkozott az ezredes.

Arra a kérdésre, hogy nem követett-e el hibát Darmanesti polgármesteri hivatalához hasonlóan Csíkszentmárton önkormányzata is, amikor az elmúlt években a szükséges engedélyek nélkül újította fel a temetőt, Kovács Vilmos úgy vélte: nem lehet egyenlőségjelet tenni a két temetőátalakítás közé. Szerinte ugyanis Csíkszentmárton egy rendezetlen területen alakított ki jobbító szándékkal egy emlékparkot, melyre több mint 600 fakeresztet állított. Azt is hozzátette: a fakeresztek vállaltan nem pontosan a sírok fölé kerültek, és a keresztekre rögzített jel: a kard és sisak valamennyi itt eltemetett katonát jelképezi. Megjegyezte: a temetőben 800-900 magyar katona nyugszik.

„A 600 fakereszt jelképes kihelyezése a mi olvasatunkban egyáltalán nem kegyeletsértő. Ezzel szemben Darmanesti önkormányzata az itt nyugvó öt román katonának helyezett ki ötven keresztet, amelyek egy része magyar sírokra került” - magyarázta az ezredes. Kovács Vilmos elmondta: a többször is feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy a román félnek egyelőre nincsen megoldási javaslata a kialakult helyzetre.

Azt is megjegyezte, hogy a német hadisírgondozó hivatal képviselője nem foglalt állást az úzvölgyi temetővitában. Nyilvánvalóan csak tájékozódni jött a megbeszélésre. Az orosz hadisírgondozó hivatal képviselője felszólalásában a magyar javaslatot támogatta, és azt is közölte: számára az a fontos, hogy a temetőben emlékhelyet alakítsanak ki az itt nyugvó 22 orosz katonának is.

Kovács Vilmos közölte: valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.

Az úzvölgyi katonatemetőben történtek és az ügy legújabb fejleményei, valamint a délvidéki magyar helységnévtáblák visszaállítása szerepelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma társadalmi szervezetek munkacsoportja szerdai budapesti ülésének napirendjén.

Pánczél Károly, a testület fideszes társelnöke újságíróknak elmondta: a tanácskozáson Tánczos Barna RMDSZ-szenátor adott tájékoztatást a katonatemetőben történtekről, illetve a legújabb fejleményekről.

Ott tartunk ma, a 21. század elején, hogy már a temetőinket, és a sírjainkat kell védelmezni - fogalmazott.

A társelnök közölte: Tánczos Barna tájékoztatása szerint mind a román kulturális minisztérium, mind a hadügyminisztérium nyilatkozata alapján törvénytelen, amit a dormánfalvi polgármester és önkormányzat tett ez ügyben, nem volt engedélyük a keresztek felállítására.

A Bákó megyei prefektus is felszólította a dormánfalvi önkormányzatot, hogy a vonatkozó határozataikat vonják vissza - tette hozzá.

Pánczél Károly kiemelte: a magyar honvédelmi tárca ragaszkodik ahhoz, hogy a sírok fölé került román kereszteket távolítsák el, bizonyítani tudják ugyanis, hogy ott a monarchia osztrák és magyar katonái nyugszanak.

Az ügyben a magyar külügyi és honvédelmi tárca támogatására továbbra is számíthat a székelyföldi magyarság - hangoztatta.

Bencsik János (Jobbik), a bizottság ellenzéki társelnöke kiemelte: ami történt, az a legmegrendítőbb nemzetpolitikai eseménye volt a magyarságnak az idei évben, az egész Kárpát-medencei magyarságot megrázták azok a képsorok, amelyek az erőszakos román temetőfoglalókról készültek Úzvölgyében.

Azt mondta, bár vannak kedvező jelek, köztük a magyarokra kirótt pénzbírságok visszavonása, nagyon sok a kedvezőtlen fejlemény.

Minden szerv megerősítette, hogy törvénytelenül helyezték ki a kereszteket, a jog és az igazságosság a magyar oldalon áll, de mégis azt látják, hogy a törvényesség betartását a legfelsőbb szintekig szabotálják - folytatta. Kijelentette: nem lehet hagyni, hogy ebben az ügyben további érdeksérelem érje az erdélyi magyar közösséget.

Tánczos Barna RMDSZ-szenátor megköszönte a bizottság támogatását, mint mondta, ez újabb erőt ad Székelyföldön a küzdelemhez.

Kiemelte a magyar kormány határozott fellépését az ügyben, és azokat a felszólításokat, amelyek arra késztették a román felet, hogy a "lendületből visszavegyen".

Nem az erőszak és a kegyeletsértés a megoldás Úzvölgyében, hanem a partnerség - hangsúlyozta.

Romániában ugyanakkor új szelek fújnak - utalt az újonnan megválasztott miniszterelnökre és az ország új kormányára.

Rámutatott: az új hadügyminiszter sokkal nyitottabbnak bizonyult, és már vannak eredmények.

Elindult a konkrét megegyezést célul kitűző folyamat - tette hozzá. Reményének adott hangot, hogy vissza tudják állítani a temető sértetlenségét, és a magyar honvédek, hősök is újra megkapják azt a tiszteletet, ami kijár nekik.

Az ülésen meghallgatták Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, a délvidéki magyarság képviselőjét is azokról az eredményekről, amelyeket a magyar helységnevek újbóli használata területén elértek.

Pánczél Károly rámutatott: Délvidéken ez egy közel két évtizedes folyamat volt. Kiemelte: 240 településen sikerült visszaállítani a magyar helységneveket, a latin betűs feliratokat, és az utcák, terek régi hagyományos nevei is megjelenhettek.

Bencsik János azt mondta: az örömteli események mellett sajnálatos tendencia, hogy ezeket a táblákat rendszeresen megrongálják. Hiába rendelkezik a törvény, hogy záros határidőn belül állítsák vissza őket, ez sokszor mégsem történik meg - jegyezte meg.