Külföld

Orbán: Igazságot akarunk a következő uniós költségvetésben

Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi „igazságot akarunk” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.

Orbán: Igazságot akarunk a következő uniós költségvetésben
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh kormányfő (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozója előtt Prágában
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek. A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - közölte.

Orbán Viktor elmondta: az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy „minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet”. Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat „az ellenkező irányba halad”, és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz. Hangsúlyozta: „ennek ellenére is optimisták vagyunk”, mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.

Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. „Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni” - mondta.

Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta.

Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de „szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben” - tette hozzá. Orbán Viktor kijelentette: akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, „az a baj vele, hogy nem igazságos”. „Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk” - fogalmazott.

Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: „mindannyian csalódottak vagyunk”, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és „a bővítés gondolata ne enyésszen el”.

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat. A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.

A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (j-b) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (j-b) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Babis: Elfogadhatatlan a kohéziós támogatásokra szánt összeg csökkentése

A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - miniszterelnökei a Kohézió barátai nevű, 17 európai uniós tagállamot tömörítő informális csoport prágai tanácskozása előtt tartottak munkaértekezletet. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a következő költségvetési időszakban az eddigi 1,11 százalékról 1 százalékra csökkenjenek a kohéziós kiadások.

A cseh kormányfő rámutatott: a kohéziós politika célja, hogy a jövőben fokozatosan kiegyenlítődjenek az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonala közötti különbségek. „A csökkentés elfogadhatatlan. Ugyanakkor prioritásként kell kezelni, hogy a támogatási pénzeket értelmesen költhessük el. Lehetőséget kell kapnunk arra, hogy a beruházásokról önállóan, nemzeti szinten dönthessünk” - szögezte le Andrej Babis.

Peter Pellegrini szlovák kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikában nem szabad a valóságtól elszakadt döntéseket hozni. „A valóság az, hogy az EU régi és új tagjai között továbbra is nagy fejlődésbeli különbségek vannak, ezeket csak a támogatások folytatásával lehet eltüntetni, ezért harcolni fogunk a kohéziós pénzek csökkentése ellen” - jelentette ki Pellegrini.

Lengyelország sem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával, hogy csökkentsék a kohéziós politikára szánt összegeket - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.     A V4-es kormányfők nyilatkozataikban kiálltak az Európai Unió további bővítése mellett. Egybehangzóan azt állították, hogy az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások elhalasztásáról a nyugat-balkáni államokkal hiba volt. „A bővítés tulajdonképpen egy beruházás, nemcsak gazdasági, hanem biztonsági is. Ne feledjük, hogy ezek az országok fontos szerepet játszottak a korábbi migrációs hullám megállításában” - mutatott rá Pellegrini. „Komoly aggodalmaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó országok állampolgárainak lesz-e még kedvük megvalósítani azokat a nehéz reformokat, amelyeket a csatlakozás előtt az EU megkövetel, vagy pedig a jövőjüket végül is az Oroszországgal, Törökországgal, Kínával vagy az arab államokkal való együttműködésben fogják látni” - fejtette ki a szlovák kormányfő.

Andrej Babis közlése szerint a visegrádi kormányfők tárgyaltak a karbonsemlegességgel összefüggő problémákról, valamint az új Európai Bizottsággal való együttműködésről is. „Brüsszellel folytatott együttműködésünkön van még mit javítani. Egyenrangúságra törekszünk” - mondta a lengyel miniszterelnök.

A négy visegrádi kormányfő munkaértekezlete után a prágai várban megkezdődött a Kohézió barátai csoport csúcstalálkozója. Az Európai Unió 17 keleti és déli országát tömörítő csoport várhatóan közös nyilatkozatot fogad el a következő uniós költségvetésről.

Kohézió barátai - Folytatni kell az EU kohéziós politikáját

A kohéziós politika „az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez” - olvasható a dokumentumban. A csúcstalálkozó résztvevői ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is „meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten”.

A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének. A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.

A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleménye, hogy fenn kell tartani a hagyományos politikák, tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem, közti egyensúlyt. A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok „saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel”.

Az eszközök nagysága és felhasználásuk feltételei a Kohézió barátai csoport tagjai számára „kulcsfontosságúak” az EU jövőbeni költségvetési időszakáról folytatott tárgyalásokon - áll a közös nyilatkozatban. A prágai fórumon résztvevő uniós tagállamok leszögezik, hogy a tárgyalásokon igyekezni fognak „igazságos és kompromisszumos” megoldást találni a fennálló problémákra.  
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom