Külföld
Továbbra is erőlteti Brüsszel a kvótát
A bevándorláspártiak újra a migránsok kötelező elosztási mechanizmusát akarják bevezetni Európában, az uniós bizottság pedig kettős mércét alkalmaz a Fidesz szerint
Jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasította a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmus végrehajtását – foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az MTI szerint Eleanor Sharpston megállapította, az érintett országok nem teljesítették az uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
Sharpston elutasította az alperesek azon érveit, amelyek szerint ezen határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását. Emellett úgy vélte, hogy a három országot a „kérelmek hatalmas számának feldolgozásában rejlő kockázatok” nem mentesítették jogi kötelezettségeik alól.
Az állásfoglalásra reagálva Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára az MTI-nek kiemelte, hogy a távozóban lévő Európai Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra történő betelepítéséhez. Hozzátette, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér hazánk.
Völner hangsúlyozta, hogy az egyszeri kvóta csak a kezdet, Brüsszel valódi célja, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus, kötelező elosztási mechanizmust vezessen be. Mint mondta, Magyarország a 2015-ös tanácsi döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, vitatta a kvótahatározat jogszerűségét, és elutasította a kettős mércét, amiért az Európai Bizottság csak három tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot. Az Európai Bíróság 2017-ben végül elutasította a keresetet.
A Fidesz magyar kormánypárt közleményében szintén azt hangsúlyozta, hogy nem kér sem az egyszeri, sem az állandó, sem a 2015-ös, sem a most formálódó migránskvótából. Mint írták, a bevándorláspártiak újra és újra megpróbálkoznak
a migránsok kvóta szerinti szétosztásának bevezetésével.
Andrej Babis cseh miniszterelnök a CTK hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy a menekültpolitika olyan ügy, amelyben minden tagállamnak magának kell döntenie, a menekültek tagországok közötti szétosztása pedig szerinte
rossz döntés.
A lengyel kormány úgy véli, a menekültátirányítás elutasítása visszavezethető az uniós alapszerződésre, mely az EU tagállamai számára fenntartja a belső biztonság megőrzésének hatáskörét. Erről Piotr Müller lengyel kormányszóvivő beszélt a PAP hírügynökségnek, hozzátéve: Varsó a kvóta elutasításával az ellenőrizetlen migrációtól védte az országot.
Az ügyben ítélethirdetés 2020 első felében várható. A főtanácsnok véleménye nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Szigorítja Athén a menekülttörvényt
Elfogadta a görög parlament péntek hajnalban a menedékkérőkre vonatkozó szigorúbb törvényt, amelynek tervezete ellen több emberi jogi szervezet is tiltakozott. A dpa hírügynökség szerint Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök azt mondta: az új rendszer védelmet nyújt majd a menekülteknek, „de nem maradhatnak az országban azok, akik nem szorulnak menedékre”. A tervezet célja a menekültügyi kérelmek elbírálásának és az elutasított kérelmezők kitoloncolásának egyszerűsítése. Görögországi látogatása végén csütörtökön Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa egyébként közölte, hogy Görögországnak sürgősen javítania kell az égei-tengeri szigeteken tartózkodó menedékkérők helyzetén. Csak kedden és szerdán 790 migráns érkezett Görögországba a török határon keresztül a görög parti őrség adatai szerint.
Röviden
Folytatja Olaszország a migráció feltartóztatását szolgáló együttműködését Líbiával – jelentette be Luigi di Maio olasz külügyminiszter a római parlamentben. Di Maio közölte, hogy az olasz vezetés javítani szeretne a megállapodás feltételein. Ezek után az olasz belügyminiszter arról beszélt, hogy az országba érkező migránsok növekvő létszáma nem számít inváziónak. Luciana Lamorgese szerint elődje, a Ligát vezető Matteo Salvini hazudott, amikor ezt állította. Pénteken egyébként olasz felségvizekre ért az Alan Kurdi civil mentőhajó fedélzetén 88 migránssal.
•
Újabb 663 millió eurót (körülbelül 218 milliárd forintot) utal át az Európai Bizottság Törökországnak a területén tartózkodó menekültek ellátására. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint ezen összeget elsősorban különböző egészségügyi és oktatási programokra fogják fordítani.
•
Májusig meghosszabbította Svédország az ideiglenes határellenőrzést. A stockholmi kormány a svéd biztonsági szolgálat terrorizmusveszély-elemzésével, illetve a belbiztonságra és közrendre vonatkozó fenyegetéssel indokolta a döntést. Mikael Damberg belügyminiszter rámutatott: a biztonsági szolgálat nem változtatott a terrorkészültség szintjén, amely továbbra is magas.
•
Belgiumnak haza kell szállítania egy állampolgárát és a nő két gyerekét Szíriából egy brüsszeli bíróság ítélete értelmében. Az érintettek tavaly február óta szíriai kurd erők által ellenőrzött táborban vannak. A nő 2015-ben utazott Szíriába, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, később viszont azt mondta, megbánta döntését, és Belgiumban szeretne bíróság elé állni.
