Áttörés: már a NATO is megfeddte Kijevet

Kétszer is megkapta ugyanazt az üzenetet Ukrajna: csütörtökön, kijevi látogatása során Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kérte találkozójukon az ukrán elnököt, hogy a kisebbségek jogainak védelmében teljes mértékben tartsa be a Velencei Bizottság ajánlásait (ezzel az általános iskola felső tagozatától erőszakosan ukránosító oktatási törvényre célzott), újságíróknak külön kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságról beszéltek négyszemközt is, hangsúlyozva: ez a probléma erősen nyugtalanítja Magyarországot, amely tagja a NATO-nak. Hozzátette, valamennyi tagország osztja a magyar álláspontot, amit Ukrajnának is szem előtt kell tartania, Zelenszkijtől pedig pozitív választ kapott erre vonatkozólag. Hozzátette: most már minden Ukrajnán múlik.

Mint ismert, hazánk szerdán megvétózta a NATO-Ukrajna közös nyilatkozatot, majd csütörtökön már maga Szijjártó Péter számolt be arról, hogy a tagállamok és Ukrajna „az utolsó utáni pillanatban” elfogadták az azzal kapcsolatos magyar javaslatot. A külgazdasági és külügyminiszter ezt úgy értékelte, hogy a kárpátaljai magyarok melletti kiállás meghozta az eredményét. Mint a távirati irodának elmondta: „a közös nyilatkozat határozottan kiáll a jogfosztott magyar közösség mellett, és felszólítja Ukrajnát a nemzetközi szabályok, valamint a nemzetközi szervezetek előírásainak betartására.
Ez újra világossá teszi, hogy Ukrajnának a nemzeti közösségek elvett jogait az oktatás és az élet egyéb területein vissza kell adnia”. Hozzátette: a kárpátaljai magyar közösség eddig is számíthatott és ezután is számíthat Budapestre, a magyar kormány soha nem fogja „feláldozni őket világpolitikai játszmák oltárán”, ugyanakkor hazánk jószomszédi viszonyra törekszik Kijevvel és az új ukrán vezetéssel. „Továbbra is valljuk: új elnök, új remény!” – fogalmazott a miniszter.

Egyértelmű, hogy a magyar vétó a NATO–Ukrajna-nyilatkozat kapcsán jól előkészített „Orbán-stílusú” politikai játszma – mondta lapunknak Dmitro Tuzsanszkij ukrán szakértő. Egyrészt ez ugyanaznap történt, amikor Vlagyimir Putyin érkezett. Másrészt Szijjártó közleményében benne volt, hogy „a százötvenezres ukrajnai magyar közösség nem olyan fontos az óceán túloldalán”, harmadrészt mindezek után Orbán Viktor hangsúlyozta, nincs „orosz-magyar összejátszás” az ukrán kapcsolatok terén, és elismételte, nagy várakozással tekint az új ukrán elnök tevékenységére – mondta. Hozzátette: szerinte ezen a vétón keresztül a magyar kormányfő rendkívüli – de nagyon tipikus – üzenetet küldött mindenkinek, ugyanakkor nem égette fel a hidat sehol: egy üzenet Moszkvának, egy Washingtonnak, egy Kijevnek. A kulcspillanatban Orbán mindenkit bevont a szuverén és független magyar külpolitikáról szóló víziójába Magyarország nemzeti érdeke szolgálatában – értékelte a szakértő.