„Nem kérünk sem a 2015-ös, sem a jövőbeli migránskvótákból”

Sem az egyszeri, sem az állandó, sem a 2015-ös, sem a most formálódó migránskvótából nem kérünk - írta a Fidesz lapunknak is eljuttatott közleményében.

A bevándorláspártiak újra és újra megpróbálkoznak a migránsok kvóta szerinti szétosztásának bevezetésével. Elképesztő, hogy az utolsó heteit töltő brüsszeli bizottság még ma is pert folytat hazánk ellen egy négy évvel ezelőtt teljesen jogtalanul elfogadott és már rég lejárt migránskvóta végre nem hajtása miatt, ráadásul úgy, hogy azt hazánkon kívül számos más ország sem hajtotta végre - áll a szövegben.

Jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a végrehajtását a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmusnak - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Indítványában Eleanor Sharpston megállapította, hogy az érintett országok nem teljesítették az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket.

Elutasította az alperesek azon érveit, amelyek szerint ezen határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását. Kiemelte, a tagállamoknak jogukban állt megtagadni azoknak a kérelmezőknek az áthelyezését, akikről alapos okkal volt feltételezhető, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, így teljes mértékben biztosítható lett volna az állampolgárok biztonsága és jólléte.

Emellett úgy vélekedett, hogy a három országot a „kérelmek hatalmas számának feldolgozásában rejlő kockázatok” nem mentesítették a jogi kötelezettségeik alól.

„A kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte, rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa pedig különösen ártalmas akkor, ha azzal egy tagállam jár elöl” - hangsúlyozta a főtanácsnok.

„A szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását vonja maga után” - fogalmazott. Ítélethirdetés a következő hónapokban várható.

A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

A távozóban lévő Európai Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra történő betelepítéséhez, a magyar kormány álláspontja változatlan az ügyben: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér Magyarország - mondta az igazságügyi tárca államtitkára csütörtökön az MTI-nek.

Völner Pál az Európai Bíróság főtanácsnokának a kvótaperben csütörtökön elhangzott indítványára reagálva emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015-ben „csellel átvert egyszeri kötelező kvótát”, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezné.

Magyarország, valamint Lengyelország és Csehország elleni kvótaper 2017 decemberében indult, miután Brüsszel szerint ezek az országok nem hajtották végre a 2015-ös migránskvótát. A brüsszeli bizottság keresetében annak megállapítását kéri, hogy Magyarország azzal, hogy nem jelezte rendszeres időközönként és legalább háromhavonta a területére rövid időn belül áthelyezhető migránsok számát, és nem vett át migránst, megszegte az Európai Unió Tanácsa által 2015-ben előírt áthelyezési kötelezettséget - mondta el az államtitkár.

Völner Pál hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy „ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek”. A távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvóta-megállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is - mondta kiemelve: „a magyar emberek számos alkalommal egyértelművé tették, hogy nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen és senki nem döntheti el helyettünk, hogy kivel éljünk együtt”.

Mint mondta, Magyarország a 2015-ös, „csellel elfogadott” tanácsi döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, vitatta a kvótahatározat jogszerűségét és elutasította a kettős mércét, amiért az Európai Bizottság csak három tagállammal - Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal - szemben indított kötelezettségszegési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot. Valójában a ténylegesen áthelyezett migránsok száma uniós szinten a vállalt, illetve előírt kötelezettség egyharmadát érte csak el.

Az Európai Bíróság 2017 szeptemberében végül elutasította a magyar és szlovák keresetet.

Völner Pál azt mondta: a kormány „természetesen ezek után sem telepített be migránsokat, hiszen a kvótahatározat végrehajtásának időbeli hatálya lejárt, annak végrehajtása utólag nem kényszeríthető ki”.

Az Európai Bizottság mégis pert indított azért, hogy Magyarország hajtsa végre a már hatályát vesztett tanácsi határozatot. A 2017 decemberében kezdődött per a főtanácsnoki indítvány csütörtöki ismertetésével újabb állomásához ért - közölte az államtitkár rámutatva, hogy a főtanácsnoki indítvány az Európai Bíróságot hivatalosan nem köti.

Az ítélet 2020 első felében várható - közölte Völner Pál majd úgy fogalmazott: „a magyar kormány folytatja a harcot a magyar emberek akaratának érvényesítésért.”

A magyar állam mindent megtesz azért, hogy jogi tényérvekkel rámutasson arra: politikai kettős mércét alkalmaz az Európai Bíróság főtanácsnoka - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.

Bakondi György ezt annak kapcsán mondta, hogy Eleanor Sharpston, az Európai Bíróság főtanácsnoka indítványában azt állapította meg, jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmus végrehajtását.

A menekültek szétosztásáról szóló javaslatot valójában azt elfogadók sem hajtották végre - jegyezte meg a főtanácsadó, hozzátéve: kíváncsiak arra, hogy vajon azok ellen is eljárást indítanak, vagy csak Csehország, Lengyelország és Magyarország lesz a célpont.

Kitért arra is, hogy Magyarország a Szíriával kapcsolatos álláspontját a magyar nemzeti érdekek alapján alakította ki. Ez pedig az, hogy rendezett, biztonságos körülmények között mihamarabb haza tudjon térni Törökországból az ott tartózkodó 3,5-4 millió szír. Ha ugyanis nem tudják hazatelepíteni az embereket, Törökország könnyen megnyithatja az utat az Európába tartó migránsáradat előtt. Ez esetben ismét komoly válsághelyzet alakulhat ki - közölte Bakondi György.

A menekültkvóták elutasítása az uniós alapszerződésre támaszkodott, Lengyelország az ellenőrizetlen migrációtól védte magát így - reagált Piotr Müller lengyel kormányszóvivő csütörtökön az uniós főtanácsnok állásfoglalására, miszerint Budapest, Prága és Varsó jogsértően jártak el az ügyben.

A lengyel kormány úgy ítéli meg, hogy a menekültátirányítás elutasítása visszavezethető az uniós alapszerződésre, mely az Európai Unió tagállamai számára fenntartja a belső biztonság megőrzésének hatáskörét - mondta el a kormányszóvivő a PAP hírügynökségnek.

Müller rámutatott: a menekültelosztási kvótát a tagállamok többsége nem teljesítette. Ez szerinte bizonyítja, hogy a mechanizmus hibás. Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság csak a kvótát jelképesen sem teljesítő három közép-európai ország iránt indította el kötelezettségszegési eljárást, Müller kétségesnek nevezte, hogy a brüsszeli testület egyenlő bánásmódban részesíti az EU tagállamait.

A szóvivő aláhúzta: Varsó, elutasítva a kvóta teljesítését, az ellenőrizetlen migrációtól védte az országot. „Lengyelország és a visegrádi csoport határozott kiállásának köszönhetően az EU megváltoztatta a migrációs politikával és a kötelező menekültátirányítással kapcsolatos elképzeléseit” - jelentette ki.

Nem jár majd gyakorlati következményekkel, ha az Európai Bíróság döntése is megerősíti a főtanácsnok véleményét, mert a menekültátirányítási döntések már megvalósíthatatlanok, hatályuk 2017 szeptemberében lejárt - szögezte le Piotr Müller.

Michal Wos, a humanitárius segítségnyújtásért felelős lengyel miniszter a Twitteren azt írta: a főtanácsnoki állásfoglalás a jelenleg ellenzéki Polgári Platform két volt kormányfője, Ewa Kopacz és Donald Tusk politikájának a következménye.

A menekültelosztási kvótát 2015-ben a Kopacz-kabinet belügyminisztere is megszavazta, a 2015 végén kormányra lépett Jog és Igazságosság azonban elutasította a 7 ezer menekült lengyelországi befogadásáról szóló döntés teljesítését.

Csehország tanulmányozza és elemzi a 2015-ös európai uniós kvótadöntéssel kapcsolatos főtanácsnoki állásfoglalást, de meg kell várni az Európai Bíróság ítéletét, amely kötelező érvényű, szemben a főtanácsnok állásfoglalásával - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök csütörtökön Prágában.

Babis a CTK hírügynökségnek nyilatkozva Eleanor Sharpstonnak, az Európai Bíróság (CJEU) főtanácsnokának csütörtöki bejelentésére reagált, amely szerint Csehország - Lengyelországgal és Magyarországgal együtt - jogsértően járt el azzal, hogy elutasította a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmus végrehajtását.

Babis szerint a cseh állampolgárok soha nem adták hozzájárulásukat ahhoz, hogy az EU eldöntse: ki élhet és dolgozhat országukban. „Soha nem fogom elfogadni az (uniós) szerződések ilyesfajta értelmezését. A menekültpolitika olyan ügy, amelyben minden egyes tagállamnak magának kell döntenie, és az EU-ba illegálisan belépő menekültek újraelosztása bizonyosan nem tartozik kötelezettségeink közé” - adott hangot meggyőződésének. Szerinte a menekültek tagállamok közötti szétosztása rossz döntés, amely semmit sem old meg.

„A bírósági eljárás során minden védekezési eszközt fel fogunk használni, és össze fogjuk hangolni álláspontunkat a lengyel és magyar illetékesekkel. Nem vagyunk egyedül. A Cseh Köztársaság soha nem fog beleegyezni a kötelező kvótákba, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök. Ezt megígértem a választóknak, és betartom az ígéretem” - fogalmazott a cseh miniszterelnök.