Külföld

Orbán: Magyarország a Nyugat és Oroszország együttműködésében érdekelt

Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Orbán: Magyarország a Nyugat és Oroszország együttműködésében érdekelt
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak egy magyar-orosz magas szintű találkozót a kétoldalú kapcsolatok állásának áttekintésére. Azóta voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek, volt, amikor „tyúklépésnyit”, volt, amikor „hétmérföldes csizmával” haladtak előre - mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év az utóbbi kategóriába tartozik.

A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt. Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad - közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.

Objektum doboz

A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a „házszámát”, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére. Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal - közölte.

Mindkét ország ismeri a migrációban rejlő veszedelmeket

Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis - mondta - mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.

Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal
Orbán Viktor: Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A kormányfő hozzátette: a Közel-Kelet stabilitása ügyében is van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen - mondta. Megemlítette, hogy az együttműködés az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország katonai kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.

Objektum doboz

Magyarország nem hajlandó feladni a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat

Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él. A magyar fél javaslata az volt, hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság indítványainak elfogadását - közölte, kijelentve: ha ez nincs benne a dokumentumban, Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat.

Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra. Azt is nyomatékosította: amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva.

Objektum doboz

Kötelességünk segíteni a bajba jutott keresztény közösségeket

A közel-keleti keresztények védelmében Orbán Viktor kérdésre azt mondta: a magyaroknak kötelességük, hogy segítsék az országuk területén kívül is a bajba jutott keresztény közösségeket, ami egy nagyon régi tradíció. Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezenkívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek - mondta.

Nemcsak az energiabeszerzésben, de a tranzitországokat illetően is szeretnénk szuverének maradni

A Török Áramlathoz való magyar csatlakozást firtató kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemcsak az energiabeszerzésben, hanem a tranzitországokat illetően is szeretne szuverén lenni, ezért ha Magyarországra Oroszországból csak Ukrajnán keresztül jöhet gáz, az a magyar szuverenitás szempontjából rossz. Ezért a Török Áramlat „egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb” - mondta. Értékelése szerint Magyarország ma energiaszempontból is szuverén ország, „amiről az én fiatalkoromban - ami még a kommunista időkben volt - legfeljebb álmodozni lehetett”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter kicseréli a dokumentumokat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök (b2) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) jelenlétében aláírták a magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program intézkedési tervét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter kicseréli a dokumentumokat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök (b2) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) jelenlétében aláírták a magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program intézkedési tervét
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében 8 megállapodást kötött a magyar és az orosz fél. Ezek között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.

Putyin: Magyarország fontos partner a gázszállításban

Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatón kiemelte: kiemelte: már több éve működik a két ország közötti együttműködést a legmagasabb szinten lehetővé tevő mechanizmus, amely sikeres, főleg a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok tekintetében. Hozzátette: törekszenek a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására, bár továbbra is az energetika van az első helyen. Jelezte: tavaly az áruforgalom jelentősen nőtt, és ennek további növelésén dolgoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján
Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Úgy fogalmazott: nagyon komoly dokumentumcsomagot írtak alá, ami Oroszország és Magyarország kapcsolatainak további elmélyülését szolgálja. Az egyik most aláírt egyezmény lehetővé teszi az orosz energetikai export növelését - fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin elmondta: nagy jelentőséget tulajdonítanak a Paks II beruházásnak; a magyar villamos-energiaszükséglet 40 százalékát már most is ez az erőmű adja, és a kapacitását növelik most tovább. Más közös ipari projektekről is szó volt a tárgyaláson - közölte, megemlítve a magyar folyami hajózást és a budapesti metró modernizációját.

Az orosz elnök kitért a szociális együttműködésről és a régiók együttműködéséről aláírt dokumentumokra. A megtárgyalt nemzetközi kérdések között említette az ukrán válság megoldását, a szíriai konfliktust, az energiaellátási irányokat, továbbá azt, hogy miként lehet normalizálni Oroszország és az Európai Unió kapcsolatait.

Közölte: tárgyaltak a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségek helyzetéről. Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában - mondta Vlagyimir Putyin, elfogadhatatlannak nevezve, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j3) egyházi vezetőkkel folytat megbeszélést a Karmelita kolostorban folytatott találkozójuk keretében
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j3) egyházi vezetőkkel folytat megbeszélést a Karmelita kolostorban folytatott találkozójuk keretében
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az orosz elnök köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért kezdeményezte, hogy közel-keleti egyházi vezetőkkel is egyeztessenek Budapesten. Mint mondta, a Közel-Kelet a kereszténység bölcsője, és az ottani keresztények üldözéstől, erőszaktól szenvednek, ezért mindent meg kell tenni a támogatásukért, és Oroszország ezt szoros együttműködésben teszi az érintett országok vezetésével. Oroszország Szíriában nemcsak a keresztényeknek, hanem a muzulmánoknak is segít, humanitárius segítséget nyújt nekik is - fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre közölte: nem tudja, mennyire képes Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezelni a helyzetet, kérdéses, végre tudja-e hajtani a korábban tett ígéreteit, ahogy az is, hogy mennyire képes megoldani az ukrán vezetés a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetet. Oroszország mindig készen áll arra, hogy részt vegyen a helyzet normalizálását szolgáló találkozón, mivel mindenképpen választ kell találni a problémákra - jelentette ki.

Kérdésre azt is elmondta, hogy Magyarország érdekelt a Török Áramlat gázvezeték építésében, hiszen az hozzájárul az energiabiztonságához. A vezeték fekete-tengeri szakaszának építése az év végéig remélhetőleg befejeződik. Magyarországon tizenöt kilométernyi vezetékszakaszt kell megépíteni - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom