Külföld

Komoly feladatok várnak a menekülttáborokra a tél közeledtével

A tél közeledtével komoly feladatok várnak a menekülttáborokra, a fűtés és a többi szükséges szolgáltatás biztosítása többek között a bosnyák táborokban „gyerekcipőben jár” - mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese kedden az M1 aktuális csatornán.

Komoly feladatok várnak a menekülttáborokra a tél közeledtével
Csak regisztrált migránsból 100 ezer van jelenleg a Balkánon
Fotó: MH

Hozzátette: a migrációs hullám elindulása óta a szakértők minden évben elmondják, hogy kritikus téli időszakra lehet számítani, de az események újból és újból megismétlődnek, csak regisztrált migránsból 100 ezer van jelenleg a Balkánon.

Az illegális bevándorlók számának hirtelen növekedése mögött az áll, hogy az elmúlt hónapokban nagyon sokan jutottak be Görögországon keresztül Európába - jegyezte meg.

A szakértő úgy fogalmazott, ismeretes a bosnyák táborok nem túl rózsás helyzete, azon az elmúlt időszakban az Európai Bizottság (EB) próbált segíteni. A bizottság a nyáron újabb 14 millió eurót adott Bosznia-Hercegovinának menekültügyi rendszerének javítására, a menekülttáborok kapacitásának növelésére és a kondíciók fejlesztésére.

„Ez olyan, mintha lőtt sebre sebtapaszt raknánk”, hiszen Bosznia-Hercegovinában nem a migráció a legnagyobb probléma, látható, hogy az országban komoly politikai feszültség van a központi vezetés és a polgármesterek között - mondta Janik Szabolcs.

Továbbra sem kapott kikötési engedélyt Olaszországban az Ocean Viking hajó

Továbbra sem kap választ a római belügyminisztériumtól a kikötésre váró Ocean Viking, amely 104 emberrel a fedélzetén tizenegyedik napja vesztegel a nyílt tengeren. További 94 ember partra szállítását sürgeti az Alan Kurdi civilhajó fenntartója is. 

Az Ocean Viking nemzetközi vizeken, az olasz Linosa sziget és Málta között tartózkodik. A 104 tagú csoportot október 18-án vették fedélzetre: 41 kiskorú és egy líbiai migránstáborban született csecsemő is van közöttük. 

Az SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül (Msf) közös hajója Olaszországtól kért kikötési engedélyt, a római belügyi tárca azonban eddig nem adott választ neki. A 11 nap meghaladja a civilhajók várakozási idejét: eddig átlagosan 9 nap alatt tudtak partot érni Olaszországban. 

Az Ocean Viking augusztusban indította újra a líbiai és a dél-európai partok közötti műveleteit: augusztusban 378 embert vitt Máltára, szeptemberben 82-t Lampedusa szigetére, majd 182-t a szicíliai Messinába, októberben pedig 176 embert tett partra a dél-olaszországi Tarantóban. A szeptemberben Olaszországba érkezettek szétosztott csoportjainak átvételét önkéntesen más EU-tagállamok vállalták, ennek ellenére azóta is Olaszországban vannak. A Tarantóba érkezetteket pedig nem is osztották szét. 

Ezzel egy időben a Sea-Eye német civilszervezet Alan Kurdi nevű hajója is kikötési engedélyt kért Rómától, fedélzetén 90 emberrel, akiket Lampedusától nyolcvan mérföldre vett fel a tengeren. 

A szeptember elején megalakult második Conte-kormány megnyitotta az olasz kikötőket, majd a máltai megállapodással az Olaszországba érkezők európai szétosztását szorgalmazta. Luciana Lamorgese belügyminiszter a tengeri civilhajókat működtető NGO-kal is egyeztetett. 

A baloldali kormányerő Demokrata Párt (PD) egyes politikusai az Ocean Viking előtti kikötőnyitást sürgették. Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője keddi nyilatkozata szerint, a kormánynak a „helyes” migrációs politikát kell követnie, nem pedig „azt, amelytől kevésbé fél”. A külügyminiszter Di Maio korábban is fenntartással fogadta a kikötők teljes megnyitását, mivel - szerinte - ez szívóhatást gyakorolhat, növelve az elindulók számát az észak-afrikai partokon. 

Elemzők szerint az olasz kormánypártok a hét végi umbriai tartományi választás előtt késleltették a civilhajók kikötését, de a választás eredménye - vagyis a migrációellenes Liga és a jobbközép fölényes győzelme - ismeretében sem akarják bátorítani a migránsok útnak indulását.

HRW: vonják vissza a menedékkérőkre vonatkozó görög törvénytervezetet! 

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint a Görögországban beterjesztett új törvényjavaslat korlátozná a Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezők menedékkérelemre vonatkozó jogait, ezért a javaslat visszavonására szólított fel kedden.

Eva Cosse, a HRW görögországi irodájának a munkatársa szerint a tervezet „leplezetlen kísérlet” a menedékkérők jogainak megnyirbálására, valamint megkönnyítené a kitoloncolásokat is. 

A szervezet közleménye szerint a tervezet megnehezítené a menedékkérők munkavállalását is, és kiszolgáltatottabbá tenné a különösen veszélyeztetett menedékkérőket, köztük a kísérő nélkül érkező gyerekeket.

A HRW felszólította az Európai Bizottságot, gyakoroljon nyomást a görög kormányra annak érdekében, hogy a törvénymódosítás tartalmazza a menedékkérők védelmére vonatkozó uniós irányelveket. 

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök júliusban hatalomra került konzervatív kormánya szerint a tervezet célja a menekültügyi kérelmek elbírálásának, valamint az elutasított kérelmezők kitoloncolásának egyszerűsítése.

Korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Athén a menedékkérőkre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát kérte. 

Szeptemberben több mint 12 ezren érkeztek Görögországba, ez a szám a legmagasabb azóta, hogy három és fél éve az Európai Unió megállapodást kötött Törökországgal a Görögországba illegálisan érkezők visszatoloncolásáról.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom