Külföld

Keserű bevándorláspárti kudarc

Támadják a néppártiakat, amiért nemet mondtak a kikötők azonnali megnyitására és a kötelező elosztási kvótára

Máltán és Írországban is támadta a sajtó és a baloldal azokat az európai parlamenti képviselőket, akik elutasították a földközi-tengeri mentésről szóló állásfoglalási indítványt csütörtökön Strasbourgban.

Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv pedig már az előző napi vita kapcsán arról írt, hogy az Európai Néppárt összefogott „a szélsőjobbal”.

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának indítványa a tengeren felvett menedékkérők elosztására szolgáló mechanizmus felállítását sürgette, valamint egyértelműen felszólította a tagállamokat, nyissák meg a kikötőiket a migránsokat szállító nemkormányzati szervezetek (NGO-k) hajói előtt. A vitában Lena Düpont német néppárti vezérszónok úgy összegezte a jobbközép pártcsalád álláspontját, hogy bár a fuldoklók mentése humanitárius kötelesség, nem szabad létrehozni egy olyan mechanizmust, ami az embercsempészek üzleti modelljét támogatja. Hidvéghi Balázs fideszes képviselő is azt hangsúlyozta, hogy az indítvány afrikaiak millóinak jelent meghívást, és még több tragikus eseményhez vezethet. A jobboldali Identitás és Demokrácia frakció finn képviselője, Laura Hustasaari pedig arról beszélt: Európa nem képes afrikaiak millióit befogadni, az uniós politikusoknak az elosztásról szóló viták helyett a határok védelmére kellene összpontosítaniuk.

A kikötők megnyitásának hívei nagyon szorosan, de alulmaradtak csütörtökön. Az EP plenáris ülésén 288-an szavaztak az indítvány mellett, 290-en ellene, harminchatan tartózkodtak, 134-en pedig nem szavaztak. A magyarokat megosztotta az indítvány: a Fidesz és a Demokratikus Koalíció képviselői elutasították, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a szocialista Ujhelyi István tartózkodott, a momentumos Cseh Katalin támogatta, párttársa, Donáth Anna pedig nem szavazott. Tegnap a közösségi médiában a fideszes Deutsch Tamás szélsőségesen bevándorláspártinak nevezte az előterjesztést, amelynek megszavazásával szerinte Cseh Katalin az embercsempészeket és a kvótát is támogatta.

Meghatározó lehet régiónkban hazánk hadereje

Elismerően szólt a magyar honvédelmi és haderő fejlesztési programról Annegret Kramp-Karrenbauer német védemi miniszter. Erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt Brüsszelben, ahol megbeszélésen vett részt a német politikussal a NATO-tagállamok miniszteri tanácskozása keretében. Benkő kifejtette: Kramp-Karrenbauer szerint olyan haderő épül Magyarországon, amely a térség meghatározó eleme lehet. A magyar tárcavezető bejelentette többek között azt, hogy hazánk tájékoztató levelet küldött a NATO főtitkárának egy magyarországi központú, Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály Parancsnokság létrehozásáról, amely megteremti annak lehetőségét, hogy régiónkban Magyarország a térség biztonságát elsőként szavatoló állam legyen. Közölte, hogy a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar katonák számát ezerről ezerkétszáz főre növelik. Az észak-szíriai török katonai offenzívával kapcsolatban Benkő kiemelte, hogy a kialakult helyzet elválaszthatatlan a migráció és a terrorizmus fenyegetésétől. A nemzetközi jog érvényesülése mellett támogatást kell nyújtani Törökországnak, hogy kezelni tudja a fenyegetettséget – tette hozzá.
(HSz)

Hétfőn találkozik Von der Leyen és Várhelyi

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke hétfőn találkozik Várhelyi Olivér magyar és Thierry Breton francia biztosjelölttel – közölte tegnap újságírói kérdésre válaszolva Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben. Várhelyi már korábban is találkozott a német politikussal egy rövid bemutatkozás erejéig, ezúttal formális interjúra kerül sor. Von der Leyen továbbra is kapcsolatban áll Bukaresttel, ahol a kormányválság miatt tovább késett az új jelölt megnevezése. Az első magyar, francia és román biztosjelölteket az Európai Parlament elutasította. Bretont csütörtökön jelentették be hivatalosan, miután a megválasztott elnök az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban leszavazott Sylvie Goulard helyett új jelöltet kért Franciaországtól, ahogyan az EP által összeférhetetlenségre hivatkozva elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett korábban Magyarországtól és Romániától is – idézte fel az MTI. Az új Európai Bizottság az eredeti tervek szerint november elején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani, a jelenlegi céldátum december elseje.
(ŐM)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom