Külföld

Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét a szír olajmezők közelében

Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Szíriában annak érdekében, hogy megakadályozza az Iszlám Állam harcosainak a hozzáférését a területen található olajmezőkhöz és az abból származó bevételekhez - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter pénteken Brüsszelben.

Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét a szír olajmezők közelében
Mark Esper, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere
Fotó: AFP/DPA/Chris Kleponis

Mark Esper a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az Egyesült Államok csökkentett jelenlétét fenntartja Szíriában. Az amerikai csapatok fő célja annak biztosítása, hogy az Iszlám Államot a lehető legkisebb területre szorítsák vissza, és ne tudja visszaszerezni az olajmezők ellenőrzését.

Hozzátette, Törökország Észak-Szíriában vezetett hadművelete „indokolatlan” volt, a legutóbbi jelek is azt mutatják, hogy Ankara rossz irányba haladt.

Pénteken délelőtt a CNN által már érkeztek olyan értesülések a washingtoni védelmi minisztérium tisztségviselőitől, melyek szerint az Egyesült Államok fontolgatja harckocsik átvezénylését Északkelet-Szíriába az ottani olajmezők biztonságának garantálására.

Az amerikai hírtelevízió információi szerint  „viszonylag hamar” megindulhatnak az amerikai harckocsik a kelet-szíriai olajmezők felé. A források szerint ezek a harckocsik nem kizárólag az olajkitermelési infrastruktúrát fogják védelmezni, hanem segítenek az Iszlám Állam még hátramaradt harcosaival szembeni küzdelemben és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű milícia helyi erőinek kiképzésében is.

A CNN korábbi jelentése szerint azonban nem volt világos, hogy véglegesen jóváhagyott tervről van-e szó, illetve hogy pontosan hány harckocsi megindítását tervezik, csupán annyi volt bizonyos, hogy az előkészületek folyamatban vannak egy ilyen lépésre.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Twitteren azt írta, az amerikai hadsereg továbbra is részt vesz a szíriai olajmezők biztonságának garantálásában. Egyúttal utalt arra is, hogy „a kurdok” fontolóra vehetnék, hogy az olajmezők térségébe települjenek át.

„Nagyon élveztem a beszélgetést Mazlúm Abdival (az SDF parancsnokával). Ő nagyra értékeli, amit tettünk, és én is nagyra értékelem, amit a kurdok tettek. Talán itt az ideje, hogy a kurdok meginduljanak az olajmezők térsége felé” - fogalmazott az amerikai elnök.

Objektum doboz

„A Törökországról / kurdokról szóló tegnapi beszédemben megvitatott olajmezőket az ISIS tartotta mindaddig, amíg az Egyesült Államok a kurdok segítségével el nem foglalta azokat. SOHA nem hagyjuk, hogy azok a mezők az újjászervezett ISIS birtokába kerüljenek!”

Objektum doboz

A CNN azonban rámutatott: nem világos, hogy Trump a „kurdokra” vonatkozó megjegyzését vajon úgy értette-e, hogy a több milliós szíriai kurd népességnek egészében jó ötlet lenne az olajmezőkhöz közeli, többségében arabok lakta területekre átköltözni.

Az amerikai elnök több alkalommal is egyszerűen csak „a kurdokként” emlegetett több, egymástól különböző csoportot: például általában a szíriai kurd népességet, a kurdok vezette, de mellettük arabokból és más csoportokból is álló Szíriai Demokratikus Erőket, valamint az SDF vezető erejét, a kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) is.

Ankara az SDF parancsnokának kiadatását kérte Washingtontól

Mazlúm Kobáni, a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveres koalíciójának parancsnoka
Mazlúm Kobáni, a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveres koalíciójának parancsnoka
Fotó: AFP

Abdulhamit Gül török igazságügy-miniszter a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveres koalíció parancsnoka, a mozgalmi nevén ismert Mazlúm Kobáni kiadatását kérte pénteken az Egyesült Államoktól, mert a férfit Törökország számos véres merénylet felelősének és a nemzetbiztonságot veszélyeztető terroristának tartja.

Gül a szíriai határon fekvő török Akcakale településen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: amennyiben Kobáni belép az Egyesült Államokba, az ottani hatóságoknak az Interpol eljárásának megfelelően el kell fogniuk és ki kell adniuk őt Törökországnak, mert a férfi Ankara kérésére szerepel a nemzetközi rendőri szervezet körözési listáján. A tárcavezető rámutatott: a riasztás 196 országra kiterjed, de a török külügyminisztérium csütörtökön az amerikai illetékeseket külön is emlékeztette erre. Gül arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország között ezen felül kiadatási egyezmény is érvényben van.

Donald Trump amerikai elnök egy csütörtöki Twitter-bejegyzéséből az derült ki, hogy előzőleg telefonon beszélt az SDF parancsnokával. Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója csütörtökön mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes amerikai illetékesek, politikusok beszélő viszonyban vannak Kobánival és úgy kezelik őt, mintha legitim politikai szereplő volna.

Törökország szerint Kobáni azonban nem az arabokat is tömörítő SDF-nek, hanem annak az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciának a parancsnoka, amely az SDF fő erejét képezi. Ankara ezzel párhuzamosan Kobánit annak a Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felső vezetőjének is tekinti, amelyet viszont már az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánított.

A 2016. július 15-ei törökországi puccskísérlet után Ankara egy másik ember kiadatását is kérte már Washingtontól. Az incidens felelősének kikiáltott, és Törökországban ugyancsak terrorszervezetnek minősített nemzetközi gülenista mozgalom vezetője, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent török származású muszlim hitszónok kiadatását szeretnék elérni, de az ügyben mindeddig nem történt előrelépés.

Jogellenes telepítettek át szíriai menekülteket

Törökország jogellenes módon háborús környezetbe telepített vissza szíriai menekülteket, miközben az Északkelet-Szíriába tervezett biztonsági övezet még nem jött létre - írta pénteki közleményében az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet.

A dokumentum szerint Ankara az október 9-én megindított északkelet-szíriai török hadművelet előtti hónapokban, tehát még azelőtt, hogy kísérletet tett volna ott az általa tervezett biztonsági övezet kialakítására, a kényszerítés és a megtévesztés eszközeit használva olyan térségbe telepített vissza szíriai menekülteket, amely háborús övezet volt, és ezzel veszélybe sodorta az életüket.

Az AI által július és október között megkérdezett menekültek elmondása alapján a török rendőrök megverték vagy éppen erőszakkal fenyegették meg őket annak érdekében, hogy aláírják az önkéntes hazatérésüket tanúsító nyomtatványt.

Anna Shea, az AI menekült- és bevándorlásjogi kutatója kiemelte: megtévesztő Ankara azon állítása, hogy a szíriai menekültek önként térnek haza olyan területre, ahol továbbra is összecsapások zajlanak.

Hangsúlyozta: Törökország megérdemli az elismerést, amiért több mint 3,6 millió szíriainak nyújt menedéket, de ez nem jogosítja fel arra, hogy a nemzetközi jogot és a saját jogszabályait megsértve konfliktusövezetbe telepítsen embereket.

Az AI rámutatott: miután nincsenek hivatalos statisztikák, nehéz megmondani, hogy hány embert utasítottak ki így, de a becslések szerint százakat. Mindenesetre jelezték: a maguk részéről 20 esetet dokumentáltak, ezekben több tucat menekültet megkötözött kézzel, autóbuszokkal szállítottak a határ szíriai oldalára. Hozzátették: az érintettek túlnyomó többségében felnőtt férfiak, akiket a dél-törökországi Hatay tartományon keresztül az északnyugat-szíriai Idlíb tartománnyal határos cilvegözüi átkelőhelyhez vittek.

Az AI azt írta: a török hatóságok az érintetteknek azzal indokolták a fellépést, hogy nincsenek nyilvántartásba véve, vagy regisztrációjuk nem az adott tartományba szól. Olyanokat is kiutasítottak azonban, akik tartózkodási helyük szerinti érvényes engedéllyel rendelkeztek - tudatták.

Az AI arra is felhívta a figyelmet, hogy a szíriai menekültek Törökországban őrizetbe vétel vagy kiutasítás veszélyének vannak kitéve, amikor az utcán rendőr igazoltatja őket vagy a bevándorlásügyi hivatalban meg akarják hosszabbíttatni irataik érvényességi idejét.

A török hatóságok szerint eddig 365 ezer szíriai menekült tért haza teljesen önszántából.
 

Csapaterősítés érkezett az orosz katonai rendészekhez Szíriába

Orosz Tajfun-U típusú páncélozott járművek (Képünk illusztráció)
Orosz Tajfun-U típusú páncélozott járművek (Képünk illusztráció)
Fotó: AFP / GRIGORIY SISOEV

Mintegy háromszáz újabb orosz katonai rendész és kéttucatnyi Tyigr és Tajfun-U típusú páncélozott jármű érkezett Csecsenföldről Szíriába - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a katonai rendészek a lakosság biztonságát és a közrendet fogják szavatolni, járőröznek és segédkeznek abban, hogy a kurd önvédelmi egységek fegyverzetükkel együtt 30 kilométerre vonuljanak vissza a szíriai-török határtól.

Az Interfax hírügynökség szerint a vlagyikavkazi katonai rendészközpontban kiképzett, hasonló műveletekben tapasztalatot szerzett alegység érkezett az arab országba.  

Az október 22-én Szocsiban elfogadott orosz-török memorandum értelmében orosz katonai rendészek járőröznek a szíriai-török határ mentén. A megállapodás után két nappal Moszkvában közölték, hogy a kurd fegyveresek megkezdték a visszavonulást a török határ közeléből.

Kapcsolódó írásaink

Erdogan ismét fenyeget

ĀMigránsok milliói számára szolgált volna meghívóként az a bevándorláspárti indítvány,amelyet elutasított az Európai Parlament többsége – közölte Hidvéghi Balázs

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom