Külföld

Erdogan: Amikor eljön az ideje, Ankara megnyitja kapuit a menekültek előtt Európa felé

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé.

Erdogan: Amikor eljön az ideje, Ankara megnyitja kapuit a menekültek előtt Európa felé
„Amikor eljön az ideje, Ankara megnyitja a kapukat a menekültek előtt Európa felé”
Fotó: AFP/Anadolu/Volkan Furuncu

Erdogan az ankarai államfői palotában járási előljárók előtt felszólalva úgy fogalmazott: „amikor azt mondom, hogy megnyitjuk a kapukat, bepánikolnak. Ne pánikoljatok, amikor eljön az ideje, megnyílnak a kapuk. Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket. Pénzetek van, erősek vagytok, amikor száz ember érkezik Görögországba, telefonon kerestek minket. Itt 4 millió (menekült) van. Eltökéltek vagyunk.”

Törökország a közelmúltban hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az általa terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen, amivel a későbbi célja az, hogy biztonsági övezetet alakítson ki a szíriai menekültek hazatelepítéséhez a „terroristáktól megtisztított” területre. A napokban Ankara először Washingtonnal, majd Moszkvával is megállapodott arról, hogy az YPG egy tűzszüneti időszak keretében 30 kilométeres mélységbe visszavonul a török-szíriai határtól, valamint elhagyja Tell-Rifát és Manbídzs térségét.

A török államfő emlékeztetett, hogy már Barack Obama korábbi amerikai elnök idején felvetette egy biztonsági övezet lehetőségét, miután emberek milliói nyújtottak be országában menedékkérelmet. Amikor arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon felelősséget, „pusztába kiáltott szó” lett belőle - mutatott rá Erdogan, hozzátéve, hogy csak „azt mondták, a világ egyetlen országa sem tett olyat, amit” Törökország. „A mézesmadzaggal azonban nem lakik jól az ember” - hangoztatta a török elnök.

Erdogan október 15-én a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Törökország elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában.

Ankara az általa tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásával legalább egymillió szíriai menekült hazatérését célozza, de ehhez nemzetközi segítséggel is számol.

Mindeközben az érvényben lévő tűzszünet ellenére a török védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az YPG „terroristái” drónnal, aknagránáttal és könnyűfegyverrel támadtak török felderítő és megfigyelő egységekre a szíriai Rász el-Ain térségében. A beszámoló szerint az incidensben öt katona megsebesült. A török hadsereg a jogos önvédelem keretében válaszolt a támadásra - tették hozzá.

Szankciókkal sújtaná Törökországot az Európai Parlament

Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön nemzetközi szankciók meghozatalára szólítottak fel Törökország ellen az észak-szíriai hadműveletek miatt, valamint egy, az ENSZ felügyelete mellett működő biztonsági övezet létrehozását sürgették Szíria északi részén - közölte az uniós parlament csütörtökön.

A strasbourgi ülésen elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament arra mutatott rá, hogy az északkelet-szíriai török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megszegését jelenti, az egész térség stabilitását és biztonságát aláássa.

A képviselők határozottan elítélték „az északkelet-szíriai egyoldalú török beavatkozást”, és Törökországot csapatainak kivonására szólították fel.

Az állásfoglalásban arra emlékeztettek, hogy a török hadművelet kezdete óta számos civil és katonai áldozat mellett legalább 300 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, ezért véleményük szerint egy ENSZ által irányított biztonsági övezetet kellene létrehozni Szíria északi részén. A parlament egyúttal határozottan elutasította, hogy török ellenőrzés alatt hozzanak létre biztonsági övezetet, és aggodalmának adott hangot, hogy az amerikai-török fegyverszünet jogalapot teremthet a terület tartós török megszállására.

A képviselők szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel, hangsúlyozva a kurdok hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harchoz. Az állásfoglalás szerint aggasztóak azok a hírek, amelyek szerint a török offenzíva alatt az Iszlám Állam több száz harcosa szökött meg a börtönökből, „ami azzal a kockázattal jár, hogy az Iszlám Állam ismét erőre kap”.

Állásfoglalásuk szerint a képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök „fegyvernek használja a menekülteket, hogy az Európai Uniót zsarolja velük”.  Az EP ezért felszólította az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanácsot, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és célzott gazdasági lépéseket is vegyen fontolóra Törökország ellen. A képviselők a mezőgazdasági termékekről szóló megállapodásban rögzített kereskedelmi kedvezmények, végső megoldásként pedig az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését is javasolták.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indított támadást a kurdok ellen Északkelet-Szíriában, Ankara állítása szerint a terrorveszély elhárítása érdekében.

A török fellépés miatt sok ezer kurd menekült el a térségből. Október 17-én amerikai közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötöttek, amely szerint a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lázadószervezetnek ki kell vonulnia a Törökország által követelt, 30 kilométer széles „biztonsági övezetből”, ahova Ankara kétmillió, Törökországban eddig menedéket találó szíriai menekültet akar telepíteni. Törökországban mintegy négymillió szíriai menekült tartózkodik.

Ankara elutasította az EP állásfoglalását a lehetséges szankciókról

A török külügyminisztérium csütörtöki közleményében teljes egészében elutasította az Európai Parlament képviselőinek néhány órával korábban elfogadott állásfoglalását, amelyben nemzetközi szankciók meghozatalára szólítottak fel Ankara ellen az északkelet-szíriai török hadművelet miatt.

A török külügyi tárca kiemelte: nem lepte meg őket a döntés, mert szerintük azt olyanok hozták, akik folyamatosan „terroristákat” látnak vendégül a parlamentben.

A külügyminisztérium hangsúlyozta: az offenzíva a nemzetközi jog alapján az ENSZ jogos önvédelemre, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorizmus elleni harcra vonatkozó határozatainak megfelelően zajlik. Egyúttal leszögezték: a katonai beavatkozás célpontjai a nemzetközileg is terrorszervezetnek elfogadott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai leágazásai, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) észak-szíriai kurd politikai tömörülés, továbbá a Népvédelmi Egységek (YPG) észak-szíriai kurd milícia tagjai, illetve a hozzájuk tartozó hadállások. Mind szükséges óvintézkedést megtettek azért, hogy a polgári lakosság és az infrastruktúra ne szenvedjen kárt - nyomatékosította a török külügyi tárca.

A külügyminisztérium szerint az EP állásfoglalásában található állítások mind olyan hazugságok, amelyeket Ankara előzőleg megannyiszor pontosított. Mint fogalmaztak: ennek ellenére az Európai Parlament a valósággal össze nem egyeztethető döntésével ragaszkodott előítéletes, valamint a józan észt nélkülöző álláspontjához. Az EP ahelyett, hogy szolidaritást vállalt volna Törökországgal a terrorizmus, továbbá az illegális migráció elleni harcban, inkább egy terrorszervezet szolgálatába állt és megalapozatlan állításoknak „szentelt figyelmet” - tették hozzá.

A török tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy az állásfoglalás nem járul hozzá Brüsszel és Ankara kapcsolatainak fejlesztéséhez és az együttműködés légkörének kialakításához.

Úgy vélték: az Európai Parlament sem a regionális, sem a globális fejleményeket nem tudja a szükséges mértékben figyelemmel követni, nem képes azok okainak és következményeinek objektív és holisztikus elbírálására, illetve nem tud határozott és célravezető stratégiát kidolgozni.

A török külügyminisztérium rövidlátónak minősítve az EP csütörtöki állásfoglalását aláhúzta: Törökország tudatában van annak, hogy saját biztonsága és Európa biztonsága közvetlen kapcsolatban áll. A tárca emlékeztetett: ebből kifolyólag Ankara áldozatok vállalva nagymértékben hozzájárult Európa biztonságához, és ezen álláspontjában továbbra is eltökélt.

Semmilyen hatalom és semmilyen döntés nem tántoríthatja el Törökországot a nemzetbiztonságának szavatolását célzó lépések megtételétől - hangoztatták.

 Törökország és szíriai szövetségesei támadást indítottak Haszaka közelében

Musztafa Bali, az SDF szóvivője a Twitteren azt írta: a szövetség gyakorolni fogja legitim jogát az önvédelemhez.

A török erők a tűzszüneti övezeten kívül eső települések ellen indítottak támadást, civilek ezreit kényszerítve menekülésre - közölte az SDF. A milíciaszövetség hozzátette, hogy még nem értek véget a harcok. Az SDF Törökországot tette felelőssé a feszültség fokozódásáért és a tűzszünet aláásásáért.

„Bár erőink elkötelezettek a fegyverszünet és a csapatkivonás mellett, a török állam és a vele szövetséges terrorszervezetek nem hagytak fel a tűzszüneti folyamat megsértésével” - írták. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, brit székhelyű szervezet is harcokról adott hírt a térségben. Az SDF csapatai szerda este szíriai felkelőkkel csaptak össze - tudatta az OSDH.

Eközben a Ria Novosztyi orosz hírügynökség az SDF egyik tisztségviselőjére hivatkozva arról számolt be, hogy a kurdok visszavonultak a török határtól 32 kilométerre. Az illetékes szerint a kurdok készek csatlakozni a szíriai hadsereghez, ha sikerül politikai úton lezárni a szíriai konfliktust.

A damaszkuszi kormányt támogató Oroszország és a felkelők oldalán álló Törökország vezetői kedden megegyeztek az észak-szíriai tűzszünet meghosszabbításáról. A megállapodás értelmében a kurd erőknek ki kell vonulniuk a török-szíriai határ mentén található 30 kilométeres sávból, beleértve Tel Rifaat és Manbidzs városát. A kurd csapatok erre szerda déltől kezdődően 150 órát kaptak. A kivonulást az orosz katonai rendőrség és a szíriai hadsereg alakulatai segítik.

Kapcsolódó írásaink