Külföld
Az anyaország határain túl is megemlékeztek a magyarok 1956 eseményeiről
A kanadai Hamiltonban korabeli képek segítségével keltették életre a forradalom eseményeit, az amerikai Orlandoban pedig egy Daytona Beachen élő, '56-ban harcoló és akkor elmenekülő magyar hölgy személyes beszámolóján keresztül ismerhették meg a résztvevők a forradalom eseményeit. A dél-afrikai Johennesburgban ünnepi műsorral és koszorúzással emlékezett a magyarság, Sydney-ben pedig a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai által készített műsor mellett megnyitották az idén elhunyt Csapó András újságíró, a helyi magyar újság szerkesztéséért 50 évig felelős szerkesztő állandó kiállítását, melyet nagy érdeklődés övezett.
A norvégiai Oslóban Csics Gyula 56-os, gyermekkori naplójából olvastak fel részleteket, a felolvasást az újonnan alakult Tulipán Néptáncegyüttes nagysikerű táncelőadása követte. Az angliai Corkban interaktív drámafoglalkozással elevenítették fel a fiatalabb korosztálynak az eseményeket, Strasbourgban és Frankfurtban pedig dokumentumfilmek vetítésével egybekötött kulturális programokkal emlékeztek a magyarok.
New York-ban október 26-án rendhagyó iskolai órák keretében ismerkednek a fiatalok a forradalom történetével, amelyet ünnepi műsor és emléktábla-avatás követ a helyi magyar háznál. A vancouveri magyarság a forradalom kitörésének napján, október 23-án a Vancouveri Egyetemre látogat, ahol megkoszorúzzák a soproni erdészek tablóját, akik az 56-os forradalom következményeképpen a vancouveri University of British Columbián fejezték be Sopronban megkezdett tanulmányaikat.
A Liege-i Magyarok Egyesülete idén is megszervezi hagyományos Banneux-i zarándoklatát, amelyen énekléssel, imádkozással elevenítik fel, hogy a belga fiatalok november 4-én a magyar forradalom elfojtásának hírére - szolidaritásuk jeléül - gyalog vitték a „Magyarország vérben” feliratú fakeresztet az általuk tisztelt Banneux-be, a belgiumi katolikus közösség jelentős zarándokhelyére.
A Kárpát-medencében, ahol a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai végeznek szolgálatot, szintén színes programokkal várják a közösségeket. Lupényban a forradalom képeiből '56-os zászlót formázó kollázst készítenek, Aknaszlatinán a helyi általános iskola diákjainak alkotásaiból készül kiállítás, a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeiből alapított néptánccsoport pedig a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban ad ünnepi műsort.
Pásztor István: 1956 annak a jelképe, hogy a szabadság nem csupán üres szó
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkán tartott vajdasági központi ünnepségen úgy fogalmazott: 2019-ben a magyar 1956 „annak a jelképe, hogy a szabadság nem üres szó, hanem emberek sokasága, akik (...) kisemmizett életüket akarták visszavenni, és annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni, hanem mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni” - hangsúlyozta
Ezerkilencszázötvenhat „ma is érvényes jelentéssel bíró eseménye Európa huszadik századi történelmének, mert zsinórmértéke a szabadságnak, az emberek szabadságának. Azon emberek szabadságának, akik magukat nem csak egyénként, de nemzetként határozták meg, akiknek a bátorságát éppen az adta, hogy közösségként élték meg egymást, hazának élték meg az országukat” - tette hozzá.
Ezerkilencszázötvenhat arra tanít, hogy amiért 63 évvel ezelőtt a magyarok a vérüket adták, annak igazságát a 2019-ben élő magyaroknak érteniük kell - fogalmazott. „A haza függetlensége, a szülőföld felemelkedése, a szomszédságpolitikába vetett hit, a régióban élő nemzetek együttműködése, ha tetszik, akkor a náci és kommunista diktatúrák okozta traumák és tapasztalatok erejével tesz képessé arra, hogy a szabadságot úgy értelmezzük, hogy az ne birodalmi törekvések szinonimájává, szolgálóleányává váljék, hanem az együttműködést, nyugalmat, békét és biztonságot jelentse. Meggyőződésem ugyanis, hogy nincs olyan nemzet, amelynek tagjai nem így akarnak élni. Meggyőződésem, hogy nincs olyan nemzet, amelynek tagjai egyebet akarnának, mint azt, hogy kiteljesítsék az életüket, tudjanak egyről a kettőre jutni, (.) éljék az életüket, élhessék a hétköznapokat” - adott hangot gondolatainak a VMSZ elnöke. Úgy folytatta: az is meggyőződése, hogy a birodalmi törekvések mindig a nemzetekkel szemben építkeztek a történelem során, és az volt a céljuk, hogy végképp eltöröljék, ami az útjukban állt.
Németh Szilárd: 1956 arról szólt, hogy a magyar nép végre maga akart dönteni Magyarországról
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében rámutatott, hogy 1956-ban sokéves elnyomás, megaláztatás után fordulóponthoz érkezett a magyarság sorsa, az emberek szabadságvágyát már nem lehetett elfojtani. „1956 arról szólt, hogy a magyar nép végre maga akart dönteni Magyarországról” - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a magyaroknak minden történelmi korban újra és újra meg kellett küzdeniük a szabadságért, „így aztán mi igazán tudjuk, milyen nagy dolog a szabadság”.
„Hőseink példája és bátorsága ma is azt üzeni számunkra: a magyarok együtt, összefogva nagy dolgokra képesek. (.) A 21. században a magyarság összekapaszkodása, határokon átívelő szellemi, lelki egysége, cselekvőképessége fontosabb, mint valaha. Ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket, keresztény hitünket, nemzeti kultúránkat, édes anyanyelvünket, magyar identitásunkat” - hangsúlyozta.
Németh Szilárd úgy fogalmazott: jó érzés látni a délvidéki magyar közösség erejét, azt, hogy Szerbiában kisebbségben is szabadon megélhetik és méltó módon megünnepelhetik magyarságukat, hagyományaikat, nemzeti ünnepeiket. „A Szerbiában élő magyar közösségre Budapest és Belgrád is összekötő kapocsként tekint, mert felismerte, együtt többre képesek, mint külön-külön” - húzta alá.
Október 23-a a nemzeti öntudat része. „Az ötvenhatos hősök bátorsága és önfeláldozása nélkül ma más lenne a magyarok sorsa és történelme, az ő elszántságuk és bátorságunk bennünk és a jövő nemzedékében él tovább” - szögezte le az államtitkár.
Potápi: A mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen mondott beszédében kijelentette: a mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető.
A Felvidéken központinak minősülő megemlékezést a Csallóköz központjának számító városban, a Diktatúrák áldozatainak emlékművénél tartották, ahol több százan gyűltek össze. Soraikban a felvidéki magyar érdekképviselet vezető politikusait és ismert közéleti személyiségeket is látni lehetett.
A nemzetpolitikai államtitkár beszédében felidézte a forradalom kezdeti eseményeit, és rámutatott: az 1956-ban megfogalmazott követelések nem voltak újak, hasonlóak voltak, mint egy évszázaddal korábban, 1848-ban, és azt célozták, amit a magyar nemzet mindig is akart: hogy sorsát szabadon, nagyhatalmaktól függetlenül alakítsa. Rávilágított: 1956 kezdeti megmozdulásai hamarosan az egész országot lángra lobbantották, a szabadág híre a határon túli magyarokhoz is eljutott, s a vérbe fojtott forradalmat nem csak egy ország, hanem az egész nemzet gyászolta.
„Bár 1956-ban a forradalmat leverték, de mégis 56 hozta el a Felvidékre 1968-at és 1989-et is, (...) s így a mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető” - mutatott rá Potápi Árpád János. Kiemelte: 1956-ban nemcsak a magyar szabadság, de a magyar nemzet is újjászületett, mert akkor a magyarok társadalmi osztálytól és politikai nézetektől függetlenül, bölcs döntést hozva egységesen álltak oda egy ügy mellé, mert tudták, hogy egy „fontosabb dologról van szó.” Hangsúlyozta: 1956 hősei ma is arra intenek, hogy amikor a nemzet sorskérdéseiről van szó, és a közösség megmaradása a tét, akkor bölcs döntésekre van szükség és együttes erőre.
Németh Zsolt: 1956 nélkül nem lett volna rendszerváltozás
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nélkül nem lett volna rendszerváltozás - mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdán, Dél-Koreából telefonon nyilatkozva az MTI-nek.
Németh Zsolt közölte: a Szöuli Nemzeti Egyetemen tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy rendszerváltozás nélkül a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatfelvétel sem történhetett volna meg.
Ezzel összefüggésben jelezte, Dél-Korea rendkívül hálás Magyarországnak, amiért harminc évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európából elsőként vette fel az országgal a diplomáciai kapcsolatot.
A külügyi bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a két ország között dinamikusan fejlődnek a kapcsolatok.
Ezt mutatja, hogy Magyarország decemberben kulturális intézetet nyit Szöulban, a két főváros közötti új, közvetlen légi összeköttetéssel pedig tovább mélyülhetnek az üzleti kapcsolatok - mondta.
Németh Zsolt közölte: Dél-Koreában színes kulturális rendezvénysorozattal emlékeztek az 1956-os évfordulóra, a magyar külügyi bizottság küldöttségét pedig a dél-koreai külügyminiszter is fogadta.
