Trump nagy sikernek tartja a szíriai biztonsági övezet létrehozását

A szíriai helyzetet elemezve az elnök hangsúlyozta: szerda reggel a török fél tájékoztatta Washingtont arról, hogy a harcok lezárultak, a tűzszünet tartós lesz. „Ha nem jön közbe semmi, a szankciókat feloldjuk” - fogalmazott Trump, utalva a Törökország ellen hozott büntetőintézkedésekre. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania a nemzeti és vallási kisebbségeket Szíriában.

Donald Trump közölte: beszélt a kurdok vezette, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű koalíció parancsnokával, Mazlúm Abdival, aki megnyugtatta, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái változatlanul őrizetben vannak. Néhány terrorista kiszabadult ugyan - tette hozzá -, de őket hamarosan ismét elfogták.

Az elnök megerősítette: egy kis létszámú amerikai katonai kontingens a térségben marad, ott, ahol az olajmezők vannak, a további teendőkről pedig rövidesen dönt majd. Hozzáfűzte: a térség országainak felelősséget kell vállalniuk, segíteniük kell Szíriát és Törökországot a szíriai helyzet stabilizálásában.

Trump kifejtette: a török offenzíva megállításához több tízezernyi katona bevetésére lett volna szükség. De - mint fogalmazott - amerikai katonákat csatába küldeni csakis akkor szabad, amikor egyértelműen az Egyesült Államok nemzeti érdekei forognak kockán. Miután felidézte, hogy mennyien vesztették életüket a harcokban, úgy fogalmazott: „harcoljon most már más e vér áztatta homokon”. Leszögezte: ezután Törökországnak és Szíriának kell biztosítania, hogy az Iszlám Állam ne kaphasson ismét erőre.

Donald Trump utalt arra, hogy nemsokára személyesen is egyeztet Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Erdogan várhatóan november 13-án lesz a Fehér Ház vendége.
 Az elnök beszéde után az amerikai pénzügyminisztérium a honlapján jelezte: feloldja a török védelmi és energetikai minisztériumok ellen hozott szankciókat. A gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat október közepén hozta, miután Ankara megkezdte offenzíváját a szíriai kurd erők ellen.

Washington és Ankara október 17-én kötött megállapodást egy 120 órás tűzszünetről, majd ennek lejárta előtt, kedden, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan Szocsiban újabb, ezúttal 150 óráig érvényes tűzszünetben állapodott meg. Az amerikai-török megállapodás értelmében a kurd milíciáknak a tűzszünet idején ki kellett vonulniuk a térségből, az orosz-török egyezmény pedig rögzítette, hogy a kurdoknak a török határ melletti 30 kilométeres sáv egészéből ki kell vonulniuk, beleértve Tel Rifaat és Manbídzs városát is.

Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: Moszkva követeli Washingtontól a dél-szíriai et-Tanfban lévő katonai bázis környékének elhagyását.

A diplomata szerint az amerikai katonák illegálisan tartózkodnak az országban, „megszállás” alatt tartják a támaszpont régióját, és blokkolják a Szíriát Irakkal összekötő autóutat. Versinyin hangot adott Moszkva álláspontjának, amely szerint a többségében kormányellenes erők által ellenőrzött Idlíb tartománynak, csakúgy mint a Homsz tartománybeli et-Tanfnak vissza kell térnie Damaszkusz fennhatósága alá. Hangsúlyozta: ezt úgy kell megvalósítani, hogy a polgári lakosság ne szenvedjen kárt.

Közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll Washingtonnal az Ankarával megkötött egyezség végrehajtása ügyében. Az Egyesült Államokkal politikai és katonai vonalon fenntartott kapcsolatot hasznosnak nevezte a hosszú távú szíriai rendezés szempontjából.

Versinyin ugyanakkor elvetette Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszternek azt a javaslatát, hogy Északkelet-Szíriában hozzanak létre egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló biztonsági övezetet. Az orosz diplomata szerint erre a Szocsiban megkötött orosz-török megállapodás után már nincs szükség.

„Álláspontunk szerint az, ami Szocsiban történt, megoldotta a problémát. Vagyis leállt Törökország katonai aktivitása ezen a területen, elejét vették a további katonai összeütközéseknek, s lefektették az alapját annak, hogy az összes kérdést párbeszéd útján oldják meg. Nekem nem úgy tűnik, hogy szükség lenne kiegészítő lépésekre” - mondta. Emlékeztetett rá, hogy a berlini kezdeményezés még az orosz-török megállapodás előtt hangzott el.

Versinyin kifejezte reményét, hogy a kurdok önként fognak visszavonulni a török határ mellől, és az orosz-török memorandumnak vérontás nélkül lehet majd érvényt szerezni. Azt hangoztatta, hogy a kurdok sorsát a Damaszkusszal folytatott párbeszédnek kell meghatároznia, amelynek eredményét az ország új alkotmányában kell rögzíteni.

A diplomata szerint „a kurdok a szíriai nép elidegeníthetetlen részét jelentik”, s megilletik őket a szabadságjogok Szíriában. Mint mondta, Moszkva tisztelettel viszonyul a kurdokhoz, akikkel mindig is „mély” kapcsolatokat ápolt. Az állította, hogy az orosz-török memorandum a szíriai kormány és a kurdok közötti megegyezésen alapul. Versinyin elismeréssel szólt a kurdoknak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben való szerepvállalásáról.

Elmondta, hogy a szíriai-török határ mentén létrehozandó, 10 kilométer széles, orosz-török közös járőrözési zóna Damaszkusz joghatósága alá tartozik majd. Mint mondta, az övezet működtetésének időtartamát a memorandum nem határozta meg. Rámutatott, hogy a szocsi memorandum értelmében nem lesznek török erők Manbídzsben és Kobaniban, a térség két nagyobb városában.

Az amerikai külügyminisztérium szíriai különmegbízottja, James Jeffrey egyébként kedden a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatáson arról beszélt, hogy információi szerint a török offenzívának több száz halálos áldozata volt a kurdok vezette szíriai milíciák körében.

„Úgy is mondhatjuk, hogy a törökök támogatását élvező szíriai erők legalább egy alkalommal háborús bűnt követtek el, és mi magyarázatot is kértünk erre Törökországtól” - fogalmazott a szenátorok előtt Jeffrey. A diplomata elmondta azt is, hogy nem konzultáltak vele előzetesen Trump elnöknek az amerikai katonák szíriai kivonására vonatkozó döntéséről.