Irán elítéli török hadállások létesítését Szíriában

Erről Abbász Muszavi, az iráni külügyminisztérium szóvivője beszélt hétfői sajtóértekezletén, amelyet élőben közvetített az állami tévé.

„A konfliktusokat diplomáciai úton kell megoldani, és Szíria integritását tiszteletben kell tartani” - jelentette ki.

Mike Pence amerikai alelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön állapodott meg arról, hogy Törökország és a kurdok 5 napra felhagynak a harcokkal. A kurd milíciáknak ez idő alatt el kell hagyniuk Manbídzstól az iraki határig, mintegy 440 kilométer hosszan azt a 32 kilométer széles területet a török határ szíriai oldalán, ahol Ankara biztonsági övezetet akar létrehozni. Vasárnap a kurd harcosok kivonultak a török határ mentén fekvő Rász al-Ainból.

Irán mint Bassár el-Aszad szíriai elnök kulcsfontosságú szövetségese többször felajánlotta: közvetít a szíriai kurdok, valamint a damaszkuszi és az ankarai kormány között, hogy tárgyalásos úton oldják meg a szíriai-török határ biztonságának kérdését.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport a Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Az YPG, amelyet Ankara a törökországi kurd szakadár fegyveresek szövetségesének tart, az elmúlt években az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva kapott kiképzést és modern fegyvereket pártfogójától, az Egyesült Államoktól.

Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy csapatokat hagyjon a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű milícia ellenőrzése alatt álló északkelet-szíriai olajmezők térségében, hogy az energiahordozók ne juthassanak az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek kezére - közölte Mark Esper amerikai védelmi miniszter hétfőn Kabulban.

A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: végleges döntés a kérdésben - különösen, ami a kontingens létszámát illeti - még nem született.

A miniszter megjegyezte, hogy bár az amerikai csapatkivonás Északkelet-Szíriából folyamatban van, az olajmezők térségében még mindig vannak amerikai katonák a kurd fegyveres csoportokkal. Hozzátette: megbeszélések folynak arról, hogy egy részük maradhasson.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Pentagon feladata, hogy megvizsgáljon különböző lehetőségeket. „Jelenleg is vannak csapataink a térség néhány városában, hogy elvágják az Iszlám Állam és más szélsőségesek bevételi forrásait, amelyeket terrorista tevékenységük finanszírozására használnak” - mondta Esper.

A védelmi miniszter egyúttal közölte, hogy a Szíriából kivont csapatokat Irak nyugati részébe telepítik, ahonnan folytatni fogják a dzsihadisták elleni műveleteket. A politikus nyilatkozata így ellentmondani látszik Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentésének, hogy véget akar vetni az Egyesült Államok katonai beavatkozásának a Közel-Kelet „véget nem érő” háborúiban, és haza akarja vinni a katonákat.

Trump ennek ellenére azt írta Twitter-üzenetében: „Nincsenek amerikai katonák a harci, illetve a tűzszüneti övezetekben. Biztosítottuk az olajat. Hazahozzuk a katonákat”.

Szíria alkotmányának rendelkeznie kell az országban élő kurdok státusáról - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.

Lavrov szerint Moszkva azt tekintené optimális megoldásnak, ha a Szíria területén élő kurdok „összes struktúrája” bekerülne a szíriai alkotmányba, „hogy Szíria területén ne legyenek illegális fegyveres alakulatok, és hogy szíriai területről ne induljon ki semmilyen fenyegetés sem Törökország, sem más államok számára”.

Mint mondta, ehhez a szíriai kormány és a kurdok közötti párbeszédre van szükség, és mindkét fél kifejezte érdekeltségét abban, hogy ezt Oroszország elősegítse. Hozzátette, hogy Moszkva kész lenne közvetíteni Damaszkusz és Ankara között is, de egyelőre nem tervezi, hogy megszervezze a török-szíriai kapcsolatfelvételt Szocsiban, ahogy ezt egy szíriai hivatalos forrás jelezte.

Az orosz külügyminiszter egy nappal azelőtt nyilatkozott a szíriai válságról, valamint a török offenzíváról és annak hatásáról a szíriai folyamatokra, hogy a téma várhatóan terítékre kerül Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Edogan török elnök Szocsiban tartandó tárgyalásán.

Lavrov közölte, hogy a felek egyetértése esetén Oroszország kész lenne támogatni az 1998-ban kötött adanai török-szíriai határőrizeti megállapodás módosítását. Rámutatott, hogy nemrégiben Ankara és Damaszkusz egyaránt megerősítette ennek érvényességét, egyebek között a jelenlegi fejlemények tükrében is.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy pekingi biztonságpolitikai tanácskozáson hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az Északkelet-Szíriában indított török offenzíva miatt az elmúlt hetekben iszlamista terroristák szöktek meg a börtönből a régióban.

„A török hadsereg fellépésének köszönhetően nyolc menekülttábor és 12, külföldi militánsokat őrző börtön maradt felügyelet nélkül” - mondta Sojgu a TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint.

„Ez a terroristák úgynevezett fordított migrációjához vezethet, visszatérnek a hazájukba” - tette hozzá.

Korábbi orosz közlés szerint a kurdok által őrzött észak-szíriai börtönökben 15 ezer terroristát tartottak fogva.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke elmondta, hogy a javaslatot Angela Merkel kancellárral egyeztetve dolgozták ki, és már ismertették is Németország legfőbb szövetségeseivel. A tervet a NATO védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő brüsszeli tanácskozásának informális részén mutatják majd be részletesen.

Törökország nemzetközi jogot sértő szíriai katonai művelete súlyosan érinti Németország és Európa biztonsági érdekeit, de Németország és Európa eddig csupán passzívan szemlélte a fejleményeket. Ezen változtatni kell, amire jó megoldásnak tűnik egy Németországból induló politikai kezdeményezés a NATO keretében - fejtette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy a közvetlenül érintett és NATO-tag Törökország mellett Oroszországot is be kell vonni a biztonsági övezet nemzetközi ellenőrzésébe. A legfőbb cél a térség helyzetének stabilizálása, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelem folytatása és a szíriai polgárháború lezárását szolgáló alkotmányozási folyamat előmozdítása.

A miniszter berlini nyilatkozatában nem tért ki az elképzelés konkrét részleteire. Azonban pártja egyik vezető külpolitikai szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter ugyancsak hétfőn a Rundfunk Berlin-Brandenbrug regionális közszolgálati médiatársaságnak elmondta, hogy Szíria északi, Törökországgal határos részén ki kell alakítani egy úgynevezett humanitárius védelmi övezetet, amelyet az Európai Unió tagországainak csapataival kell biztosítani.

Az EU-s katonai küldetést ENSZ-felhatalmazással és Oroszországgal együttműködve kell végrehajtani - mondta a CDU-s politikus. Elmondta, hogy a feladathoz 30-40 ezer uniós katonára, valamint orvosokra és újjáépítési programokban jártas nemzetközi fejlesztési szakemberekre van szükség.