Külföld

A Béke Forrása elnevezésű török hadművelet – és ami mögötte van

A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében a Törökország által Észak-Szíriában indított katonai beavatkozás hátterét tekinti át.

A Béke Forrása elnevezésű török hadművelet – és ami mögötte van
Török katonák és a velük szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg harcosai a török-szír határnál található Manbidzs városának közelében
Fotó: AFP/Zein Al Rifai

A 2019. október 9-én elindított Béke Forrása Hadművelet a Közel-Kelet vonatkozásában ismét felkorbácsolta az indulatokat az EU-tól az Egyesült Államokon át az Arab Ligáig.  A török hadművelet hivatalos célja, hogy a 450 km széles és 30 km mély ún. „Biztonságos Zónában” olyan stabil állapotokat hozzon létre Szírián belül, ahová a jelenleg Törökországban élő szíriai menekültek többsége vissza tud majd térni. Ankara nem leplezett célja továbbá az sem, hogy a szerinte terrorista szervezetként működő YPG/PYD-re csapást mérjen. Csakhogy a szóban forgó csoport az Egyesült Államok aktív támogatását élvezte éveken át az Iszlám Állam elleni harcban.

Mindeközben a nyugati közvélemény „elárult kurdokról” beszél. Az Európai Unió a magyar aggályok figyelembevétele nélkül, hivatalos határozatban ítélte el a katonai akciót. Az Arab Liga is hasonló hangnemben reagált, míg az alakulatai kivonásával a törökök számára lehetőséget teremtő Washington kétértelmű üzeneteket fogalmazott meg. Az érintett és a szomszédos országok (Törökország, Irak, Szíria), valamint Oroszország ugyanakkor a hadművelet pozitív hozadékaira számíthat. Ez még akkor is igaz, ha Moszkva elsőként fogalmazta meg aggályait az Iszlám Állam kurd börtöneiben raboskodó több ezer fogoly sorsát illetően.

A szóban forgó emberek szabadlábra kerülése nemcsak a helyszínen, de Európában is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet. Az ENSZ szerint nagyjából 400 ezer embert érintő humanitárius katasztrófa alakulhat ki. Az elemzés bemutatja, hogy a hivatalos kommunikáció hátterében milyen európai és amerikai érdekek húzódnak meg, és egyúttal azt valószínűsíti, hogy Törökország még a kritikák ellenére is képes lesz megőrizni pozícióit a katonai és politikai szövetségesei körében.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom