Külföld

Trócsányi László: Brüsszel jegeli a balkáni bővítést

Brüsszel jegeli a balkáni bővítést és amennyiben késleltetik az integrációt, más hatalmi centrumok szereznek befolyást a térségben - írta Trócsányi László, európai parlamenti képviselő vasárnap annak kapcsán, hogy az Európai Unió tagállamai­nak nem sikerült megegyezniük Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

Trócsányi László: Brüsszel jegeli a balkáni bővítést
Trócsányi László szerint az EU olyan értékközösség, amelynek kisugárzóereje van a világban és az unió felelőssége elsődlegesen a szomszédos országok irányába áll fenn
Fotó: MH/Ficsor Márton

Albánia és Észak-Macedónia vezetői politikai hovatartozástól függetlenül egyértelműen az uniós csatlakozás mellett foglalnak állást, így a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy annak elutasítása felveti az EU hitelességét - mutatott rá a politikus a magyarnemzet.hu oldalon.

Mint írta, az EU olyan értékközösség, amelynek kisugárzóereje van a világban és az unió felelőssége elsődlegesen a szomszédos országok irányába áll fenn. Az EU nem tud hiteles lenni, ha szomszédainak napi küzdelmeket kell vívniuk a szegénységgel, az egyenlőtlenséggel, a szervezett bűnözéssel vagy a migrációs nyomással - fűzte hozzá, megjegyezve: ahhoz, hogy az unió erős és vonzó legyen, az kell, hogy szomszédai is stabilak, biztonságosak legyenek.

Úgy vélte, hogy kétségtelenül Szerbia és Montenegró áll a legközelebb az unióhoz való csatlakozáshoz, ezért az uniónak - hitelessége megőrzéséért - velük fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Ezzel kapcsolatban Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy „a jogállamisági kritériumok teljesítése fontos, ugyanakkor nem lehet politikailag túszul ejteni a csatlakozni kívánó országokat, folyamatosan újabb és újabb jogállamisági feltételeket meghatározva, és ezáltal késleltetni a csatlakozási fejezetek megnyitását vagy lezárását”.

Az első világháborúra emlékeztetve azt írta, a nyugat-európai országoknak nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a Balkán instabilitása milyen következményekkel járt és járhat akár a jövőben is. Kitért arra is, hogy az országok lakosai joggal kérdezhetik, hogy miért visznek végbe fájó reformokat, amennyiben a nyugat-európai közvéleményben az unió további bővítése inkább félelmet kelt, mintsem megértést. Rámutatott, hogy „ha egyes európai tagállamok késleltetik vagy ellehetetlenítik a bővítést, akkor más geopolitikailag jelentős országok szerezhetnek befolyást a Nyugat-Balkán országaiban az egész unió rovására”.

Trócsányi László értékelése szerint amennyiben az EU intézményei az elkövetkező öt évben eredményeket akarnak felmutatni, úgy mind a bővítés, mind a szomszédságpolitika terén új lendületre van szükség, vagyis jelentősen fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat.

„Az EU csak akkor lesz erősebb, ha szomszédaink számára vonzók vagyunk, fejlődésüket támogatjuk, sajátos problémáik megoldásában közreműködünk és a csatlakozni kívánó országokat befogadjuk” - hangsúlyozta Trócsányi László, hozzátéve, hogy ehhez pénzügyi források is szükségesek, így a bővítés és szomszédságpolitika támogatásának a 2021-2027. évi pénzügyi keretben megfelelő hangsúlyt kell biztosítani.

Kapcsolódó írásaink

Az unió kapuja egyelőre zárva marad

ĀSúlyos történelmi hiba Jean-Claude Juncker szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása Albániával és Észak-Macedóniával

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom