Külföld

Erdogan: Folytatódik a szíriai hadművelet, ha nem teljesülnek a tűzszünet feltételei

Az északkelet-szíriai török hadművelet folytatását helyezte kilátásba pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem tartja be ígéreteit az ötnapos tűzszünet végéig.

Erdogan: Folytatódik a szíriai hadművelet, ha nem teljesülnek a tűzszünet feltételei
Erdogan: Amennyiben Washington teljesíti vállalásait, megoldódik az Ankara által tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet ügye
Fotó: AFP/Stringer/Turkish Presidential Press Office

Erdogan Isztambulban külföldi újságírók előtt felszólalva úgy fogalmazott: abban az esetben „az offenzíva sokkal határozottabb formában, pontosan onnan folytatódik majd tovább, ahol abbamaradt, és még abban a percben, amikor a 120 óra lejár.” A csütörtöki török-amerikai megállapodás szerint a tűzszünet török idő szerint kedd este 22 óráig tart.

A török államfő hozzátette: amennyiben Washington teljesíti vállalásait, megoldódik az Ankara által tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet ügye. Egyúttal jelezte: a török hadsereg mindeközben nem távozik a területről, mert szükség van rá a térség biztonságához.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Ugyanakkor az YPG, amelyet Ankara a törökországi kurd szakadár fegyveresek szövetségesének tart, az elmúlt években éppen az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva kapott kiképzést és modern fegyvereket pártfogójától, az Egyesült Államoktól.

Törökország a közelmúltban vállalta, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó iszlamista szélsőségesek felügyeletét azon a területen, amelyet ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá szíriai területen mintegy 30 kilométeres mélységben és 440 kilométeres hosszban biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését.

A csütörtöki török-amerikai megállapodás keretében Ankara beleegyezett egy ötnapos tűzszünetbe, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.

Erdogan elsősorban a szíriai Manbídzs és Kobani városok helyzetére vonatkozóan pénteken azt mondta: Törökország azt akarja, hogy teljesen tisztuljanak meg az YPG-től azok a területek, ahová a szíriai kormányerők a napokban bevonultak. Nem zavar minket, ha Damaszkusz csapatai ellenőrzik majd azokat a területeket, amelyek megtisztultak az YPG-től - hangsúlyozta. A török elnök mindazonáltal nyomatékosította: Ankarának nem áll szándékában Szíriában maradni.

Erdogan beszédében kitért Donald Trump amerikai elnöknek arra az október 9-ei keltezésű levelére is, amelyben megpróbálta lebeszélni őt a szíriai katonai akcióról. Kiemelte: a szöveg nem egyeztethető össze a politika és a diplomácia udvarias nyelvezetével, amit „természetesen nem felejtettünk el.” Mint fogalmazott: „nem is helyes elfelejteni, de Törökország kölcsönösségre alapuló szeretete és tisztelete nem engedi meg, hogy folyamatosan napirenden tartsa.” Ugyanakkor jelezte: „amikor eljön az ideje, ebben az ügyben is megtesszük a szükséges lépést.”

Trump a szóban forgó levélben arra kérte Erdogant, hogy a küszöbönálló offenzíva helyett inkább kössenek megállapodást. Üzenetében jelezte a török államfőnek, hogy az YPG vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet parancsnoka, Mazlúm Abdi hajlandó vele tárgyalni, és bizonyos engedményeket tenni.

„A történelem kedvező képet alakít ki Önről, ha helyes és humánus módon cselekszik. Örökké gonosznak fogja tekinteni viszont, ha nem történnek jó dolgok. Ne legyen kemény fiú! Ne legyen ostoba!” - írta az amerikai elnök.

Erdogan a felszólalását követően szűk körben a külföldi sajtó munkatársainak kérdéseire is válaszolt. A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint a török elnök közölte, hogy országa 12 megfigyelőpontot akar kialakítani Északkelet-Szíriában a tervezett biztonsági övezeten belül.

Erdogan azt is elmondta, hogy 195 dzsihadistát elfogtak abból a nagyjából 750-ből, akiket az YPG szerinte szabadon engedett a börtönökből. A kurdok a napokban azonban arról tájékoztatattak, hogy a nagyjából 800, iszlamistákkal kapcsolatban álló fogva tartott - köztük sok nő és gyerek - a török hadsereg ágyúzása következtében megszökött az Ajn Ísza városnál lévő táborból.

A török államfő arról szintén beszélt, hogy akár kétmillió menekült is visszatérhet Északkelet-Szíriába, ha a biztonsági övezet szélessége elérné Deir-ez-Zór és Rakka városok vonalát. Törökországban jelenleg csaknem 3,7 millió regisztrált szíriai él.

Tusk felszólította Ankarát, hogy végérvényesen állítsa le a kurdok elleni támadásokat

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU-tagállamok brüsszeli csúcsértekezletét követően kijelentette a tűzszüneti megállapodásról, hogy az nem valódi tűzszünet, nem vehető komolyan, nem olyan, amire az EU számított - mondta. Tusk az Európai Tanács nevében ismételten felszólította Ankarát, hogy végérvényesen állítsa le a kurd erők elleni katonai támadásait.

Marcon őrültségnek nevezte a török offenzívát

Emmanuel Macron francia államfő szintén Brüsszelben őrültségnek nevezte Törökország offenzíváját.

Sajtótájékoztatóján Macron arról számolt be, hogy a következő hetekben négyoldalú találkozót tartanak Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit kormányfő és Recep Tayyip Erdogan  részvételével, s addig is szoros kapcsolatban lesznek a felek egymással és Donald Trumppal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Kijelentette, hogy a Közel-Kelet stratégiai fontossággal bír Európa számára, önálló katonai képességeket kellene kiépíteni a térségben.

NATO-főtitkár: A tűzszüneti megállapodás segíthet a konfliktus megfékezésében

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Mike Pompeóval pénteken Brüsszelben folytatott megbeszélése után kijelentette: az északkelet-szíriai helyzet nehéz, ezért örömteli, hogy két NATO-tagállam előremutató tűzszüneti megállapodást tudott kötni, amely remélhetőleg segíthet a területen kialakult konfliktus kiterjedésének megfékezésében.

Stoltenberg az amerikai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján aggodalmának adott hangot a helyzet elmérgesedésének lehetősége miatt, amely további szenvedést okozna a lakosságnak, valamint újabb menekült- és migránshullámokat idézhet elő.

Törökországnak valódi biztonsági aggályai vannak, területén vagy közvetlen szomszédságában számos terrortámadást hajtottak végre, de semmi sem veszélyeztetheti az Iszlám Állam felszámolása érdekében eddig elért eredményeket - húzta alá.

Mike Pompeo, aki azért érkezett Brüsszelbe, hogy tájékoztassa a szövetségeseket a csütörtökön aláírt megállapodásról, azt hangsúlyozta: valamennyi NATO-tagállam és az Egyesült Államok minden szövetségese fontos partner a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett törekvésekben.

A tűzszünet életbe lépéséről azt mondta, továbbra is nehézségek jellemzik a térséget, de remények szerint sikerül a megállapodást teljes körűen életbe léptetni annak ellenére, hogy pénteken volt „némi” katonai aktivitás.

Azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nagyon pozitív fejleményeket is látunk”. Az amerikai külügyminiszter ezek között a szíriai Népvédelmi Egységek harcosai visszavonulásának megkezdését említette, azonban - szavai szerint - koordinációs intézkedésekre van szükség, hogy a kurd katonák teljes biztonságban kivonulhassanak a török által ellenőrzött területről a megállapodásban foglaltak szerint.

„Reméljük, hogy az elkövetkező órákban úgy a megállapodásban részt vevő török, mint a régió kurd katonái komolyan veszik a vállalt kötelezettségeiket” - tette hozzá Pompeo.

Fehér Ház: A szíriai tűzszünet életbe léptetéséhez idő kell

A tűzszünet életbe léptetéséhez idő kell - jelentette ki Stephanie Grisham, az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szóvivője a Fox televíziónak adott interjújában pénteken, a folytatódó harcokra reagálva. Grisham hangoztatta: a tűzszünet megkötéséről folytatott tárgyaláson az amerikai delegáció „sikeres volt”. Ugyanakkor a közel-keleti országban ennek ellenére folyó hadműveletekről feltett kérdésekre elhárította a választ.

A Demokrata Párt két vezető politikusa, Nancy Pelosi házelnök és Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője újságírók előtt „sarlatán tűzszünetnek” minősítette a csütörtökön bejelentett megállapodást. Szerintük Törökország semmit sem adott, miközben Donald Trump amerikai elnök „mindent megadott” Erdogan török államfőnek.

Pelosi és Schumer úgy vélte, hogy a tűzszüneti egyezség kárt okoz az Egyesült Államok hitelességének, és az Iszlám Állam terrorszervezet elfogott terroristáit Törökország és a szíriai kormányzat kezére adja, ez pedig szerintük veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára.

Az Egyesült Államok és szövetségesei „megérdemlik az okos, erős és egészséges vezetést Washingtontól” fogalmazott Pelosi és Schumer.

 Donald Trump elnök pénteken - miután telefonon egyeztetett Erdogan török államfővel - a Fehér Házban újságíróknak azt fejtegette, hogy Ankara visszatért a tűzszüneti megállapodáshoz. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat szükség esetén „nagyon erőteljes szankciókat” hoz Törökország ellen. A jelenlegi szíriai helyzetet „nagyon törékenynek minősítette.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter pénteken újságíróknak azt hangoztatta: az amerikai hadsereg katonái nem vesznek részt az észak-szíriai, úgynevezett biztonsági övezet ellenőrzésében, de - mint fogalmazott - ”kapcsolatban maradunk Törökországgal és a Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF). A tárcavezető hozzáfűzte: az Egyesült Államok folytatja a csapatkivonást Északkelet-Szíriából.

Többen meghaltak a török támadásokban

A tűzszünet ellenére legalább tizennégy civil vesztette életét pénteken a török hadsereg és szíriai arab szövetségeseinek támadásaiban - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).

A szíriai polgárháború fejleményeit nyomon követő szervezet szerint a Bab al-Heir települését és a környező falvakat ért légicsapásokban és aknagránátos támadásokban haltak meg a polgári lakosok.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom