Külföld

Megszületett a megállapodás a brit kiválásról

Megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről - jelentette be csütörtökön Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön a Twitteren. Délután azt is közölték, hogy az EU-tagországok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján alá is írták a megállapodást.

Megszületett a megállapodás a brit kiválásról
Boris Johnson brit miniszterelnök EU-s vezetőkkel beszélget a brüsszeli csúcstalálkozón. Mellette balra Orbán Viktor magyar kormányfő, jobbra Leo Varadkar ír miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár
Fotó: AFP/Belga/Danny Gys

A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután az utolsó pillanatban, délelőtt egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi.

A bennmaradó tagállamok vezetői által egyhangúlag jóváhagyott zárónyilatkozatban felszólították az EU-intézményeket a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy november 1-jén hatályba léphessen a megállapodás. A dokumentumban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról.

A huszonhetek megerősítették emellett, hogy a közösség a jövőben a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolatra törekszik az Egyesült Királysággal. A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek. Több névtelenséget kérő illetékes is úgy fogalmazott, hogy az alsóházi voksolás „Damoklész kardjaként lebeg” a folyamat felett.

Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. Korábbi közlések szerint a képviselőtestület csak akkor bocsátja szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. Az EP-szavazásra állítólag jövő hét csütörtökön kerülhet sor ez esetben.

Johnson biztos benne, hogy a brit parlament az alsóháza is támogatni fogja a dokumentumot

Boris Johnson csütörtök este úgy nyilatkozott, biztos benne, hogy a parlament alsóháza a szombaton esedékes szavazáson támogatni fogja az új megállapodást. „Egészen biztos vagyok abban, ha a parlamenti kollégáim megvizsgálják a megállapodást, meg akarják majd szavazni azt” - mondta a brit miniszterelnök Brüsszelben.

Az egyezség lehetőséget biztosít a brit parlament alsóházának tagjai számára, hogy szavazatukkal ők is kifejezzék a választók demokratikus akaratát, „ahogyan azt már többször megtettük a Brexit lezárása érdekében” - fogalmazott. „Nem hiszem, hogy bármi hátráltathatja a kilépést”, amely az október 31-i határidővel megtörténhet - mondta Johnson.

Juncker: Jogbiztonságot teremt a megállapodás

Ratifikációja esetén jogbiztonságot teremt a várható zavarok terén az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről elfogadott új megállapodás - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke csütörtök este. A módosított politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőben a felek között, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel - közölte Jean-Claude Juncker az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón.

„Amiről megegyeztünk, több mint egy megállapodás. Ez a jogi szöveg az Ír-sziget békéjének és stabilitásának megőrzését, és körülbelül 4,5 millió ember jogainak védelmét célozza” - fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva pedig tréfásan megjegyezte, hogy a 2016-os brit népszavazáson a bennmaradás mellett szavazóknak igazuk volt.

Juncker korábban tisztességesnek nevezte az egyezséget

„Ahol akarat van, ott megállapodás is van” - írta a brüsszeli testület vezetője.

Juncker a Twitteren erősítette meg a megállapodás hírét:

Objektum doboz

Tusk: A megegyezés révén elkerülhetjük a káoszt

Donald Tusk szerint a megállapodás lehetővé teszi a káosz és a konfliktusok elkerülését a felek között. Donald Tusk erről a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozó első szakaszának lezárását követően beszélt, kiemelve, úgy néz ki, hogy közel van már a folyamat vége. Hozzátette, a megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Bizottság és Írország egyaránt pozitívan értékelte a tervezetet, Boris Johnson brit kormányfő pedig elfogadta, hogy vámellenőrzések lesznek bizonyos észak-írországi áruforgalmi beléptető pontokon.

„Őszintén szólva szomorúságot érzek, a szívem mélyén mindig is maradáspárti leszek, és remélem, hogy brit barátaink egy napon a visszatérés mellett döntenek, az ajtónk mindig nyitva fog állni” - fogalmazott.

Barnier fogja vezetni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló tárgyalásokat

Michel Barnier elmondta, ő lesz az Európai Unió főtárgyalója az Egyesült Királysággal kialakítandó jövőbeli viszonyrendszerről szóló egyeztetéseken. Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte, hogy felkérést kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság megválasztott elnökétől, hogy maradjon a posztján egy újabb évig, amennyiben sikerül ratifikálni a csütörtökön aláírt megállapodást a brit kilépés feltételeiről.

Kiemelte, hogy az egyezség biztosítja a belső piac integritását és megelőzi a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten. Hozzátette, a tárgyalások során soha nem akart a döntésük miatt „bosszút állni” a briteken, mindig is tisztelni fogja az Egyesült Királyságot, illetve hálás lesz a szigetországnak, amely a jövőben is fontos gazdasági partnere, barátja és szövetségese lesz az Európai Uniónak.

Merkel: Minél hamarabb szabadkereskedelmi tárgyalásokat kell kezdeni Londonnal

Angela Merkel német kancellár leszögezte, hogy a Brexitet követően a lehető leghamarabb szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat kell kezdeni Londonnal. Merkel kérdésre válaszolva azt mondta, az uniós tagországok vezetői a megbeszélésen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, mi következik akkor, ha a brit törvényhozók elutasítják az egyezményt. Most a brit parlament „régi és bölcs” alsóházán a sor, hogy szavazzanak a megállapodásról - mondta.

Több uniós ország vezetője is üdvözölte a megállapodást

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott, következő elnöke érkezésekor kijelentette: örül, hogy újabb megállapodás született, ugyanakkor sajnálja, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. „Fontos azonban, hogy az elválás rendezett formában történjen. Ez döntő jelentőségű az emberek és a gazdaság szempontjából is, valamint a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatok jövőbeli alakulása szempontjából is” - mondta.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes koordinátora megállapította, hogy ezen egyezség biztosítja az egységes piac integritását, tiszteletben tartja az EU értékeit és megakadályozza a kemény határok visszaállítása az Ír-szigeten.

Emmanuel Macron francia államfő érkezésekor kijelentette, a megállapodás szükség esetén lehetőséget adhat a brit uniós kilépés céldátumának rövid meghosszabbítására. Nyilatkozatában jó kompromisszumnak nevezte a megszületett szöveget, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyezség még mindkét fél esetben továbbra is komoly akadályokkal néz szembe úgy az Egyesült Királyság, mint az unió parlamentje előtt. Reményét fejezte ki, hogy a brit miniszterelnök megkapja a többséget az egyezség támogatásához a brit alsóház részéről. „A múltbeli tapasztalatok alapján óvatosnak kell lennünk” - mondta Macron.

Hozzátette, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a felek válaszokat találjanak eddigi közös, politikai és technikai természetű aggodalmaikra. Úgy vélte, hogy most lehetőség nyílik az Európa jövőjéről szóló megbeszélések újabb szakaszának megkezdésére is.

Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke szerint a valódi kérdés az, hogy a brit parlament alsóháza elfogadja-e majd a megállapodást, vagy a rendezetlen Brexitet választja, noha az egyik félnek sem lehet az érdeke. „Én mindig is megegyezést akartam. Mindkét fél számára ez a jó megoldás” - tette hozzá.

Arturs Krisjanis Karins lett miniszterelnök nyilatkozatában optimizmusának adott hangot, és nagyon ígéretes előrelépésnek nevezte az újabb megállapodás elfogadását, amelyet véleménye szerint az Európai Tanács el fog fogadni a csúcstalálkozón. Noha még bizonyos technikai kérdéseket pontosítani kell, az igazi döntés a politikai, és „minden EU vezető megállapodást akar”. Ezt követőn ismételten a brit parlament térfelén pattog a labda - tette hozzá.

Corbyn szerint ez még rosszabb megállapodás, mint az előző

A Munkáspárt vezetője szerint a Brexit feltételrendszeréről csütörtökön elért megállapodás még rosszabb, mint az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben kötött eredeti Brexit-egyezmény, amelyet a londoni parlament háromszor elutasított.

Jeremy Corbyn az új megállapodás elérésének bejelentése után közölte: a Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani.

A Munkáspárt vezetője hozzátette: a legjobb megoldás az, ha a választók mondhatják ki a végső szót egy népszavazáson. A Munkáspárt és a Demokratikus Unionista Párt támogatása nélkül reménytelen a Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyása, a Konzervatív Párt ugyanis kisebbségben kormányoz, és még a DUP szavazataival együtt is szüksége lenne számos ellenzéki voksra az egyezmény jóváhagyásához.

A DUP azonban csütörtöki nyilatkozatában közölte, hogy „a dolgok jelenlegi állása” alapján nem tudja támogatni a javaslatcsomagot

Arlene Foster, a DUP vezetője szerint a párt mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is. Foster közölte, hogy a DUP folytatja a munkát a kormánnyal egy olyan észszerű megállapodás érdekében, amely Észak-Írország javát szolgálja, és megvédi az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását.

Jórészt a DUP ellenállásán bukott el a Theresa May által elért eredeti Brexit-megállapodás is. E megállapodás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az EU-val, és Észak-Írországban érvényben maradtak volna az EU egységes belső piacának egyes szabályozási elemei is, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, amely ezt feleslegessé teszi.

A brit kormány e hónap elején terjesztette be tervezetét az Európai Uniónak az előző kilépési megállapodás alternatívájaként.

Az ennek alapján csütörtökre elért megállapodás külön 64 oldalas csatolmányt tartalmaz arról, hogy milyen szabályozás alapján folyjon a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között, annak érdekében, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán - kelljen ellenőrzésnek alávetni. Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés.

A megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek „korlátozott számú” elemével. Ez azt jelenti, hogy az áruforgalomban érvényesíthető vámjogi eljárásokat nem az ír-északír határon, hanem Észak-Írországban kijelölt beléptető pontokon végeznék el.

E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára. Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni.

Ha a megállapodást szombaton nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben, Boris Johnsonnak egy nemrégiben elfogadott törvény alapján aznap kezdeményeznie kell az EU-nál  kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom