Külföld

Ankara cáfolja, hogy a török hadsereg vegyi fegyvert vet be

Cáfolta azokat a híreszteléseket egy csütörtöki nyilatkozatában Hulusi Akar török védelmi miniszter, amelyek szerint a török hadsereg vegyi fegyvert is bevet az északkelet-szíriai offenzíva során az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen.

Ankara cáfolja, hogy a török hadsereg vegyi fegyvert vet be
A törökök által megszállt övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését
Fotó: AFP/ Bakr Alkasm

Akar szavait az Anadolu török állami hírügynökség idézte, aki a jelentés szerint azt mondta: olyan információk érkeznek hozzájuk, hogy az YPG alkalmaz vegyi fegyvert, amit megpróbálnak a török hadseregre kenni. A miniszter leszögezte: köztudott tény, hogy a török haderő eszköztárában nincs vegyi fegyver.

Egyúttal közölte: olyan értesüléseik is vannak, hogy az YPG civilek elleni támadásokra készül, hogy azt a látszatot keltse, hogy az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet továbbra is fenyegetést jelent a térségben.

A tárcavezető hangsúlyozta: különösen a külföldi sajtóban sok olyan valótlan hírt és felvételt látnak, ami a török hadsereg „körültekintését és sikerességét” próbálja beárnyékolni. A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az YPG-vel, továbbá az Iszlám Állam tagjaival szemben. Törökország vállalta ugyanis, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó iszlamista szélsőségesek felügyeletét azon a területen, amelyet ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török katonai beavatkozás azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta el az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban.

A török védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy eddig az YPG 673 „terroristáját” tették harcképtelenné.

A török hadműveletek hatására 300 ezer ember kényszerült lakhelye elhagyására

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában a korábban amerikai támogatást élvező kurd milíciák, továbbá az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen.

Az offenzíva deklarált célja, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá úgynevezett biztonsági, a törökök által megszállt övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését.

 A szíriai kurd milíciák felfüggesztik az Iszlám Állam fegyveresei elleni harcot

 Tekintettel a Szíria észak-keleti részén zajló török katonai offenzívára, a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) felfüggesztette az Iszlám Állam (IÁ) terrorista milíciája ellen folytatott harcot - jelentette be Mazlúm Abdi, az SDF parancsnoka.

„Korábban utaltunk már rá, hogy a török állam támadása esetén az Iszlám Állam elleni harc mellékes üggyé válik számunkra” - idézte Mazlúm Abdi szavait a Firat kurd hírügynökség.

„Ez az eset most bekövetkezett. (...) Az IÁ elleni minden tevékenységünket befagyasztottuk” - mondta a hírügynökség szerint Abdi szerda este, a Ronahi kurd televíziós csatornának nyilatkozva.

Az Iszlám Állam sok helyütt újraszerveződött, és (fegyvereseik) számos helyen hajtottak végre merényleteket és robbantásokat - magyarázta Abdi.

A terrorszervezetnek még mintegy 12 ezer tagja van a térségben. Az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció idén júniusban úgy becsülte, hogy Szíriában és Irakban az IÁ-nak még mintegy 14-18 ezer tagja tartózkodik.

Az SDF parancsnoka visszautasította azokat a találgatásokat, melyek szerint Törökország később átveszi a kurdok által fogolytáborokban tartott IÁ-tagokat.

„Ez az opció számunkra elfogadhatatlan. A bebörtönzött iszlám államos banditák és családjaik sorsáról mi fogunk dönteni” - mondta Abdi.

Azt pedig, hogy mi legyen a külföldi IÁ-harcosokkal, a származásuk szerinti európai országok maguk döntik majd el - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom