Külföld

Johnson elhalasztja a Brexitet, ha szombatig nem lesz megállapodás

A brit Brexit-ügyi miniszter szerint ha szombatig nincs elfogadott megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek.

Johnson elhalasztja a Brexitet, ha szombatig nem lesz megállapodás
A törvény szerint amennyiben október 19-éig nincs megállapodás a Brexit feltételeiről, úgy Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az eredetileg október 31-ére tervezett kilépés elhalasztását három hónappal
Fotó: AFP/Isabel Infantes

Stephen Barclay szerdán a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán vett részt. A bizottság elnöke, Hilary Benn - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője - megkérdezte, hogy ha szombatig nincs olyan Brexit-megállapodás, amelyet a brit parlament is elfogadott, Johnson a nap végéig megírja-e a kilépés halasztását kezdeményező levelét az EU-nak, ahogy azt a törvény előírja. Barclay kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez, „ahogy azt a miniszterelnök is többször leszögezte”.

Hilary Benn volt a kezdeményezője annak a szeptemberben elfogadott - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott - törvénynek, amely szerint ha október 19-éig a brit parlament nem járul hozzá az új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak már aznap kezdeményeznie kell az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Stephen Barclay az alsóházi Brexit-bizottság elnökének kérdésére válaszolva kijelentette azt is, hogy ha szombatig nem lesz elfogadott Brexit-megállapodás, Johnson eleget tesz azoknak a kötelezettségeinek is, amelyeket bíróság előtt vállalt.

A Brexit-ügyi miniszter ezzel arra a dokumentációra utalt, amelyet a brit kormány jogi képviselői a hónap elején terjesztettek be a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság elé.

E dokumentum szerint ha az előírt október 19-i határidőig nincs elfogadott Brexit-megállapodás és a brit parlament addig nem járul hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem, Boris Johnson legkésőbb a határidő napján elküldi a Brexit halasztását kezdeményező levelet az Európai Tanács elnökének.

A jogi dokumentum beterjesztésének előzményeként az Edinburghban ülésező Court of Session tanácsához jogászok és skót parlamenti képviselők olyan keresetet terjesztettek be, amely kimondatná a bírósággal, hogy elfogadott Brexit-megállapodás híján Johnsont jogi eszközökkel kényszeríteni lehet a kilépés halasztásának kezdeményezésére. A skóciai bíróság a jövő hétre halasztotta a jogerős végzést a kereset ügyében.

A brit kormány e hónap elején új Brexit-megállapodási javaslatot terjesztett be az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.

E tervezetről napok óta folyamatosan zajlanak a tárgyalások Brüsszelben. Stephen Barclay Brexit-miniszter a szerdai londoni alsóházi meghallgatáson azt mondta: csak az előző 24 órában 11 uniós vezetővel tárgyalt, és tapasztalatai szerint általános a kívánalom az EU részéről a megállapodás elérésére.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azonban szerdán egy dublini üzleti rendezvényen azt mondta, hogy továbbra is számos probléma vár megoldásra, mindenekelőtt abban a kérdésben, hogy a Nagy-Britannia és az ír sziget - vagyis Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság és Észak-Írország - közötti áruforgalmat milyen módon lehet ellenőrizni a Brexit után.

Az egész Brexit-folyamat legégetőbb kérdése, hogy Észak-Írország milyen vámjogi viszonyrendszerben maradjon az EU-val, hiszen a 499 kilométeres ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.

A legnagyobb britpárti protestáns észak-írországi erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van - folyamatosan hangoztatja, hogy semmiféle olyan megoldást nem hajlandó elfogadni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

Folytatódtak a tárgyalások London és az EU között

Brüsszeli diplomácia források közlése szerint szerda reggel is folytatódtak a tárgyalások a felek között a Brexit feltételeiről. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy kedden több mint 15 órán keresztül zajlottak az egyeztetések, a delegációk késő éjszaka álltak fel a tárgyalóasztaltól, és bár történt előrelépés, egyelőre nincs áttörés.

A cél az, hogy még a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt megállapodás szülessen, ott ugyanis a bennmaradó tagországok vezetői már nem akarnak tárgyalni a részletekről.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója szerda délután tájékoztatni fogja a bennmaradó tagországok kormányainak képviselőit a folyamat állásáról.

Később Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos közölte, Barnier a brüsszeli testület tagjainak szerda délelőtti ülésén arra figyelmeztetett, hogy „több jelentős ügy” vár még megoldásra, hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg is folynak a technikai szintű, konstruktív megbeszélések.

Brit sajtóhírek szerint a londoni kormány bizonyos új engedményeket tett a politikai bénultság fő okának számító ír-északír kérdésre vonatkozóan.

Sokan könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy amennyiben most nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, akkor a brit kilépés tervezett október 31-i határidejéig újabb EU-csúcsot fognak összehívni, egyes jelentések szerint esetleg október 30-án.

 Tusk: Megvannak a rendezett brit kiválásról szóló megállapodás alapjai

„Az alapok megvannak, elméletileg holnap el is fogadhatjuk ezt a megállapodást az Egyesült Királysággal” - közölte Donald Tusk lengyel újságírókkal Brüsszelben.

„Elméletileg hét-nyolc órán belül minden világossá válhat” - fogalmazott.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom