Külföld

Erdogan Ankara támogatására kérte a türk nyelvű országokat

Ankara támogatására kérte a türk nyelvű országokat a terrorizmus elleni harcban Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden Bakuban a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján.

Erdogan Ankara támogatására kérte a türk nyelvű országokat
Recep Tayyip Erdogan török elnök
Fotó: AFP/Adem ALTAN

Az amerikai napilap online felületén közzétett írásban Erdogan rámutatott, hogy országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást.

Kiemelte, már többször figyelmeztettek, hogy nemzetközi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni azt, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé, számos kormány azonban ezt fenyegetésnek állította be, és hárította a felelősséget.

A török kormány ezért katonai akciót indított a szomszédos Szíriában, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait, vagyis a humanitárius válságot, az erőszakot és az instabilitást. Alternatív terv hiányában pedig a nemzetközi közösségnek csatlakoznia kellene az erőfeszítésekhez vagy meg kellene kezdenie a menekültek befogadását - húzta alá.

Erdogan leszögezte, hogy nem rendelkezik legitimitással az Arab Liga, és álláspontja, amely szerint a török „invázió” újabb menekülthullámhoz vezet és veszélybe sodorja az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben elért eredményeket, nem tükrözi az arab emberek valódi véleményét.

„A Béke Forrása nevű művelet egy második esély arra, hogy segítsenek Törökországnak véget vetni a helyettesítő háborúnak Szíriában, illetve helyreállítani a békét és a stabilitást a térségben. Az Európai Uniónak és a világnak támogatni kellene azt, amit Törökország próbál tenni” - fogalmazott.

Törökország az előző héten indított offenzívát Szíriában az általa terroristának tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) visszaszorítására, amely az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati szövetség leghatékonyabb helyi szövetségese volt. A katonai műveletet az előzte meg, hogy az Egyesült Államok Donald Trump amerikai elnök döntése értelmében elkezdte kivonni katonáit a szíriai-török határ térségéből.

A beavatkozást többek között az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Arab Liga is elítélte.

Párizs szerint nagyon súlyos felelősség terheli Törökországot és az Egyesült Államokat

Párizs szerint Törökországot és az Egyesült Államokat nagyon súlyos felelősség terheli az Északkelet-Szíriában kialakult helyzetért, amely ki fog hatni a térség más területeire is.

Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint az Ankarában és Washingtonban hozott döntéseknek „pusztító hatása” lesz. Nagyon súlyos azoknak a felelőssége, akik ezeket a döntéseket meghozták a szíriai török offenzíváról, amelynek nemcsak Törökországra és az Egyesült Államokra lesz súlyos kihatása, hanem a térség más országaira és még távolabbra is - mondta a kormányfő.

Ezek a döntések szerinte kérdésessé teszik öt év erőfeszítéseit az Iszlám Állam terrorszervezet ellen a nemzetközi koalíció részéről, amelynek kiemelkedő tagja volt az Egyesült Államok. „A káosz felé tartunk, amelynek már látszanak az iszlamisták számára kedvező jelei” - mondta.

„Ezeknek a döntéseknek pusztító hatásuk lesz a szíriai demokratikus erőkre nézve, amelyeknek a fő alkotóeleme a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szervezet - jelentette ki Édouard Philippe. ”Pusztító hatásuk lesz a civil lakosságra, akárcsak a válság politikai rendezésére, amely a török előrenyomulással párhuzamosan egyre távolabbra tolódik ki„ - tette hozzá.

A kapcsolatok Törökországgal ”nem egyszerűek„, és a török kormány ilyen döntései nem fogják megkönnyíteni őket - figyelmeztetett, ugyanakkor hangsúlyozta a párbeszéd folytatásának szükségességét Ankarával.

Az amerikai alelnök 24 órán belül Ankarába utazik

 Washingtonban kedden kiszivárgott, hogy „24 órán belül” Törökországba utazik Mike Pence amerikai alelnök, abban a reményben, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölnie a török és kurd erők között Északkelet-Szíriában.

„Első számú célunk az, hogy latba vessük diplomáciánkat, és megpróbáljunk tűzszünetet elérni, hogy ellenőrzés alá vonhassuk a helyzetet a török offenzíva után” - mondta egy, a neve elhallgatását kérő magas beosztású forrás újságíróknak.

Ugyancsak kedden felhívta telefonon az iraki államfőt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, és megvitatta vele a szíriai török katonai offenzíva nyomán kialakult helyzetet. Azt mondta neki, hogy az Egyesült Államok óhaja az, hogy a behatolásnak azonnal vessenek véget - közölte a külügyminisztérium.

A beszélgetésben szó volt az iraki erőszakhullámról is. Pompeo hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik megsértik az emberi jogokat, erőszakhoz folyamodnak, és megfélemlítik a sajtót.

 Lavrentyjev: A török hadsereg nem maradhat tartósan Szíriában

Törökországnak nincs joga arra, hogy tartósan Szíriában tartsa haderejét - jelentette ki Alekszandr Lavrentyjev, az orosz elnök szíriai különmegbízottja újságíróknak nyilatkozva kedden Abu Dzabiban.

„Recep Tayyip Erdogan török elnök arról a szándékáról beszélt, hogy a terrorellenes műveletet követően kivonja csapatait Szíriából” - mondta Lavrentyjev.

„Erdogan lényegében mindenkit figyelmeztetett, hogy (a török csapatok) hadműveletének célja az ő felfogásában a terrorszervezetek elleni harc. Ennek megfelelően, amint ezt a feladatot teljesíti, a török csapatok kivonulnak Szíria északi részéről” - hangoztatta az orosz tisztségviselő, aki nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ez mikor következhet be.

Lavrentyjev ugyanakkor elismételte Moszkva álláspontját, miszerint az lenne a legjobb garancia arra, hogy Törökországot ne fenyegesse Szíriai felől terrorveszély, ha a szíriai-török határon csak a szíriai kormányerők állomásoznának.

Az illetékes beszámolt a szíriai kurdok és az Oroszország támogatását élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya között létrejött egyezségről is. Mint mondta, ennek a megállapodásnak az alapját az képezte, hogy a szír csapatok bevonultak egyes észak-szíriai területekre, a többi között az Aleppó tartománybeli Manbídzs városba is, hogy megvédjék ezeket a török hadműveletektől.

Mint mondta, egyelőre nehéz megítélni, hogy ki fogja-e tudni terjeszteni a damaszkuszi vezetés az uralma alá vont területeket Észak-Szíriában.

Lavrentyjev egyben felidézte az 1998-ban kötött, ma is hatályos adanai egyezményt, amely Törökországot felhatalmazza arra, hogy 5 kilométerre behatoljon a szíriai területre, és műveletet folytasson a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és szövetségesei ellen a helyi vezetés ellenintézkedései híján. Hozzátette: a rendelkezés „a török területről történő behatolásról, de nem a tartós ott tartózkodásról” szól. „Ellenezzük, hogy a török hadsereg állandó jelleggel Szíria területén maradjon” - húzta alá.

Lavrentyjev szót ejtett arról is, hogy jelenleg az Iszlám Állam terrorszervezet mintegy 12 ezer tagját, illetve hozzátartozóikat tartják fogva nagy számban az észak-szíriai területeken.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom