A nagy ecuadori benzinbalhé

A támogatások eltörlése megemelte a benzinárakat, és a fővárosban, Quitóban óriási tüntetéshullám kezdődött. Október 4-én az elnök szükségállapotot hirdetett, miután a tüntetők többször összecsaptak a rendőrökkel. Múlt kedden a kormány még a székhelyét is áttette Guayaquilbe, amikor bennszülött tüntetők ezrei érkeztek a fővárosba. Az őslakosok tiltakozó akciói korábban már három elnököt is megbuktattak Ecuadorban. Az is érdekes, hogy a baloldali elnök elleni megmozdulásokon nagy számban vettek részt baloldali csoportok és szakszervezeti tagok is.

Moreno kijelentette, hogy szerinte valaki fizetett provokátorokkal tüzelte fel az őslakosokat, és meggyanúsította Rafael Correa korábbi elnököt. Ugyanakkor hét latin-amerikai állam Nicolás Maduro venezuelai elnököt sejtette
a háttérben.

A tüntetők nemcsak a közlekedést bénították meg, de paradox módon több olajkitermelő létesítményt is elfoglaltak, hogy leállítsák a termelést. A helyzet annyira eldurvult, hogy kijárási tilalmat vezettek be az ország több kerületében.

A kormány tegnapelőtt megállapodott a tüntetőkkel: visszavonja az üzemanyagár-támogatás megszüntetését, és a két fél közösen dolgoz ki megoldást a költségvetési hiány csökkentésére. Ez sok kérdést felvet, mert a megszorító intézkedéseket
a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabta egy kölcsön feltételeként.

A zavargásokban legalább heten meghaltak, és több százan megsebesültek, a hatóságok ezernél több tüntetőt vettek őrizetbe. A történetnek biztosan nincs még vége: Moreno támogatottsága a felmérések szerint hihetetlenül alacsony, és az IMF-kölcsön nélkül az ország nagy bajba kerülhet.