Külföld

EU: Törökországnak le kell állítania Szíriában folytatott katonai tevékenységét

Törökország azonnali hatállyal hagyjon fel a hat napja Északkelet-Szíriában kezdett egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderőit országa területére - szögezték le az uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésükön a török offenzívával összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatukban hétfőn.

EU: Törökországnak le kell állítania Szíriában folytatott katonai tevékenységét
Hatalmas füstfelhő a török határhoz közeli Tel Ábjad településen
Fotó: AFP/Bakr ALKASEM

 A tagállamok leszögezték, a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét, valamint akadályozza a humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak.

Aláhúzták, az EU nem biztosít stabilizációs, vagy fejlesztési forrást azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják vagy megsértik. Az unió azonban folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság hatékony kezelése érdekében tett erőfeszítéseit - írták.

Ankara elítélte és visszautasította az EU-nyilatkozatot

A török külügyminisztérium hétfőn elítélte és teljes egészében visszautasította az európai uniós tagországoknak azt a nyilatkozatát, amely többek között az Északkelet-Szíriában zajló török hadművelet azonnali hatályú leállítására szólította fel Ankarát.

Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió az ügyben tanúsított hozzáállásával terroristákat "vesz védelmébe" - fogalmazott a tárca, hangsúlyozva, hogy Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t, amely 480 kilométer hosszan ellenőrzi a határ szíriai oldalát, és amely ellen Ankara - többszöri figyelmeztetést követően - szerdán hadműveletet indított.
Ankara szerint az YPG annak a Délkelet-Törökországban évtizedek óta szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai ága, amelyet az unió is terrorszervezetnek nyilvánított.
A külügyi tárca kiemelte: az offenzíva megfelel az ENSZ jogos önvédelemre vonatkozó meghatározásának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorizmus elleni harccal kapcsolatban hozott határozatainak.
Ezzel párhuzamosan hétfő este telefonon beszélt egymással a török és az orosz védelmi miniszter, Hulusi Akar és Szergej Sojgu, valamint a török és az orosz vezérkari főnök, Yasar Güler és Valerij Geraszimov is. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Akar a telefon után azt mondta: a műveletek koordinációjáról, a megfelelő eredmény érdekében teendő lépésekről egyeztettek.
 

Kijelentették, a katonai tevékenység jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Törökország, a régió, valamint Európa biztonságára.

Figyelembe véve azt, hogy Törökország katonai akciója drámai következményekkel jár, az EU azon tagállamok döntésére hívja fel a figyelmet, amelyek a Törökországba irányuló fegyverkivitel leállítása mellett döntöttek. A fegyverkivitellel összefüggésben a tagállamok elkötelezik magukat egy közös álláspont kialakítása mellet. A tagállamok e kérdésben képviselt nemzeti álláspontjának áttekintése és összehangolása érdekében az illetékes tanácsi munkacsoport a hét folyamán ül össze - közölték.

A miniszterek kijelentették továbbá, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett. Törökország emellett továbbra is kulcsfontosságú partner és fontos szereplő a Szíriában, és a régióban jelentkező válság megoldásában. Ankara biztonsági aggályait azonban nem katonai fellépéssel, hanem politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban - tették hozzá.

Az uniós külügyi tanácsülésen a szakminiszterek zárónyilatkozatot fogadtak el a Ciprus partjai mellett folytatott „illegális” török próbafúrásokkal összefüggésben is.

Tekintettel arra, hogy Törökország további fúrási tevékenységeket folytat a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők után kutatva Ciprus déli partjaitól 45 tengeri mérföldre, a tanács szolidaritását fejezte ki a szigetországgal és a nemzetközi jogban rögzített függetlensége tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta.

A miniszterek arra emlékeztettek, hogy az Európai Unió tagországainak vezetői június második felében tartott csúcsértekezletükön határozottan elítélték a Ciprus közelében végzett „illegális” török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az EU álláspontja az észak-szíriai török offenzívát illetően - beleértve a fegyverexport korlátozását is - „tiszta, egyértelmű és egységes”, amelyet az elfogadott zárónyilatkozat is tükröz.

Aláhúzta, az unió határozottan támogatja az ENSZ vezette békefolyamatot, és minden eszközzel hozzájárul annak sikeréhez. Elkötelezett az Iszlám Állam ellen szerveződött nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek támogatása mellett, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

A Ciprus partjai mellett folytatott „illegális” török próbafúrásokkal kapcsolatban elmondta, a tagállamok Törökországgal szembeni szankciók meghozatala mellett érveltek.

„A politikai döntés megszületett. Huszonnyolc tagállam egyezett bele abba, hogy létrehozza a korlátozó intézkedések keretét, amelyhez előbb azonban a technikai lépéseket kell tisztázni” - mondta Mogherini.

Heiko Maas német külügyminiszter az ülést követően újságíróknak elmondta, az ülés legfontosabb eredménye azon álláspont kialakítása, hogy az EU nem támogatja a török katonai fellépést, ahhoz nem akar további fegyvereket rendelkezésre bocsátani. A miniszter emellett fontosnak nevezte a párbeszéd fenntartását Ankarával.

Josep Borrell spanyol külügyminiszter, az EU leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta: az EU egyhangúlag döntött úgy, hogy a leghatározottabban elítélni a katonai beavatkozást, és felszólítja Ankarát a harcok beszüntetésére. Megerősítette: az unió arra szólította fel az összes tagállamot, hogy függesszék fel a fegyverek eladását Törökország számára.

Erdogan megerősítette, hogy Ankara semmi esetre sem állítja le a szíriai hadműveletet

 A török államfő, aki hivatalos látogatáson Azerbajdzsánban tartózkodik, egy nyilvános bakui beszédében leszögezte: Törökország eltökélt abban, hogy végigcsinálja az offenzívát. „Amit elkezdtünk, azt végig is visszük” - fogalmazott, hozzátéve, hogy Ankara nem áll el a katonai beavatkozástól, „bárki bármit is mond”.

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácsülésükön arra szólították fel Törökországot, hogy azonnali hatállyal hagyjon fel az egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderőit országa területére. A tagállamok hangsúlyozták: a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott szíriai békefolyamat sikerét, valamint akadályozza a humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak. Egyúttal közölték: az EU azon tagállamok döntésére hívja fel a figyelmet, amelyek a Törökországba irányuló fegyverkivitel leállítása mellett döntöttek. A fegyverkivitellel összefüggésben a tagállamok el fogják kötelezni magukat egy közös álláspont mellett - jelezték.

Erre reagálva Erdogan azt mondta: ahogy Törökország, úgy az Európai Unió csaknem összes országa is tagja a NATO-nak. „Mégis, mióta védenek egy terrorszervezetet egy NATO-taggal szemben, vagy csak én nem tudok róla, hogy ez a terrorszervezet is NATO-tag lett?” - vonta kérdőre az EU-t a török elnök.

Az Arab Liga szombati rendkívüli ülésén ugyancsak a szíriai beavatkozás befejezésére és a török katonák kivonására szólította fel Ankarát.

Ankara és a törökbarát SNA ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű offenzívát Északkelet-Szíriában az YPG, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet ellen. Törökország vállalta ugyanis, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó IÁ-tagok felügyeletét azon a területen, amelyet majd az ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt és egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A térségből a török katonai műveletek megindulása előtt kivonultak az amerikai csapatok, megnyitva az utat a török offenzíva előtt.

Eközben Hulusi Akar török védelmi miniszter hétfőn újságíróknak azt nyilatkozta: a török hadsereg ellenőrzése alá vont, határ menti Tell-Abjadban az YPG előzőleg kiürített egy olyan börtönt, ahol dzsihadistákat tartották fogva. Akar kijelentette: az YPG milicistái elhurcolták a dzsihadistákat. A török televíziók később fényképeket és videofelvételeket is közzétettek arról, ahogy a török katonák végigjárják a börtön üres folyosóit.

Donald Trump amerikai elnök hétfői Twitter üzeneteiben azt állította, hogy az északkelet-szíriai kurd erők szándékosan hagyhatják futni az Iszlám Állam terrorszervezet korábban foglyul ejtett harcosait, hogy így csalogassák vissza az amerikai csapatokat a térségbe. „A kurdok néhányukat szabadon engedhették, hogy mi közbe avatkozzunk” - írta az amerikai elnök a mikroblogján.

Az YPG vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet vasárnap azt közölte, hogy a török hadsereg ágyúzása következtében csaknem 800-an szöktek meg abból az észak-szíriai Ajn Íszában lévő táborból, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet családtagjait őrzik.

Ajn Ísza mintegy 30 kilométerre délre fekszik Tell-Abjadtól.

Parancsot kaptak az amerikai katonák, hogy hagyják el Szíriát

Szíria elhagyására kapott parancsot az arab ország északi részén levő mintegy ezer főnyi amerikai haderő - tudatta hétfőn egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő az AFP francia hírügynökséggel.

Hozzátette, hogy a parancs minden amerikai katonának szól, kivéve a Szíria déli részén állomásozó 150 fős  kontingenst az Al-Tanf település közelében lévő támaszponton.  

Mark Esper amerikai védelmi miniszter vasárnap közölte: Donald Trump amerikai elnök utasította az Észak-Szíriában lévő amerikai katonákat, hogy kezdjék meg a kivonulást „amilyen gyorsan és biztonságosan csak lehet”. Esper azt nem mondta, hogy Trump egész Szíriából kivonatja az amerikai katonákat.

„Valószínűleg két előrenyomuló hadsereg közé kerültek erőink, ami tarthatatlan állapot” - mondta Esper két tévéműsorban is. A védelmi miniszter vitatta, hogy az Egyesült Államok elejét tudta volna venni a török offenzívának. Mint mondta, a török elnök, Recep Tayyip Erdogan értésre adta, megindítja a támadást „tekintet nélkül arra, hogy mi mit csinálunk.”  

Esper úgy vélekedett, hogy Törökország már évek óta „borzasztóan” viselkedik: „Távolodik a Nyugattól, orosz fegyvereket vásárol, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ölelkezik, ami őszintén aggaszt minket” - mondta az amerikai védelmi miniszter.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom