Külföld
Jourová a régi úton haladna tovább
Nem ugyanúgy, de folytatná Frans Timmermans tevékenységét a jogállamiság ügyében a következő Európai Bizottság cseh alelnökjelöltje
Folytatni kívánja az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans munkáját a jogállamiság védelmében Vera Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős alelnöki posztra pályázó cseh jelölt. Jourová és Timmermans eddig is kollégák voltak, hiszen a liberális politikus a leköszönő bizottság egyenlőségért felelős biztosa. Hétfői meghallgatásán az Európai Parlament támogatásáról biztosította a következő testületben a zöldpolitikáért felelős holland kollégája törekvéseit, de hozzátette: nem ugyanolyan megközelítéssel végzi majd a munkáját.
A meghallgatáson szóba került az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése is, ami régóta neuralgikus pontja a költségvetésről szóló egyeztetéseknek. Jourová támogatta, hogy szankciókat érvényesítsenek, amennyiben egy tagállamnál ellenőrzési hiányosságokat vagy pénzügyi visszaéléseket fedeznek fel. Hangsúlyozta, ezt olyan módon akarják érvényesíteni, hogy az érintett kormányok életét nehezítsék meg, ne pedig azokét, akik a támogatások célcsoportjai.
Az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötése mellett Jourovánál egyértelműbben állt ki múlt héten az igazságügyi biztosi posztra pályázó belga liberális Didier Reynders, aki a munkáját a cseh alelnök iránymutatása mellett végzi majd. Andrej Babis cseh kormányfő – aki Jourovát jelölte az új bizottságba – legutóbb szeptember végén tárgyalt erről a témáról az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfőjével, Antti Rinnével, és felvetette: tisztázni kellene, hogy az emlegetett jogállamisági feltételeket milyen testület hivatott majd megítélni.
Tegnap hallgatták meg az EU leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Josep Borrellt is.
A spanyol baloldali politikus szerint – aki jelenleg hazája külügyminisztere – az Európai Unió az eljelentéktelenedést kockáztatja a globális színtéren, amennyiben a tagállamok nem hajlandók feladni szuverenitásuk egy részét a külpolitika területén. Borrell szerint a közösségnek ki kell állnia a multilateralizmus mellett, de ha ebben nem partner a többi szereplő, akkor el kell sajátítania az erő nyelvének használatát is.
Kitért arra is, hogy meg kell erősíteni az európai védelempolitikát, de nem a NATO kárára, amely továbbra is a sarokköve a kontinens biztonságának. A közös uniós külpolitika fókuszába a keleti szomszédokat, Líbiát és a Nyugat-Balkánt tenné, ennek jegyében főképviselőként első útja Pristinába vezetne majd. Érdekesség, hogy Koszovó függetlenségét Spanyolország egyébként nem ismeri el. Borrell beszélt arról is, hogy a migráció kezelése érdekében együtt kell működni az unión kívüli országokkal, valamint azt is megemlítette, hogy fenntartaná a szankciókat Oroszországgal szemben.
Hátrányt szenved a régiónk Brüsszelben
Nemcsak a vezető politikai posztok cserélnek gazdát az Európai Bizottságban a következő hónapokban, hanem a közvélemény számára nem ismert, ám nagyon is befolyásos tisztségviselők szintjén is jelentős átalakulások lehetnek – emlékeztetett tegnap publikált elemzésében a Vote Watch brüsszeli think tank. Bár a bizottsági tisztségviselők hivatalosan az unió egészének érdekeit képviselik, nem érdektelen, hogy a megcélzott arányossághoz képest egyes nemzetek – az írek, az osztrákok és a belgák – jelenleg felül, az „új tagállamok” viszont alul vannak reprezentálva. A topmenedzsment mindössze 14 százaléka kelet-közép-európai, és különösen aránytalan, hogy mindössze négy százaléka lengyel. A Vote Watch szerint fontos következtetéseket lehet majd levonni abból, hogyan változnak a fenti arányok a következő Bizottságnál.
