Fókuszban a máltai paktum

Duna Mijatovic rámutatott, hogy az egyezményben szereplő mechanizmus sikere nagyban függ attól, hogy csatlakoznak-e hozzá további országok. Szavai szerint a megegyezés elvezethet egy hosszú távú és ambició­zusabb rendszer felállításához.

„Üdvözlöm a felelősség megosztását és a tengeren kimentett emberek gyors és biztonságos partra szállítását célzó erőfeszítéseket” – hangsúlyozta Mijatovic, hozzátéve: amíg nincsenek teljes körű emberi jogi biztosítékok, addig fel kell függeszteni a líbiai visszaküldések fokozását.

A biztos döntő fontosságúnak nevezte a tengeri kutatási és mentési műveletek kiterjesztését, a biztonságos és törvényes migrációs csatornák létrehozását és az együttműködést a civil szervezetekkel.

Az uniós belügyminisztereknek ma, luxembourgi ülésükön mutatják be a Franciaország, Málta, Németország és Olaszország által hat hónapra aláírt megállapodást. A találkozón annak kiterjesztéséről is tárgyalnak, azt egyelőre nem tudni, hogy hány tagállam vállal részt ebben.

A szakértők szerint az egyezmény nem enyhíti a nyomást Görögországon és Spanyolországon. Arra irányul, hogy az olasz és máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelniük.

Ugyanakkor a német belügyminisztérium szóvivője, Steve Alter kijelentette, nem hoznak formális döntést a máltai megállapodásról, és egyelőre azt sem tudni, hogy mikor indulhat el a rendszer. Alter kiemelte, hogy a máltai megállapodásról csak informálisan beszélnek.

Időközben Görögország ötszáz menedékkérőt szállított át az égei-tengeri szigetekről a szárazföldi területekre, hogy így enyhítsen a táborokra nehezedő nyomáson, miután megnőtt az érkezők száma. A gö­rög kormány összesen tízezer embert tervez átszállítani az év végéig.

Az Európai Unió Tanácsa pedig a tagállamok és Montenegró határvédelmének összehangolását lehetővé tevő együttműködést írt alá.