Johnson: Az EU ragadja meg az új brit javaslatok nyújtotta lehetőséget

Johnson a The Sun on Sunday és a Sunday Express című, egyaránt erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú vasárnapi bulvárlapokban megjelent azonos tartalmú írásában leszögezi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én, a Brexit jelenleg érvényes határnapján „összecsomagol és kivonul” az Európai Unióból. A kérdés csak az, hogy „Brüsszel derűsen, egy kölcsönösen elfogadható megegyezéssel int-e búcsút nekünk, vagy arra kényszerülünk, hogy magunkra hagyatva távozzunk” - fogalmaz írásában a brit kormányfő.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök ugyanakkor a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ilyen „eszi, nem eszi, nem kap mást jellegű” brit megállapodási hozzáállással nagyon nehéz lesz egyezségre jutni. Karins szerint mindenképpen van esély a Brexit-megállapodásra, de ennek kritikus jelentőségű feltétele, hogy Johnson és az EU is hajlandó legyen kompromisszumokra.

Boris Johnson szerint azonban London már megtette a maga kompromisszumos javaslatait, és most az Európai Unión a sor. A brit kormány által beterjesztett javaslatcsomag azt jelenti, hogy „mi már átugrottunk a folyó közepén lévő szigetre, és ahhoz, hogy megállapodással távozhassunk, az szükséges, hogy az EU is átugorjon a maga oldaláról” erre a szigetre - fogalmazott vasárnap megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

Johnson a hét közepén terjesztette az Európai Bizottság elé a brit kormány megállapodási javaslatcsomagját a Brexit feltételrendszeréről. A csomag mindenekelőtt alternatív megoldásokat indítványoz a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is visszautasított eredeti Brexit-megállapodásban szereplő tartalékmegoldás - backstop - helyett arra, hogy miképp lehet elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

Vasárnap megjelent írásában Johnson azt kérte, hogy az EU ragadja meg a javaslatcsomag jelentette lehetőséget, a kompromisszum és az együttműködés szellemében üljön tárgyalóasztalhoz a brit kormánnyal egy olyan Brexit-megállapodás érdekében, amely mindenkinek megfelel.

A brit kormányfő leszögezte: az Egyesült Királyság 25 nap múlva kilép az Európai Unióból. Ezt megteheti megállapodással is, „ha az EU erre hajlandó”, de az uniónak nem szabad illúziókat táplálnia: nem lesz több Brexit-halasztás, október 31-én „végrehajtjuk a Brexitet” - fogalmaz cikkében Boris Johnson.

A londoni alsóház - a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig - a Brexit szempontjából kritikus jelentőségű, október 17-18-án esedékes EU-csúcs másnapjáig - a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy jóllehet tartja magát a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényhez, a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy ha Johnson mégis rákényszerülne a Brexit halasztására, akkor „szabotázzsal” okozna fennakadást az EU működésében.

A lapnak név nélkül nyilatkozó kabinettagok szerint felmerült a lehetőségek között a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés brit vétója a jövő év elején esedékes szavazáson, és egy olyan EU-szkeptikus brit EU-biztos delegálása az Európai Bizottságba, aki a saját szakterületén felfordulást tudna okozni.

A The Sunday Telegraph kormányforrásai szerint szóba került kabinetszinten például a radikálisan EU-ellenes Brexit Párt vezetője, Nigel Farage EU-biztosi jelölésének lehetősége.

Az unió működésének szabotálásával közvetve, de alig burkoltan Johnson is megfenyegette az EU-t. A brit kormányfő a BBC televíziónak a minap kijelentette: bizonyos, hogy a többi EU-tagország sem szeretné, ha Nagy-Britannia „erőszakosan civakodó, lázongó, együttműködésre kevéssé hajlamos” tagországként maradjon az EU-ban.

Egy hetet adott Boris Johnson brit miniszterelnöknek a Brexit-vita megoldására az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Antti Rinne finn miniszterelnök.

A finn kormányfő - aki szombat este telefonon egyeztetett a brit miniszterelnökkel - a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak beszámolt arról: közölte Johnsonnal, hogy egy héten belül utat kell találni a megoldáshoz. Csakis ezáltal lehetséges, hogy a Brexit kérdését megfelelő módon megvitathassák az október 17-18-án esedékes uniós csúcstalálkozón.

Ritte elmondta azt is, szerinte Johnson tudomásul vette, hogy az EU mit tekint egy esetleges megállapodás alapfeltételeinek. A finn kormányfő e feltételek között említette az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás betartását, az EU egységét, továbbá egy működő belső piacot.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy Nagy-Britannia írásos alternatív javaslatokat terjesszen elő a korábban létrejött, de Johnson által elutasított kilépési megállapodásra vonatkozóan. Ezek a javaslatok azonban nem jelentik automatikusan azt, hogy Nagy-Britannia ezzel teljesíti az EU feltételeit - tette hozzá a finn kormányfő.

Antti Rinne közölte azt is, hogy soros elnöki minőségében kész fontolóra venni a Brexit-határidejének meghosszabbítására vonatkozó kérést. A maga részéről abból indul ki, hogy az uniós állam- és kormányfők közelgő csúcstalálkozóján nem egy konkrét kilépési megállapodásról, hanem sokkal inkább a tárgyalások újbóli meghosszabbításáról lesz szó.