Külföld

Zűrös múltú harcos ateista a leendő uniós külügyér

Bennfentes kereskedelemmel és jövedelmei eltitkolásával is vádolták már Josep Borrellt

A korrupcióval vádolt francia és belga biztosjelöltek után nem kevésbé problémás politikust hallgat meg jövő héten az Európai Parlament. Josep Borrell ügyeivel évek óta tele a spanyol sajtó.

Zűrös múltú harcos ateista a leendő uniós külügyér
Josep Borrellt számos bírálat érte már pályája során
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Burak Akbul

Eldőlt péntekre azoknak az uniósbiztosjelölteknek a sorsa is, akiket csütörtökön hallgattak meg. Mindenki átment a meghallgatáson, azok is, akikkel kapcsolatban előzetesen felmerültek kétségek. Az energiaügyi biztosnak készülő észt Kadri Simson például vegyes reakciókat kapott a meghallgatás után – idézte fel a Postimees –, de meglett a szükséges támogatottsága. Az európai életforma védelme nevű tárcára pályázó Margarítisz Szkínász is sikerrel vette az akadályt, pedig a balliberális képviselőknek már a görög jelölt portfóliójának neve sem elfogadható.

A meghallgatások az alelnökjelöltekkel folytatódnak hétfőn Brüsszelben. Egy igen megosztó politikusra, a kül- és biztonságpolitikai főbiztosi posztra pályázó Josep Borrell spanyol külügyminiszterre is sor kerül. A spanyol baloldali politikusnak tulajdonítják, hogy a Lisszaboni Szerződésből kimaradt a kereszténységre való utalás. A 2003-as, „Istent hagyjuk békén” című cikké­ben, ami az Ateisták és Szabadgondolkodók (UAL) honlapján jelent meg, Borrell egyszerre érvel az Istenre és a kereszténységre való utalás néppárti követelése, valamint az ellen, hogy eleve kizárják Törökország esetleges uniós csatlakozását.

A spanyol sajtó egyébként épp idén nyáron robbantotta a „Borrellgate”-et. Az El Nacional kiderítette, hogy külügyminiszterként Borrell a londoni, a berni és a berlini spanyol követségen keresztül is kémkedett a katalán kormány külképviseletein folyó munka után.

A politikussal kapcsolatban nem csak politikai ügyek kerültek elő újra a sajtóban. 1999-ben például azért mondott le pártja, a szocialista PSOE miniszterelnök-jelöltségéről, mert több millió eurós adócsalás gyanújával nyomozás indult két tisztségviselővel szemben, akiket évekkel korábban ő nevezett ki a pénzügyminisztérium vezető posztjaira.

Összeférhetetlenségi ügye is volt már a politikusnak: 2012-ben le kellett mondania a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) elnöki posztjáról, mert elmulasztotta közölni az intézménnyel, hogy közben a spanyol Abengoa iparvállalat nemzetközi tanácsadó testületében is van egy fizetett állása. Az egyetemi tisztséget egyébként ekkor már négy éve betöltötte. Az Abengoa később is felbukkant a hírekben, 2018 szeptemberében ugyanis Borrellnek harmincezer eurós pénzbírságot kellett fizetnie bennfentes kereskedelemért, mivel a vállalat tanácsosaként árulta az Abengoa saját tulajdonában álló részvényeit.

A Maszol hírportál egyébként tegnap arról írt, hogy egy román EP-képviselő, Marian-Jean Marinescu szerint hazánk helyett Romániának kellene megkapnia a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót. Ezt a lehetőséget szocialista képviselőtársa, Ujhelyi István is emlegette a minap, mint bennfentes brüsszeli információt.

Kapcsolódó írásaink

„Politikai lincselés Brüsszelben”

ĀAz Európai Parlament jogi bizottsága ismét Trócsányi jelöltségével szemben foglalt állást, Szájer József szerint minden érvük cáfolható hazugság

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom