Külföld

Egyértelműen bizonyítható a kettős mérce az Európai Bizottságnál

Egyértelműen bizonyítható a kettős mérce alkalmazása, Macron jelöltjét a bevándorláspártiak átnyomják, míg Trócsányit leszavazták. 

Egyértelműen bizonyítható a kettős mérce az Európai Bizottságnál
A hazai ellenzéki képviselők a JURI bizottságban Trócsányit leszavazzák, de a francia jelöltet megszavazzák
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Svédország: Ylva Johansson

Ylva Johansson svéd foglalkoztatásügyi, korábban oktatási és szociális jólétért felelős miniszter
Ylva Johansson svéd foglalkoztatásügyi, korábban oktatási és szociális jólétért felelős miniszter
Fotó: AFP/Kenzo TRIBOUILLARD

Még 1988-ban az eurokommunista baloldali párt tagja lett (svédül: Vänsterpartiet) a svéd parlamentben, ez után lett, 1992-ben a szociáldemokrata párt tagja (SAP). (Az eurokommunizmus egy elve pl: A hatalom többpártrendszerű gyakorlása egészen addig, amíg az emberek készen nem állnak a kommunista társadalomra).

Johansson 1988-ban a „Baloldali Párt - Kommunisták (VPK)” színeiben nyert képviselői helyet a svéd parlamentben, majd 1992-ben csatlakozott a szociáldemokratákhoz. A VPK ellenezte az atomerőműveket, és az EU-csatlakozásról szóló svéd népszavazáson NEM-el kampányolt (1994).

Johansson tévedett, amikor az állította, hogy csökkent a szexuális erőszakok száma az országban. Belátta, hogy hiba volt 2016-os év előzetes adatai alapján kijelentést tennie, ugyanis a valóságban, éppen, hogy növekedett a szexuális bűncselekmények száma, emiatt is nevezte Nigel Farage Malmőt Európa szexuális erőszak fővárosának. 

Johansson természetesen, azért szónokolt hamis adatokkal, hogy megvédje Svédország bevándorláspárti álláspontját, miszerint nem látnak kapcsolatot a növekvő bűncselekmények száma és a migráció között.

Spanyolország: Josep Borrell 

Josep Borrell Spanyolország külügyminisztere, a Spanyol Szocialista Munkáspárt tagja
Josep Borrell Spanyolország külügyminisztere, a Spanyol Szocialista Munkáspárt tagja
Fotó: AFP/ Burak Akbulut

Borellnek tulajdonítják, hogy a kereszténységre való utalás kimaradt az Európai Alkotmányszerződésből, illetve a Lisszaboni Szerződésből.

Borrell 2003-ban, az Európai Konvent idején, az Ateisták és Szabadgondolkodók Szövetsége (UAL) honlapján publikált „Istent hagyjuk békén” című cikkében egyszerre érvel az Istenre és a kereszténységre való utalás néppárti követelése, és Törökország uniós csatlakozásának kizárása ellen. (Előbbit II. János Pál pápa javasolta, míg Törökország esetleges csatlakozását Giscard d’Estaign „az Európa Unió végének” nevezte.) 

Borrell a kereszténységre való utalás kapcsán azzal érvel, hogy az „EU olyan államok közössége, amelyek tökéletesen laikus egyezmények és intézmények révén működnek együtt. Ez volt a közös jövő felépítésének egyetlen lehetséges formája egy katolikusok, ortodoxok és protestánsok uralta közösségben, amelyben már 10 millió muzulmán is él, és amelynek csupán 15 százaléka gyakorolja rendszeresen vallását.” Majd így folytatja: „ha már a történelmi örökségre emlékezünk, meg kellene említeni a vallásháborúkat, a keresztes hadjáratokat, Szent Bertalan éjszakáját, az Inkvizíció nevében történt akasztásokat, az erőltetett evangelizációt, a pogromokat és a fasizmussal szembeni félretekintést is.”

Borrell szerint a kereszténységről és Istenről szóló vitát már lefolytatták az Európai Unió Alapjogi Chartájának konventjén, amely megfelelő módon rögzíti a gondolkodás- és vallásszabadságot, és amely része lesz az új európai alkotmánynak, ezért felesleges ezt a vitát újra megnyitni. Mint írja, egyes országok, mint Írország vagy Lengyelország félelmei, miszerint az EU katolikus identitásuk lerombolását, illetve az abortusz, a válás vagy az eutanázia rájuk erőltetését jelentené, teljes mértékben ellent mond a kulturális sokszínűség és a migrációs folyamok erősödésének, amely az egységes Európa sikerének következményei.

Borrell szerint mégis, „ami a kereszténység alkotmányba való beemelésének legsúlyosabb következménye lenne, az Európa muzulmán világtól való elidegenítése.” „Amennyiben Európa nemet mond Törökország csatlakozására, akármi is legyen ennek valós indoka, mindenki, de főként a muzulmán világ úgy tekintene Európára, mintha az egy keresztény klub lenne.”

De még 1999 májusában csalás gyanújával nyomozást indítottak két tisztviselővel szemben, akiket Borrell néhány évvel korábban a pénzügyminisztérium vezető posztjaira nevezett ki. Habár Borrellel szemben nem folyt nyomozás az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban, ő mégis lemondott a miniszterelnök-jelölt szerepéről, kijelentve, hogy nem akarja, hogy az ügy károsítsa pártjának esélyeit a közelgő helyi és általános választásokon. 

Az 1999-es botrány lényege, hogy a spanyol szocialista párt miniszterelnök-jelölő előválasztása idején – amelyben Borrell jelöltként indult Almuniával szemben – kiderült, hogy Borrell két korábbi beosztottja, Ernesto de Aguiar y José María Huguet ellen nyomozás indult adócsalás ügyében, 2,8 millió euró értékben, valamint Borrell volt felesége, Carolina Mayeur 1 millió euró értékű befektetést eszközölt Huguet befektetési alapjában. Borrell mindvégig hangsúlyozta, hogy jogszerűen járt el, azonban elismerte, hogy erkölcsi értelemben kétségek merülhettek fel személyével kapcsolatban, ezért – hogy az ügy ne terhelje a szocialista pártot – visszalépett a jelöltségtől. 

Borrellt 2008. december 12-én nevezték ki az Európai Egyetemi Intézet elnökévé, de 2012-ben az összeférhetetlenség miatt kénytelen volt lemondani. 

Borrell ellen a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) egyik testülete indított vizsgálatot 2012 márciusában, hogy rektori tisztsége összeegyeztethető-e a spanyol Abengoa iparvállalat Nemzetközi Tanácsadó Testületében vállalt fizetett állásával, miközben az EUI statútuma kizárja, hogy a rekor rendelkezzen más fizetett állással is. Borrell vétett az EUI statútuma ellen, amikor eltitkolta ezt a jövedelmét. Borrell, aki 2010 januárjától töltötte be az EUI rektori tisztét, a 2012-es tanév végén - még a vizsgálat lezárulása előtt - lemondott a megbízatásról, jóllehet, azt még további két évig tölthette volna be.

Borrell az olasz médiának úgy nyilatkozott, hogy „könnyelműen” járt el, amikor puszta „figyelmetlenségből” nem tájékoztatta az EUI-t az Abengoánál kapott fizetéséről.

Felmerül, hogy Borrell nem „könnyelműségből”, hanem pénzsóvárságból, saját egyéni érdekeit az EUI elé helyezve eltitkolta jövedelmét, és ezzel félrevezette a nagytekintélyű EUI-t. Mit várhatunk egy a szabályokat ilyen könnyelműen követő és figyelmetlen embertől az EU külügyi főtisztviselőjeként?

 2018 szeptemberében a Comisión Nacional del Mercado de Valores (CNMV) lezárta azt az eljárását, amit még 2017-ben indított meg Borell ellen bennfentes kereskedelem miatt. Borellnek harmincezer euró pénzbírságot kellett fizetnie (insider trading).

Továbbá úgy adta el az Abengoa iparvállalat saját tulajdonában álló részvényeit, hogy ugyanakkor a vállalat tanácsosa volt. Tagadta, hogy tanácsosként belső információkhoz jutott volna, de a bennfentes kereskedésre vonatkozó szabályok miatt a spanyol tőzsdehatóság (CNMV) harmincezer euró büntetést rótt ki rá. Borrell szerint a tény, hogy nem védekezhetett (az eljárást a Pénzügyminisztériumnál lehetett volna megfellebbezni, azonban az annak a kormánynak a része, amelynek ő is tagja...), elégséges gesztus ahhoz, hogy ne kelljen lemondania. 

További ügyek:

Az Elnacional.cat 2019 júliusában „Borrellgate” néven hozta nyilvánosságra, hogy Borrell a spanyol szocialista kormány külügyminisztereként a londoni, berni és berlini spanyol nagykövetségeken keresztül kémkedett a Katalán Kormány külképviseletein folyó munka után, majd az ott születő jelentések alapján kezdeményezte a képviseletek bezáratását a Katalán Legfelsőbb Bíróságnál. Az ügyben a brit parlamentben is tiltakoztak, Hywel Williams (wales-i nacionalista párt), szerint szégyenletes, hogy a spanyol kormány ügynökei kémkednek a brit parlament tagjai után.

Várható, hogy a wales-i, skót és katalán szeparatisták felemlegetik az ügyet a meghallgatáson. 

Borrell faképnél hagyta az őt (a spanyol alkotmány reformjával kapcsolatos közvéleménykutatás eredményeivel) zavarba hozó kérdést feltevő német újságírót, televíziós interjúkészítés közben. 

Kijelentette, hogy az USÁ-ban nincsenek integrációs problémák, mert „nem történt más, csak megöltek négy indiánt”. 

Ennek kapcsán felvethető, hogy külügyi főképviselőként vajon hasonló empátiával fog-e fellépni a világ más részein tapasztalt emberi jogsértések kapcsán?

Külügyminiszterként megvonta a diplomáciai akkreditációt Flandria spanyolországi képviselőjétől, és Görögország barcelonai tiszteletbeli konzuljától. Előbbi bűne az volt, hogy a Flamand Parlament elnöke szerint „a spanyol politikai foglyok ügye összeegyeztethetetlen azzal, hogy Spanyolország a demokratikus Európa része legyen”, míg utóbbié az, hogy részt vett a katalán „nemzeti ünnep”, a Diada egyik megemlékezésén.

Franciaország: Sylvie Goulard

Sylvie Goulard a francia jegybank elnökhelyettese, volt MEP, uniós körökben is ismert diplomata
Sylvie Goulard a francia jegybank elnökhelyettese, volt MEP, uniós körökben is ismert diplomata
Fotó: AFP/ Kenzo Tribouillard

A politikus ellen jelenleg vizsgálat folyik, azt firtatva, vajon EP-képviselőként előírás szerűen gazdálkodott-e a rendelkezésére álló asszisztensi kerettel, fiktív munkavállalókat alkalmazott EP képviselőként, emiatt ki kellett lépnie a kormányból 2017-ben, lemondott hadügyminiszterként.

A Le Point szept. 6-i cikke szerint Goulard negyvenötezer eurót visszafizetett az EP-nek fiktív foglalkoztatás gyanúja miatt.

Az ügy lényege, hogy Goulard 2009-ben helyi asszisztensként alkalmazta Stéphane Thérou-t, majd 2013-ban, amikor Goulard választókerületet váltott, nem volt rá tovább szüksége, de felmondás helyett több hónapon át tovább alkalmazta, miközben tényleges munkát nem végzett. Azáltal, hogy visszafizette az EP-nek az összeget, elismerte a fiktív alkalmazást. A francia igazságszolgáltatás vizsgálata arra is kiterjed, hogy a kérdéses idő alatt Thérou dolgozott-e otthon pártjának, a MoDem-nek, vagy sem.

A Parlament szóvivője augusztus végén így nyilatkozott: „Az ügyet az EP-ben lezárták. Kisebb adminisztratív hiányosságokat találtak, amelyek nem rendszerszerűek és nem szándékosak. Az üggyel kapcsolatos visszatérítés megtörtént.”

EP képviselőként tízezer eurós havi juttatást kapott az amerikai Berggruen Intézet nevű think-tanktől (vitatott amerikai milliárdos, Nicolas Berggruen alapította).

Belgium: Didier Reynders

Didier Reynders belga miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, korábbi pénzügyminiszter
Didier Reynders belga miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, korábbi pénzügyminiszter
Fotó: AFP/Aris Oikonomou

Amikor 2011-ben az ENSZ elrendelte, hogy Kadhafi egyes emberinek és szervezeteinek külföldön tartott pénze befagyasztásra kerüljön. A Reynders akkor épp pénzügyminiszterből váltott külügyminiszterré - a kamatkifizetéseket nem blokkolta. Az összeg eltűnt (több száz millió euró), más számlákra lett átvezetve. A gyanú az, hogy líbiai milicistákhoz, akik embercsempészetben és kereskedelemben vettek részt. Reynders sosem adott elfogadható magyarázatot a történtekre. 

Továbbá 2012-ben, akkor már külügyminiszterként magánlátogatás keretében elment Nayef bin Fawwaz Al Sha'lan szaudi herceghez, akit a francia bíróság 2007-ben tíz év börtönre ítélt két tonna kokain diplomáciai repülőgéppel történő kereskedeleméért. Nincs kiadatás, így nincs börtönben. Az Interpol egyik legkeresettebb bűnözője. Reynders – miután kiderült a találkozó – azt állította fogalma sem volt, hogy ilyen múltja van az embernek.

Reynderst még rasszizmussal is vádolták, amikor 2015-ben Fekete Péternek öltözött egy rendezvényen. Fekete Péter vitatott alak, sokaknak a néger rabszolgákat szimbolizálja.

A legfrissebb botránya szerint kenőpénzeket fogadhatott el és pénzt moshatott Didier Reynders, az igazságügyi portfólióval megbízott uniós biztosjelölt egy feljelentés szerint. A belga ügyészség még vizsgálja, hogy nyomozást indít-e, de a botrány nagyon rosszkor jött a jogállamiság védelmével megbízott politikusnak.

A L’Echo és a De Tijd belga napilapok szombati kiadásukban számoltak be arról, hogy áprilisban a nemzetbiztonság egyik volt munkatársa Reyndersre tett terhelő vallomást a szövetségi rendőrségen. Az újságok birtokába jutott jegyzőkönyvből kiderül: az egykori titkosszolga azzal vádolja a jelenlegi belga védelmi és külügyminisztert, hogy a közbeszerzéseknél kenőpénzt fogadott el.

Egy másik történet a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinsashában épülő nagykövetségről szól, ahol a vallomás szerint Renyders egy fegyverkereskedőtől és az egyik elnökjelöltnél is elfogadott csúszópénzt. A feljelentés Reynders módszereit is ismerteti: a belga kormányban különböző funkciókban 1999 óta szolgáló miniszter valójában alacsony értékű műtárgyakat és régiségeket adott el magas áron, illetve fantomcégeken át mosta tisztára a megvesztegetésből származó pénzeket.

A vallomást egy olyan munkatárs tette, aki 2007 és 2018 között állt nemzetbiztonsági szolgálatban, és elsősorban gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott. A L'Echo újságírója öt feljegyzést is olvasott, amit a feljelentő 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben készített. Bár a munkatárs akkoriban jelentette a feletteseinek, amit megtudott, a nemzetbiztonsági szolgálat mégsem továbbította a dokumentumokat az igazságszolgáltatásnak.

A nyomozás előzetes szakaszban van, a brüsszeli ügyészség jelenleg mérlegeli, elindítsák-e az eljárást vagy sem. Reynders a belga sajtónak azt nyilatkozta, ő is sajtóból értesült a korrupciós vádakról. Az ügyet rágalomnak nevezte, és máris megbízta az ügyvédjét azzal, hogy tegye meg a szükséges jogi lépéseket. „Ez sosem kellemes dolog, de biztos vagyok benne, hogy nagyon rövid időn belül tisztázódik a nevem” –  nyilatkozta a belga közszolgálati médiának. A liberális Reformmozgalom (MR) politikusának meggyőződése, hogy ugyanaz az ember áll a feljelentés hátterében, aki már korábban is megpróbált ártani a karrierjének.

A korrupciós vádak különösen rosszkor jöttek Reyndersnek, aki az igazságügyi biztosjelöltként azt a feladatot kapta az Európai Bizottság leendő elnökétől, Ursula von der Leyentől, hogy irányítsa a Bizottságnak az átfogó Európai Jogállamisági Mechanizmussal kapcsolatos munkát. Von der Leyen az új Bizottságot bemutató keddi sajtótájékoztatóján kezességet vállalt Reyndersért, de minden valószínűség szerint ő sem tudott a feljelentésről.

Ha októberig nem sikerül egyértelműen tisztáznia magát, a korrupciós vádak miatt Reynders rengeteg kellemetlenségre számíthat az európai parlamenti meghallgatásokon. A magyar biztosjelölttel, Trócsányi Lászlóval szemben azt hozták fel többen is, hogy hogyan kérheti számon a jogállamiságot és a korrupció elleni harcot a tagjelölt nyugat-balkáni államokon, ha a saját országa ellen is folyik a 7-es  cikkely szerinti eljárás. Ugyanez az ironikus párhuzam állhat elő Reynders esetében is, ha a vádak igaznak bizonyulnak.

Mindeközben Trócsányi László a hétfői közleményé­ben megdöbbenésének adott hangot a JURI döntése miatt. „Nyilvánvaló igazságtalanság, az átláthatóság teljes hiánya, a Szerződések szellemének és az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának egyértelmű és szándékos megsértése, valamint a demokrácia alapvető elveinek és értékeinek be nem tartása azokra az időkre emlékeztet, amelyekről azt hittem, hogy többé már nem térnek vissza” – fogalmazott a biztosjelölt.

A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja szerint politikai lincselést folytattak Trócsányi ellen, mert megvédte a magyar polgárokat a tömeges illegális migrációtól és igazságügyi miniszterként ő alkotta meg a jogi határvédelmet. Hasonlóan fogalmazott magyar újságíróknak Brüsszelben Szájer József fideszes EP-képviselő is, a JURI tagja.

Győri Enikő: Az új Bizottság számolja fel a kettős mércét!

A néppárti képviselő arról akart meggyőződni, hogy mennyire tud hiteles lenni új pozíciójában a volt olasz miniszterelnök úgy, hogy hivatali ideje alatt az olasz államadósság nőtt és hiába kaptak könnyítést strukturális reformok foganatosítására, azokból nem lett semmi.

Győri Enikő felszólalt a tagállamok közötti kettős mérce ellen is: „Az Ön miniszterelnöksége alatt az olasz adósság emelkedett. A Bizottság emiatt szankciókkal fenyegetőzött, bár azokat nem váltotta be. Én Magyarország polgárait képviselem, egy olyan országét, amely ellen egyedüliként, Brüsszel bevetette a nehézfegyverzetet, a kohéziós alap felfüggesztését. Mások pedig mindig megúszták a pénzügyi fegyelem visszatérő megsértését. Ráadásul hazám esetében a Bizottság rendszeresen alulbecsülte a növekedést, míg másoknál maximum a másik irányban tévedett. A kettős mérce ellenére a 2008-ban pénzügyi mentőövre szoruló Magyarország eleget tett az elvárásoknak, strukturális reformokat hajtott végre és ma a leggyorsabban növekszik az Unióban. Mivel tudja hihetővé tenni, hogy egy rablóból jó pandúr lesz?".   A volt olasz miniszterelnök válaszában ígéretet tett arra, hogy megbízatása alatt nem lesz kettős mérce a költségvetési szabályok alkalmazásában, és minden tagország azonos elbánásban fog részesülni.

Győri Enikő válaszul reményét fejezte ki, hogy új időszak kezdődik az Európai Bizottság működésében, azonban nem találta kielégítőnek Gentiloni részleteket nélkülöző ígéretét a kettős mérce felszámolására. „További aggodalomra adnak okot a biztosjelölt válaszai a baloldalról érkező kérdésekre. A tervezett intézkedések az adópolitika területén ugyanis adóemeléshez fognak vezetni, ami szembemegy az európai vállalatok, és végső soron a polgárok érdekével. Az európai munkanélküliségi biztosítási rendszer létrehozásával pedig azon országokat jutalmaznák, amelyek nem végezték el a házi feladatukat, és nem tudták megfelelően csökkenteni a munkanélküliségi rátájukat. Gentiloni és a baloldal elképzelései tehát az Unió versenyképessége szempontjából rendkívül veszélyesek" - zárta hozzászólását a néppárti képviselő

Kapcsolódó írásaink

„Politikai lincselés Brüsszelben”

ĀAz Európai Parlament jogi bizottsága ismét Trócsányi jelöltségével szemben foglalt állást, Szájer József szerint minden érvük cáfolható hazugság

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom