Külföld
Magyarországot kritizálja a baloldali finn kormány, miközben náluk súlyos gondok vannak a jogállamisággal
Hétfőn, azaz ma Csehországba érkezve is arról beszélt Rinne, hogy össze kellene kapcsolni az uniós költségvetéshez való hozzáférést és a jogállamisági elvek betartását. A finn kormányfő Prágában nyilatkozott újságíróknak, miután tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Andrej Babis cseh miniszterelnökkel. Babis a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ez a téma az egyik következő EU-csúcstalálkozón kerül napirendre. Rinne, biztosította vendéglátóját, hogy ez az intézkedés nem irányul konkrétan egyetlen ország ellen sem.
A finn politikus szerint szükséges, hogy az uniós tagállamok kompromisszumos megállapodásra jussanak az európai pénzek felhasználásának feltételeiről. "Szükségünk van arra, hogy emeljük a klímapolitikák támogatását, szolidaritásra van szükségünk a migráció terén, és biztosítanunk kell, hogy a jogállamiságot minden tagállamban tiszteletben tartsák" - fogalmazott a sajtó képviselői előtt Antti Rinne. Leszögezte: az európai államok demokráciája számára szükséges, hogy mindenütt érvényesek legyenek az olyan alapértékek, mint a szólás- és a médiaszabadság.
A balliberális médiatúlsúly miatt Finnországban nem értelmezhető a médiapluralizmus fogalma
Ahogy az az Origo összeállításából kiderül, Finnországban négy nagy médiapiaci szereplő van (YLE, Sanoma, Alma Media, Otava), amelyek az piaci szegmensekben (tv, rádió, nyomtatott sajtó, internetalapú tájékoztatás) a fogyasztók 59-97 százalékát érik el. A balliberális Sanoma portfólió esetében az elérési index a teljes finn lakosság 95 százalékát fedi le.
Egy tavalyi, az európai média pluralizmusát vizsgáló jelentés szerint a finn média pluralizmusa a magasan veszélyeztetett kategóriába tartozik.
A legnagyobb médiavállalatnak a Sanoma csoport számít az országban, többször érte őket olyan vád, hogy túlzott hírközlési központosítást hajtanak végre.
A balliberális kötődésű Sanoma kezében vannak Finnország legnagyobb példányszámú újságjai, a Helsingin Sanomat, Ilta-Sanomat, Sanoma Lifestyle, hozzájuk tartozik a Nelonen Media és a Sanoma Digital Finland is.
2014-ig Magyarországon is jelen volt Sanoma Media Budapest Zrt. néven, akkor azonban hazai érdekeltségeit a szintén balliberális Central Médiacsoport Zrt. vásárolta meg.
A Sanoma birtokolta többek közt a baloldali online újságot, a 24.hu-t és az akkor még liberális irányultságú Figyelő hetilapot.
A közszolgálati média függetlenségére vonatkozó indikátor szintén magas kockázati szintet jelez, 67 százalékon áll. A közszolgálati médiát irányító testület tagjait a parlament a saját tagjai közül nevezi ki, a közmédia főigazgatójának kinevezésekor hagyományosan politikai befolyás érvényesül.
Finnországban nincs alkotmánybíróság
Európában a jogállamiság alapvető intézményének számít az alkotmánybíróság, vagy egy annak megfelelő szerv.
Finnországban ehhez képest szervezetileg nincs elkülönült alkotmánybíróság, funkcióját elsődlegesen a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el, amely politikai szempontból vizsgálja az alkotmányosságot.
Ebben a helyzetben elég visszás, amikor a finn vezetés félti a magyar alkotmánybíróság függetlenségét a politikai befolyásolástól, miközben náluk tartja ellenőrzése alatt a politika az alkotmányügyi bizottságot és az alkotmányosság más fontos szerveit. Erre az ellentmondásra Orbán Viktor is felhívta a figyelmet idei tusványosi beszédében.
Független igazságszolgáltatásról sem beszélhetünk Finnországban
Finnországban nem lehet a montesquieu-i értelemben vett hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, ugyanis a bírákat egy közvetlenül a nemzet által megválasztott politikai szereplő, a köztársasági elnök (jelen esetben Sauli Niinistö államfő) nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslatára (ő jelenleg a balliberális Anna-Maja Henriksson), a bírósági kinevezési testület tanácsa alapján, amelybe egy személyt az Igazságügyi Minisztérium jelöl.
Ennek a tanácsnak viszont nincsen illetékessége a Legfelsőbb Bíróság, valamint Legfelső Közigazgatási Bíróság bíráinak kijelölése kapcsán, mivel ezek a testületek javaslataikat közvetlenül a köztársasági elnöknek teszik meg, aki a végső döntéshozó.
Emellett Finnországban nem működik elkülönült közigazgatási bíráskodás sem, ami viszont érdekes módon nem zavarja Brüsszelt.
Ráadásul a finn Legfelsőbb Bíróságon 2018 óta csökkent a nők aránya, jelenleg alig több 20 százaléknál, miközben ez az arány Magyarországon 50 százalék. Az uniós jogi továbbképzésben vagy egy másik tagállam jogáról szóló továbbképzésében részt vevő bírák aránya is rendkívül alacsony a skandináv országban, 5 százalék alatt van, amivel sereghajtók az EU-tagállamok között.
Hazánk ebben az rangsorban második helyen áll 130 százalékos mutatóval, azaz egy magyar bíró akár több ilyen képzésen is részt vesz.
A finn állam diszkriminálja a nemzeti és etnikai kisebbségeket
A European University Institute médiapluralizmussal és médiaszabadsággal foglalkozó központjának legutóbbi, 2017-es felmérése szerint, amelyet az EU is támogatott, a finnországi kisebbségek (svédek, számik vagy lappok, illetve a romák) nem jutnak arányos adásidőhöz a médiában, emellett a helyi és regionális közösségek médiához való hozzáférésével kapcsolatos indikátor is magas kockázatot mutat - derül ki az Origo elemzéséből
A 2015-ös számi (lapp) parlamenti választások előtt a finn Legfelső Közigazgatási Bíróság jóváhagyta olyan személyek felvételét a névjegyzékbe, akik a számik szerint nem lettek volna jogosultak részt venni a választáson, ezáltal sérült a népcsoport önrendelkezési joga. A döntés miatt az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kritikával illette a testületet. A Bizottság javasolta, hogy olyan módon változtassanak a törvényen, hogy biztosított legyen a tényleges önrendelkezés, a módosításra azonban a mai napig sem került sor.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) a márciusi jelentése foglalkozik a női nemi szervek megcsonkítása elleni, megelőző intézkedéseket tartalmazó akciótervre, amelyből kiderül, hogy az 5,5 millió lakosú Finnországban közel 10 ezer – elsősorban migráns hátterű - kiskorú lány, illetve felnőtt nő vált a női nemi szervek megcsonkításának az áldozatává, és a becslések alapján további 650-3080 lány van kitéve a csonkítás veszélyének.
Finnországi jelentésekre hivatkozva a FRA összefoglalója azt is tartalmazza, hogy Oulu városában erősödtek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések az után, hogy az illegálisan érkező menedékkérők által elkövetett szexuális erőszakcselekmények sorozatára fény derült. Egy éven belül kilencszer támadták meg az oului muszlim imahelyiséget, füstbombával dobták be az ablakát.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége romákkal kapcsolatos diszkriminációra vonatkozó felmérései Finnországra nem terjedtek ki, egyéb jelentésekből viszont kiderül: a megkérdezett finnországi romák közül 68 százalék érezte úgy, hogy a felmérést megelőző egy évben hátrányos megkülönböztetés érte.
Emellett a válaszadók 54 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelykeresés és/vagy lakásbérlés során a roma származása során diszkriminálták.