Fagyos mosoly, éles pengeváltások

Az időpontra célozva Orbán Viktor „tisztelettel köszöntötte az alvászavarban szenvedő újságírókat”, megköszönve Antti Rinnének, hogy tolerálta a megbeszélésük és a sajtótájékoztató késő estére halasztását Jacques Chirac volt francia államfő temetése miatt.

Rinne, ugyancsak udvariasan, megköszönte a vendéglátást, s méltatta a nagymúltú kétoldalú kulturális kapcsolatokat.
Végigfutottak a fontos, ámde szárazabb témákon – kereskedelmi, energetikai és klímacélok, remények a korábbinál konszenzusosabban működő EB-ben, Európa közös építésében.

Rinne aztán elérkezett a kényesebb pontokhoz, az EU-s források finn uniós elnökség alatti feltételekhez kötéséhez és a jogállamiság nehezen definiálható kritériumaihoz, amit mindenkitől megkövetelnek (ebben semmi meglepetés nem volt, Prágában ugyanezt mondta el cseh kollégájának, Andrej Babisnak is, de óvakodott konkrét országokat megnevezni).

Az újságírói kérdésekre – ezek lehetőségét igen szűk marokkal mérték, alig 2-2 médium kérdezhetett – adott válaszoknál aztán előkerültek a kardok. Rinne a jogállamiság kapcsán a szankciók fontosságát – azaz a pénzcsapok elzárásának kérdését – hangoztatta, Orbán viszont finoman odaszúrt, gratulálva Rinne „fölényes választási győzelméhez” (fél éve Rinne szocdemjei alig 0,2 százalékos különbséggel győzték csak le a magyar kormánnyal szimpatizáló, erősen jobboldali Igaz Finneket).

A magyar miniszterelnök azt is elmondta, hogy az uniós források eddig is feltételekhez voltak kötve, ha újabb feltételeket akarnak szabni, „nincs ellenére, hogy feltaláljuk a kereket”, de jogállami szlogen helyett világos kritériumokat szeretne látni. Hozzátette: Magyarországon a jogállamiság becsületbeli ügy, „jól fontolják meg”, hogy megkérdőjelezve ezt, belegázolnak-e a becsületünkbe; a nemzetközi kapcsolatok ugyanis nem szólhatnak egymás sértegetéséről, „mert abból minden lesz, de európai egység biztosan nem”.

Orbán kiemelte: a jogállamiság nehezen összemérhető dolog, van olyan intézmény például, ami hazánkban van, Finnországban pedig nincs (célzott ezzel az alkotmánybíróságra), de ez alapján „nem mondaná, hogy Finnország gyengébb jogállam, mint Magyarország”.

Rinne jóval visszahúzódóbban kommunikált – elvégre túl sok kérdést sem kapott –, de nyomatékosan hangoztatta a jogállamiság és a közös uniós értékek fontosságáról szóló jelszavakat, ugyanakkor a konkrétumoktól tartózkodott.

A sajtótájékoztató végén azért megköszönték egymásnak a közös munkát, s még készült egy fagyos mosolyú közös, kézfogós kép, egy pillanattal sem tovább kitartva, mint ameddig a fotósoknak kellett.