Külföld
Trócsányi: Nyilvánvaló igazságtalanság az EP jogi bizottságának döntése
Az EP jogi bizottsága (JURI) csütörtökön hallgatta meg Trócsányi Lászlót, majd titkos szavazással állapította meg az összeférhetetlenséget. Az akkori döntés hétfői megerősítése kapcsán Trócsányi úgy reagált, mély megdöbbenéssel értesült a történtekről. „A nyilvánvaló igazságtalanság, az átláthatóság teljes hiánya, a Szerződések szellemének és az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának egyértelmű és szándékos megsértése, valamint a demokrácia alapvető elveinek és értékeinek be nem tartása azokra az időkre emlékeztet, amelyekről azt hittem, hogy többé már nem térnek vissza” - fogalmazott a korábbi igazságügyi miniszter.
Trócsányi László szerint a döntés nem csak a jogászt és a gondolkodót sérti rendkívül durván, hanem az egyént, magát az embert is. Hozzátette, a hivatkozott döntés valójában hazugságok, kontextusukból helytelenül kiemelt és tendenciózusan tálalt tények összetákolt gyűjteménye. Korábbi reakciójához hasonlóan ismét kilátásba helyezte, hogy igazát bíróság előtt fogja megvédeni.
Szájer: A bizottság döntése politikai lincselés Trócsányi Lászlóval szemben
Gyáva döntésnek nevezte Szájer József fideszes EP-képviselő a JURI hétfői határozatát. A döntés a szakbizottság politikai megoszlását tükrözi - mondta a politikus hétfőn Brüsszelben, magyar újságíróknak.
Szájer József hangsúlyozta, hogy az eljárás a magyar biztosjelölttel szembeni „politikai lincselés”, „durva és gyáva” akció a szakbizottság baloldali politikai erőinek részéről. Semmilyen módon nem akarták támogatni Trócsányi László jelölését, büntetést akartak kiszabni rá, amiért megvédte a magyar polgárokat, amiért ő volt a jogi határzár létrehozója - mondta.
A politikus kiemelte, hogy a bizottság vita nélküli, zárt ülésen, titkos szavazással, egy jogi eljárás mögé bújva döntött arról, hogy nem találja alkalmasnak a magyar jelöltet biztosi feladatai ellátására, és nem mehet tovább a hivatalos meghallgatásra.
Minden pontja hazugság és cáfolható annak a levélnek, amelyet a szakbizottság az EP elnökének írt. Döntését valótlanságokra építette a jogi bizottság - jelentette ki.
Tájékoztatása szerint a hétfői szavazást követően az EP elnöke értékeli, hogy a szakbizottság eljárása megfelelt-e az EP házszabályának, illetve azt, hogy magyarázata a döntésről kielégítő-e.
Az EP elnöke ezt követően tájékoztatja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság megválasztott elnökét a szakbizottság döntéséről, akit azonban nem köt a jogi bizottság véleménye, és kitarthat Trócsányi László biztosi jelölése mellett - tette hozzá Szájer József.
Az uniós parlament frissen hozott eljárási szabályzata szerint ha egy parlamenti bizottság összeférhetetlenséget állapít meg egy biztosjelölttel szemben, akkor a jelölt nem léphet tovább a meghallgatás folyamatában.
Az EP-s szakbizottsági vélemény semmilyen kötelezettséget nem ró az Európai Bizottságra, azonban az uniós testület elnöke megvizsgálja a kialakult helyzetet. Döntését követően a biztosjelölt ügye újra az Európai Parlament elé kerülhet. Az EP egyes biztosjelölteket nem utasíthat el formálisan, csak a testület egészéről szavaz majd, előreláthatólag október második felében.
„Trócsányi segített megvédeni Magyarországot a migrációtól, ez az igazi bűne”
Trócsányi László igazságügyi miniszterként segített megvédeni Magyarországot a migrációtól, az EP bevándorláspárti képviselői viszont nem tűrik el, hogy az új Európai Bizottságnak olyan tagja legyen, aki lezárta a magyar határt a bevándorlók előtt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn.
A tájékoztatási központ azt írta, Trócsányi László „bűne”, hogy segített a kormánynak megvédeni Magyarországot a migrációtól, az ő segítségével alkották meg a jogszabályokat ahhoz, hogy senki se érkezhessen okmányok nélkül, szabálytalanul az ország területére.
Hozzátették: a bevándorláspártiak azt szeretnék, ha a határokat megnyitnák a bevándorlók előtt, ahogyan az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket előttük.
Bizottsági szóvivő: Új biztosjelöltet fog kérni Magyarországtól és Romániától Ursula von der Leyen
Új biztosjelöltet fog kérni Magyarországtól Trócsányi László és Romániától Rovana Plumb helyett az Európai Bizottság megválasztott elnöke, de még várja az Európai Parlament elnöke, David Sassoli hivatalos levelét a jogi bizottság döntéséről - közölte az Ursula von der Leyen szóvivője hétfőn.
David Sassoli a nap folyamán hivatalos levélben tájékoztatta az Európai Bizottság megválasztott elnökét az EP jogi bizottságának határozatáról - közölte az Európai Parlament.
A szóvivő elmondta, az Európai Bizottság előzetes tárgyalásokat mát folytatott az érintett nemzeti kormányokkal. A folyatódó megbeszéléseken a bizottság új biztosjelölteket fog kérni Budapesttől és Bukaresttől egyaránt - mondta.
Az uniós tisztújítás szabályainak megfelelően előbb azonban az EP elnökének hivatalosan is értesítenie kell Ursula von der Leyent a jogi bizottság döntéséről.
Az elutasított román jelölt adóssága rendezéséről értesítette az EP jogi szakbizottságát
Megkérdőjelezett fedezetű adóssága rendezéséről értesítette a Románia által európai biztosnak jelölt Rovana Plumb az EP jogi szakbizottsága - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség.
A közlekedési biztosi posztra jelölt Plumbnál csütörtöki meghallgatása alkalmával a testület összeférhetetlenséget állapított meg, és szavazattöbbséggel a kinevezési eljárás felfüggesztését kezdeményezte.
Plumb a JURI hétfői újabb ülése előtt levelet küldött a testületnek, amelyben azt írta: két ingatlant ajánlott fel hitelezőjének az EP-választások előtt felvett 800 ezer lejes (mintegy 170 ezer euró) kölcsön megtérítése címén, amelyet az illető elfogadott, így a JURI által megkérdőjelezett fedezetű és összeférhetetlenségi gyanút ébresztő tartozását rendezte.
A JURI múlt heti közlése szerint a román jelölt azért nem kapta meg az EP-s szakbizottság támogatását, mert nem számolt el olyan kölcsönökkel, amelyekből ingatlant vásárolt, illetve saját pártját támogatta.
Plumbnak egy 800 ezer euró értékű jelzáloghitele volt, amelyet 2007-ben vett fel házépítés céljából. Emellett egy magánszemély 800 ezer lej hitelt adott neki a májusi EP-választás előtt, ebből a pénzből támogatta pártját. Plumbnak ezt a pénzt vissza kellett volna kapnia a PSD-től, de a román állandó választási hatóság rendellenességet talált a párt kampányfinanszírozásában, és megtagadta 3,3 millió lejnyi (mintegy 700 ezer euró) kampánykiadás megtérítését.
„A jelzett megoldásnak késlekedés nélkül érvényt szerzünk, legkésőbb október 23-ig, amikor az EP-ben szavazni fognak az EB összetételéről, így az az adósság, amelynek rendezését önök aggályosnak ítélték, már nem létezik” - idézte a román biztosjelöltnek az EP jogi szakbizottságához küldött levelét a Mediafax hírügynökség.
Közben a bukaresti szociáldemokrata kormányt rendszeresen bíráló Klaus Iohannis jobboldali elnök konzultációt kezdeményezett a témában Viorica Dancila miniszterelnökkel. Az elnök korábban felszólította a kormányfőt, hogy vonja vissza Plumb jelölését, a román szociáldemokrata kormányzás újabb, az országot lejárató kudarcaként értékelve a jelölt leszavazását, ami kárt okoz Romániának. Iohannis szerdára hívta egyeztetésre Dancilát, aki azonban a hétvégén már jelezte: továbbra is kiáll Plumb uniós biztosi jelöltsége mellett.
Meghallgatták Maros Sefcovicot az EP illetékes szakbizottságai
Meghallgatták Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság szlovák alelnökjelöltjét hétfőn az Európai Parlament illetékes szakbizottságai.
Ursula von der Leyen az intézményközi kapcsolatok és a tervezés területét szánja az energiaunióért felelős jelenlegi alelnöknek, amely szakértők szerint súlytalanabb posztnak számít a korábbinál.
A szociáldemokrata Sefcovic az alkotmányügyi és a jogi bizottság délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy erősíteni kellene az együttműködést az EP-vel, s nem pusztán a törvényhozás területén.
Kiállt azon friss tervezet mellett, amelynek értelmében gyakorlatilag az uniós képviselőtestületnek is lenne jogalkotási kezdeményezési joga. Mint mondta, ez „új intézményes kor kezdetét jelentené”.
Emellett a tagállami parlamentekkel is szorosabb együttműködést tartana kívánatosnak, lehetővé tenné egyes közösségi javaslatok megvétózását, amennyiben azokat a nemzeti törvényhozások legalább 50 százaléka ellenzi.
Sefcovic érintette a „globális klímavészhelyzet” ügyét is, illetve komoly aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy „nyomás alatt van” a multilaterális, szabályalapú nemzetközi rendszer.
„Meggyőződésem, hogy nem kevesebb, hanem több Európára van szükség” - hangsúlyozta.
„Ha kicsit túl drámain kellene fogalmaznunk, akkor azt mondhatnám, hogy most fogjuk meghatározni Európa jövőjét, az intézkedéseink komoly kihatással lesznek majd a kontinens világban elfoglalt helyére” - mondta.
Ugyan kapott bíráló kérdéseket a háromórás kérdezz-felelek során, Maros Sefcovic jelöltsége várhatóan nem fog különösebb akadályokba ütközni.
Antonio Tajani, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke méltatta a szlovák jelöltet, kiemelve, hogy nagy tiszteletet tanúsított az EP iránt.
Hétfő este még az ír Phil Hogan és a bolgár Marija Gabriel kerül sorra a meghallgatásokban.
