Irán kész feloldani a patthelyzetet

Mindenkinek az az érdeke, hogy továbbra is elkötelezett legyen a szerződés iránt, de ez egyre nehezebb - mondta Mogherini. Hozzátette, hogy minden fél egyetértett abban, hogy folytatják az erőfeszítéseket a szerződés megvalósítása érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint Németország 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően írt alá megállapodást Teheránnal arról, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldása fejében Irán korlátozza atomprogramját és engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni ellenőrzését.

Mint azt Rabiei jelezte, „lehetőség nyílik tárgyalásokra”, ha Washington visszatér a nukleáris megállapodáshoz, és teljes mértékben eltörli a szankciókat, amelyeket azt követően vetett ki ismét Iránra, hogy 2018 májusában Donald Trump amerikai elnök felmondta a szerződést. Erre pedig Irán válaszul bejelentette, hogy nem tartja be több, a szerződésben vállalt kötelezettségét, így az urándúsítás engedélyezett szintjét és a dúsított uránnak a szerződésben foglalt mennyiségét.

„Annak érdekében, hogy több biztosítékot nyújtsunk és feloldjuk a patthelyzetet, az elnök (Haszan Róháni) még javaslatot is előterjesztett kisebb változtatásokra” a nukleáris megállapodás keretében, feltéve hogy az Egyesült Államok visszatér az egyezményhez - fogalmazott az iráni kormányszóvivő.

Rabiei hangsúlyozta: Irán saját érdekeit követi, és ha a szankciókat most azonnal feloldják, és ha az atomalkut visszaállítják eredeti állapotába, akkor lehetőség nyílik tárgyalásokra az úgynevezett P5+1 formátumban - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (vagyis az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal), továbbá Németországgal.

Eközben a Press TV-nek egy meg nem nevezett, az ügyben tájékozott kormányzati forrásra hivatkozva részleteket közölt abból az iráni javaslatból, amelynek célja a nukleáris program körül kialakult patthelyzet feloldása. E szerint az ajánlat alapján Irán törvénybe iktatná a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiegészítő jegyzőkönyvét, amit a tervek szerint eredetileg 2023-ban kellene megtennie. Cserébe Irán azt szeretné, ha az amerikai kongresszus jóváhagyná a nukleáris megállapodást és megszavazná az Iráni elleni szankciók azonnali feloldását.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn pedig azt mondta: Irán nyitott az „állandót az állandóért” mechanizmusról szóló elképzelésre, ami szerint Irán beleegyezik abba, hogy rendszeres vizsgálatokat tartsanak nukleáris létesítményeiben az amerikai szankciók megszüntetésének fejében.