Külföld
Az unióra is kiterjesztenék a kvótát
Négy ország már megegyezett a tengeren felvett migránsokat érintő vészmechanizmusról, amely október elején az EU belügyminiszterei elé kerülhet Luxembourgban
Ahogyan az várható volt, megállapodott tegnap Németország, Franciaország, Olaszország és Málta belügyminisztere a Földközi-tengeren felvett migránsok elosztási vészmechanizmusáról. A Die Zeit szerint ezt Michael Farrugia máltai belügyminiszter jelentette be hétfőn, miután német, francia és olasz kollégájával tárgyalt a szigetországbeli Birguban. A német lap szerint az egyezményről további részleteket nem közöltek, a mechanizmusról szóló, egyelőre átmeneti dokumentumot ugyanakkor egy átfogóbb uniós megállapodás alapjául készülnek beterjeszteni az uniós belügyminiszterek következő, október elején tartandó tanácskozásán.
A most született megállapodás időben korlátozott, és egyedül a Földközi-tengeren kimentett menedékkérőkre összpontosít – ezt már Maria Ohisalo, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország belügyminisztere mondta az MTI szerint. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa tájékoztatóján és a Twitteren is sürgette
a többi uniós tagállamot, hogy támogassa az elosztási mechanizmust, és „vegyen részt a szolidaritást igénylő erőfeszítésekben”.
Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a Die Zeit szerint közölte, egy olyan ideiglenes vészmechanizmusról egyeztek meg, amellyel Olaszországon és Máltán is segít. Korábban a német sajtó is úgy értesült, hogy a megállapodás alapján Németország és Franciaország átveszi Olaszországtól a tengeren érkező menedékkérők 25–25 százalékát. Most Seehofer azt mondta, a pontos elosztási arányokról tárgyalni fognak az uniós belügyminiszteri találkozón is. Hozzátette, hogy a menedékkérők elosztására vonatkozó eljárások szabályait és határidőit sikerült tisztázni.
A bécsi magyar nagykövetségen találkozott szintén tegnap újságírókkal Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a magyar álláspont semmit nem változott a három évvel ezelőttihez képest, „egyértelműen elutasítjuk, hogy az önkéntes vagy a kötelező kvótarendszer megjelenjen Európában, hiszen ez gyakorlatilag újabb felhívás lenne arra, hogy újabb és újabb migránsok érkezzenek”. Az államtitkár szerint amikor az uniós intézményekben az európai életforma megvédéséről beszélnek, akkor minden országnak el kell gondolkodnia arról, hogy saját lehetőségei között hogyan tesz meg mindent annak tényleges védelméért. Az első lépés az európai szárazföldi vagy tengeri határok biztosítása, megvédése, illetve azoknak az embereknek a hazaküldése, akik jog nélkül tartózkodnak Európában, minden más kezelési módról, az integráció kérdéséről, az európai jövőről csak ennek fényében és ezután szabad beszélgetni – tette hozzá.
Röviden
•
A tél beállta előtt nőni fog a határsértések száma, de az illegális migráció nem ölt olyan méreteket, mint 2015–2016-ban – jelentette ki Bostjan Poklular szlovén belügyminiszter hétfőn a parlamentben képviselői kérdésre válaszolva. Hozzátette: a szlovén rendőrök hatékonyan védik a határokat. Az idén már 11 300 illegális határsértőt tartóztattak fel, és 324 embercsempészt vettek őrizetbe, akik közül 290-en külföldi állampolgárok voltak.
•
Nem tud több migránst befogadni a görögországi Leszbosz szigetének Mória nevű tábora, múlt pénteken elkezdték visszafordítani a főleg Törökországon keresztül érkezőket. A sziget vezetése tegnapra rendkívüli ülést hívott össze. A háromezer ember ellátására tervezett Móriában több mint 12 ezren vannak.
•
A Németországban tartózkodó szír állampolgárok 44,2 százaléka munkanélküli, és 74,9 százalékuk részesül a IV. Hartz nevű munkanélküli támogatásban, mert bevételeik nem elegendőek ahhoz, hogy önállóan fenntartsák magukat – írta a német jobboldali Junge Freiheit. Az adatokat a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) kérte ki.
(ŐM)
