Külföld
Bizonytalan erőegyensúly, nehéz kormányalakítás
Kiélezett küzdelemben csaknem teljes feldolgozottság mellett enyhén vezetnek az izraeli előrehozott választásokon a kék–fehérek Netanjahuékkal szemben – A jövő viszont sötét

Még mindig részleges, de csaknem végleges adatok szerint, azaz a szavazatok 91 százalékának feldolgozottsága mellett az látszik, hogy csekély előnyre tett szert az ellenzéki centrista Kék-fehér Párt a kormányzó Likuddal szemben az Ynet szerint. A Beni Ganz vezette kék–fehérek 32, Benjamin Netanjahuék 31 mandátumot szereztek meg a 120-ból – igaz, a szavazatok 92 százalékának feldolgozottsága mellett a tizenhármas kereskedelmi tévécsatornán 32–32 mandátumról beszélt, a lényegen mindenesetre ez sem változtat: egyik párt sem tud önállóan kormányt alakítani.
Harmadik helyen az arabok végeztek tizenhárom, a keleti ultraortodoxok és Avigdor Liberman Izrael a Hazánk pártja kilenc-kilenc székkel. Az askenázi ultraortodoxok nyolc, a telepes szélsőjobboldaliak hét, a szocdemek hat, a balliberális Demokratikus Tábor öt helyet szerezett. Összeadva mindez azt jelenti, hogy a balos–centrista–arab tömb 56, Netanjahu és jobbos szövetségesei 55 mandátummal bírnak, Libermanék viszont a két nagy párt egységkormányát követelik.
Az eredményeken némiképpen módosíthatnak a levélszavazatok, amelyeket a külképviseleti dolgozók, a terepen szolgáló katonák és más voksolók adtak le. A baloldal főleg a szekuláris városokban, például Tel-Avivban tarolt, míg a vallásos városokban és a periférián a Likud aratott győzelmeket.
Netanjahu éjszakai beszédében kijelentette, Izraelnek erős, stabil és cionista kormányra van szüksége, s hangoztatta, szerinte arabok nem lehetnek részei a kormánynak. Ganz az első exit poll-eredmények ismertetése után közölte, mindenkivel tárgyal, de legelsőként az Egyesült Arab Lista vezetőjét hívta fel.
Netanjahu szerda este bejelentette hogy szövetséget kötött a jobboldali és az ultraortodox vallásos pártokkal. Együtt ötvenöt mandátumot szereztek meg a 120 képviselői helyből, vagyis nincs többségük.
Valószínűleg marad a káosz – összegezte a helyzetet lapunknak Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Közel-Kelet-szakértő. Mint mondta, Netanjahu terve, ami a Jordán nyugati partjának annektálását illeti, nem aratott akkora sikert, amit vártak tőle, a konfliktus és a kiélezett helyzet pedig nyilvánvaló. Ugyanakkorúgy tűnik, nem lesz könnyű dolga annak, aki kormányt akar alakítani, s még ha sikerül is bármelyik félnek ez a mutatvány, akkor is egy-két emberen múlik majd, hogy meg tudja-e tartani többségét a Knesszetben.
Arra kérdésre, vajon Netanjahu beváltaná-e a területi annexióval kapcsolatos ígéreteit, Csicsmann úgy vélte, az inkább a választásoknak szóló kijelentés volt, ugyanakkor az sem volt előre látható például, hogy Jeruzsálemet teszik meg fővárosnak. Ugyanakkor katonai erővel bekebelezni nem lenne bölcs döntés, hiszen azzal a nemzetközi közösség heves reakcióit váltaná ki, főként az Iránnal szembeni szövetségesük, Szaúd-Arábia részéről.
A nap nem telt el erőszak nélkül: lelőttek egy palesztin nőt Ciszjordánia határán, aki kést rántott az őt ellenőrző biztonságiakra.