Külföld

Varga Judit: Bevándorláspárti bosszúhadjárat volt a brüsszeli meghallgatás

 Bevándorláspárti bosszúhadjáratnak nevezte hétfői brüsszeli meghallgatását az igazságügyi miniszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján.

Varga Judit: Bevándorláspárti bosszúhadjárat volt a brüsszeli meghallgatás
Varga Juditot az általános ügyek tanácsa hallgatta meg a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról
Fotó: MH

Varga Juditot az általános ügyek tanácsa hallgatta meg a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról. Immár több mint egy éve politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen, amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. A meghallgatás a bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt - jelentette ki. Hozzátette: nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.

Jól ismert, alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádak ismétlődtek a bevándorláspárti, liberális elit részéről, amelyet folyamatosan visszhangoz a liberális, főként nyugat-európai média - közölte az igazságügyi miniszter. "Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, amely maga is sérti a jogállamiságot" - mondta Varga Judit.

Magyarország ellen egy nem létező határozat alapján folyik eljárás, az Európai Parlament bevándorláspárti többsége ugyanis jogsértő módon fogadta el azt tavaly szeptemberben. Az eljárás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződést és az Európai Parlament eljárási szabályzatát - közölte.

A jogállamisági vita kevesebb politikai fókuszt és több szakmai odafigyelést igényelne. Ha az eljárás nem politikai megrendelésre zajlana, azt akár azonnal le lehetne zárni - mondta Varga Judit. Magyarország évszázadok óta védi Európát, védi a keresztény kultúrát, az európai identitást, az európai életmódot. Egy ilyen tagállamot nem támadni, hanem támogatni kellene - tette hozzá az igazságügyi miniszter.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei.

A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament "bevándorláspárti többsége" Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

Kovács Zoltán: Azért támadják Magyarországot, mert kiállt a bevándorlás ellen

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn este az M1 aktuális csatorna műsorában szintén arról beszélt, hogy a bevándorláspártiak bosszúhadjáratot indítottak Magyarország ellen, mert a magyar kormány elutasította a brüsszeli migrációs politikát.

Az államtitkár szerint a nap tanulsága, hogy politikai eszközként használják az európai intézményeket. Olyan bosszúhadjáratot vezetnek egy ország ellen, amelyre egyrészt nincs politikai felhatalmazás, másrészt - mint kiderült - valójában egyáltalán nem tükrözi a tagállamok többségének akaratát, szempontjait.

Kiemelte: egy politikai eljárásból próbálnak jogi eljárást "eszkábálni". Az alapvető probléma, hogy bár a jogállamiság mindenkinek fontos alapelv, a jogállamiság tartalma, az eljárások, az intézmények közötti viszony nem vethető össze egymással. Például a magyar és a lengyel eljárásbeli, felfogásbeli különbségek nem teszik lehetővé az objektív összehasonlítást.

Az államtitkár szólt arról is: az, hogy újabb feltételekhez kötnék az uniós pénzek elosztását, teljesen kizárja a jogállamiságot. Ez csak a tagállamok döntése, az uniós alapszerződés után következhetne - jegyezte meg.

Kovács Zoltán szerint a "legnagyobb lóláb" a Magyarországgal szembeni eljárásban az anyagi felelősségvállalás, amelyet számon kérnek Magyarországon, valójában arról szól, hogy az elmúlt években beengedett migránsok integrációjának költségeit másokkal akarják megfizettetni. Ez a migrációpárti erők bosszúja azokkal szemben, akik elutasítják ezt a felfogást - tette hozzá.

Újabb meghallgatásokra van szükség a hétfői után az európai uniós alapszerződés hetes cikke alapján Magyarországgal szemben megindított eljárás ügyében, de az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről.

Kapcsolódó írásaink