Külföld

Gulyás: Magyarország megvétózza az EU-költségvetést, ha az előterjesztés nem változik

Magyarország megvétózná az Európai Unió következő költségvetését, ha azt a jelenlegi formájában fogadják el - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Reuters hírügynökségnek.

Gulyás: Magyarország megvétózza az EU-költségvetést, ha az előterjesztés nem változik
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Gulyás Gergely ezt azzal indokolta, hogy a kormány számára elfogadhatatlan, ha a forrásokat politikai szimpátia alapján osztják el.

„Mi azt utasítjuk el, hogy ne az életszínvonal és a (költségvetési) teljesítmény számítson” - idézte a minisztert a Reuters.

Gulyás Gergely hozzátette: Magyarország kész elfogadni, hogy a többi tagállammal együtt arányos többletterhet vállalva nagyobb mértékben járuljon hozzá a büdzséhez a brit kilépés miatt és után. Ezt ma a többség elutasítja. Ha viszont a Brexit folytán a költségvetés főösszege csökken, akkor Magyarország csak ezzel arányos forráscsökkenést tud elfogadni.

Ha az EU gazdasági környezete hosszú távon kedvezőtlenné válik, Magyarországnak erősebb ösztönzőkre lesz szüksége a gazdaság fellendítésére - mondta a politikus. Hozzátette: Magyarország tartani akarja magát a GDP-arányos egyszázalékos hiánycélhoz 2020-ban.

A költségvetés mintegy 500 milliárd forint tartalékkal rendelkezik, ezt fel lehet használni a gazdaság további élénkítésére. - mondta Gulyás Gergely.

A forint árfolyamának gyengüléséről a miniszter közölte, hogy az élénkítheti az exportot. Hozzáfűzte: a kormánynak nincs árfolyamcélja, de a jelenlegi szint nem veszélyezteti a magyar gazdaságpolitika sikerét.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány nem hozott döntést a Brexit újabb halasztásának megvétózásáról.

Semmiféle döntés nem született ebben a kérdésben. A magyar miniszterelnök, csakúgy mint a többi kormányfő, szabad döntési joggal rendelkezik egy esetleges újabb Brexit-halasztás esetén, de kizárt, hogy Magyarország egyedül lépjen ebben az ügyben - mondta a miniszter.

Németországban is pozitív várakozás övezi az új Európai Bizottságot

Németországban is pozitív várakozással tekintenek az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság hivatalba lépésére - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosában, Düsseldorfban folytatott tárgyalásait értékelve.

Az új bizottság november elejére tervezett hivatalba lépését övező várakozások változást indítottak el, így most „sokkal több a remény és sokkal kevesebb a pesszimizmus”, míg „néhány évvel, vagy akár csak néhány hónappal korábban ez fordítva volt” - mondta Gulyás Gergely az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Kiemelte, hogy Németország jól érti az Európai Unión belüli kelet-nyugati különbségeket, hiszen ezek a határain belül is megmutatkoznak, így a német Ursula von der Leyen személyében végre „nemcsak Nyugat-Európának lesz bizottsági elnöke, hanem az egész Európai Uniónak”.

Gulyás Gergely az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány nemzetközi, európai uniós és szövetségi kapcsolatokért felelős miniszterével, Stephan Holthoff-Pförtnerrel folytatott tárgyalásáról elmondta: külön beszéltek az EU lehetséges bővítéséről, tekintettel arra is, hogy Magyarország ezt a területet, a szomszédságpolitika és a bővítés ügyét kapja a következő bizottságban. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusával egyetértettek abban, hogy szükséges és fontos „valós bővítési perspektívát” nyitni a balkáni térség előtt, aminek révén belátható időn belül lehetővé válhat a csatlakozás Szerbia számára és a régió többi olyan országának, amelyek felkészültek az uniós tagságra.

Gulyás Gergely a következő - 2021-ben kezdődő - hétéves időszakra szóló uniós költségvetésről elmondta, hogy míg a németek minél hamarabb megállapodást szeretnének, Magyarország számára az időzítés másodlagos, és a tartalom a legfontosabb.

Mint mondta, a tárgyaláson kifejtette, hogy Magyarország nem tudja elfogadni a távozó, Jean-Claude Juncker vezette bizottság költségvetési javaslatát. A következő bizottság remélhetőleg olyan változtatásokat támogat majd, amelyek lehetővé teszik a költségvetés elfogadását - tette hozzá a miniszter, rámutatva, hogy az elfogadáshoz valamennyi tagország egyetértése szükséges.

Gulyás Gergely részt vett a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából a düsseldorfi tartományi gyűlésben (Landtag) tartott megemlékezésen. Beszédében kiemelte: a magyarok ma is büszkék, hogy az 1989 augusztusi páneurópai piknik és a szeptemberi határnyitás hozzájárult ahhoz, hogy szabadságban és békében egyesülhetett újra Németország.

Akkoriban „úgy gondoltuk, különbözőek vagyunk, és meglepődve tapasztaltuk, mennyi minden köt össze bennünket”, a 2004-es EU-csatlakozás idején pedig „úgy gondoltuk, egyformák vagyunk, és most meglepődve ismerjük fel, hogy mennyi mindenben különbözünk” - tette hozzá a fideszes politikus a Miniszterelnökség által ismertetett beszédében, amelyben kifejtette: Európa négy évtizedes megosztottságának következtében a közös értékek mellett különbségek is vannak, amelyek a politikai véleményekben is megmutatkoznak.

„Manapság divat ezeket a különbségeket Európa-ellenességként, tekintélyelvűségként vagy a jogállamiság hiányosságaként értelmezni, ami a mi szemszögünkből nézve a másként gondolkodókkal szembeni alaptalan intolerancia” - húzta alá Gulyás Gergely, kiemelve, hogy ezen a helyzeten csak Németország segítheti át Európát, nemcsak azért, mert a kontinens legerősebb országa, hanem azért is, mert a határain belüli kelet-nyugati különbségek révén meg tudja érteni ezt a problémát.

André Kuper, a Landtag elnöke - a tartományi parlament közleménye szerint - a többi között hangsúlyozta, hogy a német egység helyreállításához vezető úton jelentős állomás volt a magyar-osztrák határ megnyitása az NDK-s menekültek előtt, és Németország mindig is hálás lesz az újraegyesítéshez nyújtott magyar támogatásért.

A CDU-s politikus hozzátette: németek és magyarok ma egy egyesült, szabad és demokratikus Európában élnek együtt, amelyet meg kell védeniük.

Gulyás Gergely az MTI-nek arról is szólt, hogy a Landtag elnökével az ünnepség előtt megbeszélésen áttekintették a tartomány és Magyarország kétoldalú kapcsolatait, amelyek jelentőségét mutatja, hogy Észak-Rajna-Vesztfália a legnépesebb német tartomány, és Bajorország és Baden-Württemberg után a harmadik legfontosabb gazdasági partner a 16 tartomány közül.

Kapcsolódó írásaink