Külföld

Komoly nemzetközi tiltakozást váltott ki Netanjahu Jordán-völgyi annexiós terve

Növekvő feszültség

Nagy port kavart Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon hét eleji bejelentése, mely szerint ha győz a szeptember 17-i előre hozott választásokon, akkor izraeli fennhatóság alá vonja Ciszjordánia mintegy harmadát, pontosabban a Jordán völgyét és a Holt-tenger északi részét.

Komoly nemzetközi tiltakozást váltott ki Netanjahu Jordán-völgyi annexiós terve
Benjamin Netanjahu
Fotó: AFP

Ezeket  Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el, és a nemzetközi jog szerint megszállt területnek számítanak, ahol egyébként 3 millió palesztin és 400 ezer – telepes – zsidó él. Hamar meg is lett a nemzetközi visszhangja a dolognak: az éles palesztin tiltakozás mellett jóval mérsékeltebben megszólalt Irán is. A perzsák például mindössze választási blöffnek titulálták Netanjahu kijelentését, de a kérdésben Moszkva is állást foglalt, mondván, az izraeli lépés növelheti a feszültségeket a Közel-Keleten, és elkaszálhatja a zsidó–arab békefolyamatot. Netanjahu egyébként tegnap épp ezért találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Időközben António Guterres ENSZ-főtitkár is reagált, mondván, Ciszjordánia egy részének annektálása súlyosan sértené a nemzetközi jogot, aláásná a már említett izraeli–arab békét és a kétállami megoldást, amely mellett az ENSZ elkötelezett.