„Európának nincs jövője a kereszténység nélkül”

– A hónap elején két volt keletnémet tartományban, Brandenburgban és Szászországban is választásokat tartottak. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét helyen megtöbbszörözte a támogatottságát, és megszerezte a második helyet. Milyen következtetéseket kell levonnia ebből a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU)?

– Először is fel kell ismernünk, hogy közel kell lennünk az emberekhez, és meg kell hallanunk, amit mondanak. Ők pedig azt kérik tőlünk, hogy tegyünk többet az infrastruktúráért a tartományokban, képviseljük az érdekeiket, és kezeljük a bevándorlás ügyét. Nemcsak a CDU-nak kell egyébként magába néznie, hiszen az eredmények alapján lényegében lerombolták a baloldalt, küszködnek a szociáldemokraták, a liberális FDP pedig nem jutott be egyik tartományi parlamentbe sem. De ez két tartomány, például Bajorországban mások az erőviszonyok.

– Hogyan birkóznak meg a német hatóságok a migráció kihívásaival?

– Már nemcsak kihívásokról, hanem problémákról van szó. A bevándorlók integrációja nem úgy sikerül, ahogy kellene. Persze nehéz is úgy, hogy vannak iskolák, ahol a gyerekek nyolcvan százaléka bevándorló.

– Milyen megoldási lehetőségeket lát?

– Egyrészt természetesen meg kell mentenünk azokat, akiket a hazájukban – például a hitük miatt – üldöznek. Másrészt viszont nem hozhatunk Európába mindenkit, aki nem él olyan jó körülmények között. A legnagyobb kihívás egyébként még előttünk áll, ez pedig Afrika. Csak Nigériában annyian fognak élni pár évtizeden belül, mint most egész Európában. Csupa fiatal ember, akik mind a boldogulás lehetőségét keresik, és Európa felé fordulnak. Szóval az, hogy majd mindenki idejön, nem megoldás.

– A származási országoknak sem?

– Nem, és erre Európán belül is van példa. Vegyük például Bosznia-Hercegovinát, ahonnan sok fia­tal jött Németországba, köztük jól képzettek, akiknek örültünk is. Rájuk viszont otthon is szükség lenne.

– A magyar kormány álláspontja szerint az üldözött keresztények megsegítése is része a migrá­ciós válság kezelésének. Alkalmaz­niuk kellene más országoknak is ezt a gyakorlatot?

– Magyarország példakép az üldözött keresztények megsegítésében, és ebben a kérdésben nagyon közel van a német és a magyar álláspont. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az üldözöttek visszatérhessenek a szülőföldjükre, a kereszténység bölcsőjébe. Ez minden európai kormány közös célja kell hogy legyen.

– Angela Merkel Sopronban együtt ünnepelte Orbán Viktor kormányfővel a határnyitás harmincadik évfordulóját, a közös sajtótájékoztatójuk pedig a kapcsolat javulására utalt. Egyetért ezzel az értékeléssel?

– A média és a politika egy része az ellentétekre koncentrál, de szerintem meg kell próbálnunk közelebb kerülni, hiszen a barátságunk nagyon mély. Harminc éve Magyarországon kezdődött a határnyitás, ezt nemcsak Sopronban, hanem Berlinben és más városokban is meg kell ünnepelnünk.

– Ha már szóba került a német sajtó: a zöldek és a liberálisok jellemzően felül vannak reprezentálva. Helye lenne Németországban is egy keresztény kommunikációról szóló konferenciának?

– Szükség lenne rá! Németországban és máshol Európában is sokakat foglalkoztat, hogyan tudunk szembenézni az olyan kihívásokkal, mint a globalizáció vagy a mesterséges intelligencia, amelyek megváltoztatják az életünket. Ehhez pedig tisztában kell lennünk az identitásunkkal, az alapjainkkal, amiket a keresztény gyökereink jelentenek. Európának nincs jövője kereszténység nélkül.