Külföld
A Bundestag a magyar határnyitás évfordulójára emlékezik
A Bundestag őszi ülésszakát megnyitó beszédében Wolfgang Schäuble a magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról megemlékezve kiemelte, hogy az egykori keleti blokk kommunista uralom alá vetett népei 1989-ben békés forradalmakkal kivívták szabadságukat és függetlenségüket.
Ezeknek a népeknek köszönhető a második világháború végén tartott jaltai konferencián kialakított világrend meghaladása, és „nekik köszönjük nem utolsó sorban államiságunk egységét is” - mondta a Bundestag elnöke.
Aláhúzta, hogy a magyar-osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt „új dinamikát indított el”, aminek révén „két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe”.
Rámutatott, hogy a határ megnyitása idején csak Budapesten 30 ezer, az egész országban pedig 200 ezer keletnémet menekült tartózkodott, várva a lehetőséget, hogy távozhasson Ausztriába.
Wolfgang Schäuble külön köszöntötte a dísztribünön helyet foglaló magyar küldöttséget, amelyet Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezet, és a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tagjait, akik kedden kétnapos tanácskozást kezdenek a német fővárosban.
Kiemelte, hogy nagy szükség van az ilyen kezdeményezésekre, hiszen mindenkinek, de különösen a fiataloknak „tovább kell vinniük, és az alapjaiban átalakuló világban élettel kell megtölteniük a háború örökségeként született egyesült Európa gondolatát”.
Mint mondta, állandó párbeszédre van szükség az eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkező, más-más kulturális hatások révén formálódott, és a jövővel szemben is eltérő elvárásokat támasztó népek között.
Ebben a szoros kapcsolatban „nem muszáj mindig egyetértenünk, de meg kell őriznünk kíváncsiságunkat egymás iránt és tisztelettel kell fordulniuk egymáshoz” - húzta alá a Bundestag elnöke.
Wolfgang Schäuble a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében azt is felidézte, hogy a náci Németország 80 éve, 1939 szeptemberében rontott rá Lengyelországra.
Lengyelország szenvedte meg a leghosszabb ideig a német megszállást és a nácik terrorját, és az ország lerohanásával kezdődött meg a második világháború, amely egy „lerombolt földrészt és máig fájó sebeket hagyott maga után” - emelte ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hozzátéve: a világégés legfontosabb tanulsága, hogy meg kell őrizni a békét, az emberi kapcsolatokat pedig a másik szabadsága, függetlensége és méltósága iránti tiszteletnek kell meghatároznia.
A magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából számos megemlékezést, rendezvényt tartanak a német fővárosban. Kövér László és Wolfgang Schäuble kedden közösen virágot helyeznek el a magyar-német barátság tiszteletére és a határnyitás emlékére a Bundestag épülete, a Reichstag falára 1991-ben felfüggesztett emléktáblánál, és este szintén együtt vesznek részt a berlini magyar nagykövetség ünnepi megemlékezésén.
Kövér: A magyar függetlenség és a német egység szervesen összekapcsolódik
Kövér László hangsúlyozta: magyarok és németek „cselekvő barátsága” nélkül Európa „nemcsak szegényebb, hanem erőtlenebb is lenne”, ezért meg kell őrizni ezt a barátságot.
Az Országgyűlés elnöke hozzátette: egyedülálló, hogy a német és a magyar demokrácia „otthonát” jelentő két épületen, a budapesti Országgyűlés és a berlini Bundestag falán egy-egy azonos feliratú tábla emlékezteti a képviselőket és a látogatókat arra, hogy „mit tettünk mi, magyarok és németek barátságunk bizonyítékaként az egységért, a függetlenségért és a demokráciáért”.
A megemlékezés másik szónoka, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök aláhúzta, hogy Magyarország történelme „a nép szabadságszeretetének példáival van tele”, és ilyen példa az 1989-es határnyitás is, amellyel a magyarok „nagylelkűen és bátran” döntő lökést adtak a német egység helyreállításának folyamatához.
Ezt a szabadságszeretetet és bátorságot jelzi, hogy a magyarok annak ellenére is megnyitották Ausztriával közös határukat a keletnémet menekültek előtt, hogy 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt a hazájukat - emelte ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Az emléktáblán német és magyar nyelven az a felirat olvasható, hogy 1989. szeptember 10. - A magyar és a német nép barátságának jelképeként, az egységes Németországért, a független Magyarországért, a demokratikus Európáért. A 90-szer 150 centiméteres bronz emléktáblát a határnyitás második évfordulóján, 1991. szeptember 10-én leplezte le Rita Süssmuth és Szabad György, a Bundestag és az Országgyűlés akkori elnöke.
Az emléktábla a magyarok iránti megkülönböztetett tiszteletet kifejeződése, ezt jelzi az is, hogy a Bundestag falán kívül csupán két emléktábla van, az egyik a magyarországi határnyitás, a másik a Szolidaritás lengyel szakszervezetnek a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelme, és a német újraegyesítéshez adott lengyel hozzájárulás előtt tiszteleg.
Kövér: Magyarok és németek együtt a jövőben is komoly sikerekre hivatottak
Kövér László kiemelte, hogy a magyaroknak történelmük során azért volt olyan drága a szabadság, hogy a vérüket is hajlandóak voltak ontani érte, mert egyet jelentett az önazonosság,a nyelv és a kultúra megőrzésének lehetőségével.
Ez „így volt 1956-ban és 1989-ben, és így van ma is” - mondta az Országgyűlés elnöke.
Aláhúzta: Európa számos súlyos kihívás előtt áll, amelyeket csak az erők összpontosításával lehet megválaszolni. Azonban „életbe vágó, és Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdés”, hogy ez az erőösszpontosítás„ ”a birodalmi logika szerint„, az önállóságát őrizni akaró erők legyűrésével, vagy pedig demokratikus módon, szabad akarattal és a közös érdekekre építve történik-e meg.
Heiko Maas: A magyarok nélkül nem állt volna helyre Németország egysége
A magyarok 1989-es segítsége nélkül nem sikerülhetett volna a német egység helyreállítása - jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tanácskozását megnyitó beszédében.
Heiko Maas a magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról szólva kiemelte, hogy a magyarok megnyitották a szabadság felé vezető utat a keletnémet menekültek előtt.
A határnyitással „a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból”, és ez a tégla lett a mai szabad, békés és szolidáris Európa alapja.
A jelenkor gondjai és vitái közepette „néha talán többet kellene beszélni erről” - húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy németként és európaiként is köszönetet mond a magyarok 1989-es helytállásáért.
Bundestag-elnök: Magyarország megérkezett, nem kompország többé
A politikus rámutatott, Magyarország súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a mintegy 200 ezer keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbefojtott az uralma alá hajtott térségben.
Azonban a magyarok mégis segítettek a németeknek, aminek révén az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem szűnik meg - mondta a Bundestag elnöke.
Kiemelte: a németek mindig is közös határ nélküli szomszédos országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”.
Harminc év után elmondható, hogy már az európai „normalitás”, a „fárasztó hétköznapok” korszaka zajlik, a normalitáshoz pedig hozzátartozik, hogy a családi, szomszédsági kapcsolatokban vannak nézeteltérések.
Az „európai sokszínűséget” is az egymástól eltérő perspektívák sokasága alkotja, és az Európai Unió erényei közé tartozik az érdekek kiegyenlítése, a törekvés a kompromisszumra és a „közös európai megoldásokra” - mondta Wolfgang Schäuble.
Hozzátette, hogy az EU-n belüli mozgás, letelepedés és munkavállalás szabadsága jól mutatja az eltérő nézőpontok jelentőségét. Kétségtelen, hogy ez a szabadság sok esélyt, lehetőséget jelent, különösen a fiataloknak, de félelmet is okoz, ahol elvándorlás sújtja a társadalmat. Az pedig „nem veszélytelen”, ha ezekre az érzésekre politikát építenek, hiszen „a félelmekről nem lehet tárgyalni”.
Csak az értheti meg, hogy miért oly fontos a nemzeti önállóság és kultúra megóvása a közép-, és kelet-európai népeknek, aki megismeri, hogy miként harcoltak ezek a népek évtizedekig az önállóságukért. A frissen visszanyert szuverenitás nézőpontjából másként festenek a dolgok. Ugyanakkor „aki megpróbálja kijátszani egymással szemben az európai egyesülést és a nemzeti önazonosság iránti igényt, az nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja Európát” - fejtette ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Az egymás iránti érdeklődés, kíváncsiság és saját nézőponttól eltérő perspektívák megértése és elfogadása kell ahhoz, hogy kialakuljon egy „igazi európai perspektíva”, és „konstruktív döntéseket” hozzon a közösség. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa helytálljon a globális versenyben - mondta Wolfgang Schäuble, aláhúzva, hogy egyetlen európai ország sem tud egymagában megbirkózni a „határokon átívelő kihívásokkal”.
„Magyarország és Németország egyenrangú partner és NATO-szövetséges, és barátok az egyesült Európában. Ki gondolta volna ezt harminc évvel ezelőtt?” - vette fel a Bundestag elnöke, arra bíztatva a magyar költőket, hogy a kompország helyett találjanak más metaforát stabilan Európához tartozó hazájuk jellemzésére.
A több száz vendég - köztük magas rangú német és magyar politikusok - részvételével tartott ünnepség másik szónoka, Kövér László, az Országgyűlés elnöke ugyancsak sikeresnek nevezte a magyar-német kapcsolatok utóbbi harminc évét. Kiemelte, hogy a határnyitás emlékezete és az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján lehet bízni abban, hogy magyarok és németek a barátság és a kölcsönös tisztelet szellemében együttműködve a jövőben is komoly sikerekre hivatottak, és ezzel nagyban hozzá tudnak járulni Európa megerősítéséhez.
Hozzátette, hogy a magyaroknak történelmük során azért volt olyan drága a szabadság, hogy a vérüket is hajlandóak voltak ontani érte, mert egyet jelentett az önazonosság,a nyelv és a kultúra megőrzésének lehetőségével.
Ez „így volt 1956-ban és 1989-ben, és így van ma is” - mondta az Országgyűlés elnöke.
Aláhúzta: Európa számos súlyos kihívás előtt áll, amelyeket csak az erők összpontosításával lehet megválaszolni. Azonban „életbe vágó, és Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdés”, hogy ez az erőösszpontosítás„ ”a birodalmi logika szerint„, az önállóságát őrizni akaró erők legyűrésével, vagy pedig demokratikus módon, szabad akarattal és a közös érdekekre építve történik-e meg.
”Harminc év után jogos elégedettséggel tekintünk együttműködésünk eredményeire, az együtt elért sikerekre, és a mérlegkészítés során bátran könyveljük a pozitív oldalra a harminc év során tapasztalt politikai szemléletbeli különbségeinket és nézeteltéréseinket is, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymás különbözőségeiből is, ha mindig tiszteletben tudjuk tartani azokat„ - hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: ”mindezek együttvéve erőt és lendületet, elszánást és magabiztosságot adnak a közös munka folytatásához„.
A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.
Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett hozzá, és november 9-én ledöntötték a berlini falat, ami mintegy előrevetítette a kelet-európai kommunista rendszerek küszöbön álló összeomlását. Így a határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.
