Az orosz kormánypárt mind a 16 kormányzóválasztást megnyerte

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke hétfői sajtótájékoztatóján arra intette szentpétervári kollégáit, hogy ne siessék el a helyi kormányzóválasztás eredményének kihirdetését, amíg az összes panaszt ki nem vizsgálták. Felhívta a figyelmet, hogy a városból panaszok érkeztek arról, hogy több választóhelyiségből választási bizottsági tagokat, megfigyelőket és szavazólapokat távolítottak el.

Oroszország „északi fővárosában” a szavazatok 90,11 százalékának összeszámlálása után ismertetett előzetes eredmény szerint magabiztosan a Szentpétervárt eddig kinevezettként kormányzó Alekszandr Beglov állt az élen. A politikus függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz.

A kormányzóválasztások győztesei közül hárman teljes jogkörrel, tízen pedig - Beglovot is beleértve - ideiglenes ügyvivőként az általuk elnyert tisztséget eddig is betöltötték. A szavazatok 89,61 százalékának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15 százalékkal.

A 45 fős moszkvai képviselőtestületben az ellenzéknek 20 helyet sikerült megszereznie. A Kreml-párti többség a 2014-es választások utáni 38 főről 25-re olvadt.

Elemzők rámutattak, hogy a hatalommal szembeni előretörést az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által szorgalmazott „okos voksolás” taktikája eredményezhette, amelynek lényege az, hogy a választásokból kizárt, parlamenten kívüli ellenzék hívei az Egységes Oroszország jelöltjével szemben legesélyesebb jelöltre szavazzanak. Ennek eredményeképpen az eddigi öttel szemben 13 kommunista képviselő került a testületbe, amelyben a szövetségi törvényhozásban képviselt Igazságos Oroszország és a parlamenten kívüli, liberális Jabloko is egyaránt 3-3 mandátumot szerzett, mindössze 21,77 százalékos részvételi arány mellett.

Az Interfax azt írta, hogy az Egységes Oroszország moszkvai szervezetének vezetője, Andrej Metyelszkij kiesett a moszkvai képviselőtestületből. Vele kapcsolatban a Navalnij által alapított Korrupció Elleni Küzdelem Alapja júliusban azt közölte, hogy Ausztriában szállodalánccal, Oroszországban pedig jelentős értékű luxusingatlan-vagyonnal rendelkezik. Az ügyben a Kreml is vizsgálatot indított, Metyelszkij pedig beperelte az alapot.

A moszkvai választást a parlamenten kívüli ellenzék a 2021-ben esedékes parlamenti választás taktikai próbájának tekintette. Az Egységes Oroszország által támogatott jelöltek egyébként, tekintettel a párt alacsony népszerűségére, függetlenként indultak.

A távol-keleti Habarovszk városi tanácsában a nacionalista és populista politikát hirdető Liberális Demokrata Párt (LDPR) a lehetséges 35-ből 34 mandátumot szerzett meg. Az első helyen végzett ez a politikai erő a voksok 56,12 százalékával a Habarovszki terület törvényhozásában is. A hatalmon lévő Egységes Oroszország itt 12,51 százalékkal a harmadik helyen végzett a második kommunisták mögött (17,24). A liberális demokraták mindemellett a 24-ből 22 egyéni körzetben is győzni tudtak.

A régióban, amelyet tavaly óta ennek a pártnak a politikusa, Szergej Furgal kormányoz, a szövetségi parlamenti pótválasztáson a liberális demokrata Ivan Pillalev győzött. Emellett ez a politikai erő Komszomolszk-na-Amure városban is egy híján az összes képviselői mandátumot besöpörte, és Alekszandr Zsornyok személyében ő adja a polgármestert is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangot adott meggyőződésének, hogy a protest-szavazásra vonatkozó jóslatok nem váltak be, és a vasárnapi erőpróbát az Egységes Oroszország szempontjából sikeresnek, a politikai vezető szerep megnyilvánulásának minősítette.

Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek.

A voksolás az ország mind a nyolcvanöt régióját érintette, és több mint 47 ezer mandátum sorsát dönti el a szavazatszámlás után. Az orosz Központi Választási Bizottság közlése szerint a választott tisztségekért több mint 118 500 jelölt versengett, közülük 91 ezren pártok képviseletében, 27 400-an pedig egyéni jelöltként. A szavazókörzetek száma több mint 48 ezer volt.

Pamfilova egyébként hétfőn azt is közölte, hogy a választási kampánnyal kapcsolatban 11 bűnvádi eljárás indult, köztük négy Moszkvában. A kampány során a belügyminisztériumhoz több mint 3600, a választás napján pedig 1280 bejelentés érkezett.

Mint mondta, a szentpétervári esetek kivételévek a választás országszerte nyugodtan zajlott le. Közölte ugyanakkor, hogy négy régióban nyolc választási körzet eredményeit törölni fogják.

Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszország által Ukrajnától illegálisan elcsatolt területeken vasárnap tartott helyhatósági választások jogosságát és eredményét - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője rövid nyilatkozatában hétfőn.

Az uniós főképviselő hangsúlyozta: bárkiket is választottak meg, az unió nem ismeri el azokat az Ukrajnához tartozó területek lakóinak képviselőjeként.

Az EU határozottan elítéli a Krím félsziget és Szevasztopol nemzetközi jogot sértő, illegális orosz annektálását, és továbbra is támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát - tette hozzá.

Oroszországban vasárnap 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választották meg, valamint a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek. Emellett a krími parlament, illetve helyi települési tanácsok tagjait választották meg az Ukrajnától 2014-ben Oroszország által önkényesen elcsatolt félszigeten.