Külföld
Ambiciózus reformok Kazahsztánban
Nur-Szultan és Budapest kapcsolata zökkenőmentes, prioritást élvez az együttműködéstovábbi fejlesztése – mondta lapunknak Nurbak Rusztemov nagykövet

– A hónap elején parlamenti beszédében lényeges üzeneteket fogalmazott meg Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev elnök. Miről szólt ez?
– Az elnök üzenete erős politikai állásfoglalás, a legaktuálisabb problémákra összpontosít, amikre egy egész sor megoldási javaslatot felvet az ország stratégiai céljainak elérése érdekében. Lényegében bemutatja az ország fejlődésének ütemtervét a következő évekre, ami Nurszultan Abisuli Nazarbajev, Kazahsztán első elnöke, a Haza Atyja, azaz a Jelbaszi öt intézményi reformjának, valamint Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev elnök választási programjának végrehajtása.
– Ez mit takar?
– Először is a sikeres gazdasági reformok nem lehetségesek többé az ország társadalmi-politikai életének modernizálása nélkül. Kazahsztánnak követnie kell a politikai reform útját, következetesen haladva előre. Másodszor, meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet, ami az ország stabilitásának és fejlődésének alapja. Az államnak meg kell hallgatnia a polgárait. Harmadszor, folytatni kell a pártépítési folyamatot, ez szükséges a többpártrendszer, a politikai verseny, a vélemények sokszínűségének biztosításához. Negyedszer, meg kell erősítani a kazah nyelv szerepét, hogy a nemzetiségek közti kommunikáció nyelvévé váljon. Ezzel együtt persze az államnak kötelessége megteremtenie a feltételeket az ország más etnikai csoportjainak kulturális és nyelvi fejlődéséhez. Végül pedig a vállalkozók tevékenységének akadályozását a tisztségviselők részéről az állam elleni bűncselekménynek kell tekinteni. Biztosítani kell a piac intézményeinek és mechanizmusainak fejlődését. Kazahsztánnak csökkentenie kell állami apparátusát, az állami cégek alkalmazottainak számát. A nem hatékony állami vállalatokat pedig fel kell számolni. Az elnök a kis- és középvállalkozások három évig tartó adómentességéről is szólt.
– Említette a polgárait meghallgató állam koncepcióját. A társadalom jelzései alapján milyen sürgető problémákkal kell még megküzdeniük?
– Szigorúbb büntetésre van szükség a szexuális erőszakkal, a drogkereskedelemmel, az emberkereskedelemmel és más súlyos bűncselekményekkel szemben, különösen, ha azok gyermekek ellen irányulnak. Meg kell fékezni az orvvadászatot is, valamint foglalkozni kell az árképzéssel és tarifákkal, a természetes monopóliumok ügyével. Szintén kezelni kell a légiközlekedés és -szállítás magas költségeinek problémáját, valamint a mesterséges jegyhiányt a vasúti közlekedésben. Támogatnunk kell a vállalkozóinkat a nemzetközi piacokon. Az elnök azzal is megbízta a kormányt, hogy az ötszázalékos további nyugdíjjárulék bevezetését halassza el 2023-ig. Hatékony rendszer kell arra is, hogy a lakosság értékelhesse az önkormányzatok munkájának eredményességét is.
– Nagyon széles körű reformokról van eszerint szó.
– Igen, Kazahsztán elnökének üzenete új fejezetet nyitott az ország modernizálásában. Át kell strukturálni a kormányzás különböző szerveinek munkáját. Rendkívül fontos a társadalmi párbeszéd, a kölcsönös megértés, a konstruktív véleménycserére való készség.
– Hogyan értékeli a kazah–magyar kapcsolatok fejlődését az elmúlt években? Milyen területeken van még potenciál?
– Örvendetes, hogy ma az országaink között nincs semmilyen politikai vagy más természetű ellentét, ami kedvező feltételeket teremt a kétoldalú kapcsolatok további fejlődéséhez. A kapcsolatainkat a 2014-ben megkötött stratégiai partnerségi megállapodás fényében nézzük. Nagy örömmel számolhatok be a főváros, Nur-Szultan és Budapest közötti közvetlen légi járatok sikeres indításáról 2017. június nyolcadikától, ez ugyanis lehetővé tette a vállalkozóink közti kapcsolatok erősítését és a partnerség elmélyítését a tu-risztikai szektorban. Fontos eleme a kétoldalú együttműködésnek az oktatás. Hálásak vagyunk Magyarországnak, amiért évente 250 kazah állampolgárnak biztosít ösztöndíjat. Ma már több mint ötszáz diákunk tanul Magyarországon. Összességében kiemelném Magyarország és Kazahsztán hasonló hozzáállását kétoldalú kapcsolatokhoz és a nemzetközi politikához. A kapcsolatok hosszú távú fejlesztése Magyarországgal Kazahsztán külpolitikájának egyik prioritást élvező iránya.
