Külföld

Ambiciózus reformok Kazahsztánban

Nur-Szultan és Budapest kapcsolata zökkenőmentes, prioritást élvez az együttműködéstovábbi fejlesztése – mondta lapunknak Nurbak Rusztemov nagykövet

Politikai modernizáció, társadalmi párbeszéd, a vállalkozások támogatása és az állami apparátus csökkentése – ezek Kazahsztán fejlődésének aktuális kérdései, tudtuk meg Nurbak Rusztemov rendkívüli és meghatalmazott nagykövettől.

Ambiciózus reformok Kazahsztánban
Méltatta a magyar ösztöndíjprogramot Nurbak Rusztemov nagykövet
Fotó: Facebook

– A hónap elején parlamenti beszédében lényeges üzeneteket fogalmazott meg Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev elnök. Miről szólt ez?

– Az elnök üzenete erős politikai állásfoglalás, a legaktuálisabb problémákra összpontosít, amikre egy egész sor megoldási javaslatot felvet az ország stratégiai céljainak elérése érdekében. Lényegében bemutatja az ország fejlődésének ütemtervét a következő évekre, ami Nurszultan Abisuli Nazarbajev, Ka­zahsztán első elnöke, a Haza Atyja, azaz a Jelbaszi öt intézményi reformjának, valamint Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev elnök választási programjának végrehajtása.

– Ez mit takar?

– Először is a sikeres gazdasági reformok nem lehetségesek többé az ország társadalmi-politikai életének modernizálása nélkül. Kazahsztánnak követnie kell a politikai reform útját, következetesen haladva előre. Másodszor, meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet, ami az ország stabilitásának és fejlődésének alapja. Az államnak meg kell hallgatnia a polgárait. Harmadszor, folytatni kell a pártépítési folyamatot, ez szükséges a többpártrendszer, a politikai verseny, a vélemények sokszínűségének biztosításához. Negyedszer, meg kell erősítani a kazah nyelv szerepét, hogy a nemzetiségek közti kommunikáció nyelvévé váljon. Ezzel együtt persze az államnak kötelessége megteremtenie a feltételeket az ország más etnikai csoportjainak kulturális és nyelvi fejlődéséhez. Végül pedig a vállalkozók tevékenységének akadályozását a tisztségviselők részéről az állam elleni bűncselekménynek kell tekinteni. Biztosítani kell a piac intézményeinek és mechanizmusainak fejlődését. Kazahsztánnak csökkentenie kell állami apparátusát, az állami cégek alkalmazot­tai­nak számát. A nem hatékony állami vállalatokat pedig fel kell számolni. Az elnök a kis- és középvállalkozások három évig tartó adómentességéről is szólt.

– Említette a polgárait meghallgató állam koncepcióját. A társadalom jelzései alapján milyen sürgető problémákkal kell még megküzdeniük?

– Szigorúbb büntetésre van szükség a szexuális erőszakkal, a drogkereskedelemmel, az emberke­res­kedelemmel és más súlyos bűncselekményekkel szemben, különösen, ha azok gyermekek ellen irányulnak. Meg kell fékezni az orvvadászatot is, valamint foglalkozni kell az árképzéssel és tarifákkal, a természetes monopóliumok ügyével. Szintén kezelni kell a légiközlekedés és -szállítás magas költségeinek problémáját, valamint a mesterséges jegyhiányt a vasúti közlekedésben. Támogatnunk kell a vállalkozóinkat a nemzetközi piacokon. Az elnök azzal is megbízta a kormányt, hogy az ötszázalékos további nyugdíjjárulék bevezetését halassza el 2023-ig. Hatékony rendszer kell arra is, hogy a lakosság értékelhesse az önkormányzatok munkájának eredményességét is.

– Nagyon széles körű reformokról van eszerint szó.

– Igen, Kazahsztán elnökének üzenete új fejezetet nyitott az ország modernizálásában. Át kell strukturálni a kormányzás különböző szerveinek munkáját. Rendkívül fontos a társadalmi párbeszéd, a kölcsönös megértés, a konstruktív véleménycserére való készség.

– Hogyan értékeli a kazah–magyar kapcsolatok fejlődését az elmúlt években? Milyen területeken van még potenciál?

– Örvendetes, hogy ma az országaink között nincs semmilyen politikai vagy más természetű ellentét, ami kedvező feltételeket teremt a kétoldalú kapcsolatok további fejlődéséhez. A kapcsolatainkat a 2014-ben megkötött stratégiai partnerségi megállapodás fényében nézzük. Nagy örömmel számolhatok be a főváros, Nur-Szultan és Budapest közötti közvetlen légi járatok sikeres indításáról 2017. június nyolcadikától, ez ugyanis lehetővé tette a vállalkozóink közti kapcsolatok erősítését és a partnerség elmélyítését a tu­-risztikai szektorban. Fontos eleme a kétoldalú együttműködésnek az oktatás. Hálásak vagyunk Magyarországnak, amiért évente 250 kazah állampolgárnak biztosít ösztöndíjat. Ma már több mint ötszáz diákunk tanul Magyarországon. Összességé­ben kiemelném Magyarország és Kazahsztán hasonló hozzáállását kétoldalú kapcsolatokhoz és a nemzetközi politikához. A kapcsolatok hosszú távú fejlesztése Magyarországgal Kazahsztán külpolitikájának egyik prioritást élvező iránya.

Kapcsolódó írásaink