Támadás helyett párbeszéd

– Mi a véleménye a finn uniós elnökség programjáról? Helyesen határozta meg a prioritásokat az Antti Rinne vezette balliberális-zöldpárti kormánykoalíció?

– A finn soros elnökség éppen azokkal a problémákkal nem foglalkozik, amelyek a leginkább sürgetőbbek Finnország és Európa számára. Különösen a bevándorlás témájában vallanak szánalmasan kudarcot, mivel a fókuszba az úgynevezett szolidaritás és teherelosztás elbukott koncepciója került, noha ez sosem fogja megszüntetni az Észak-Afrika és a Közel-Kelet felől Európába irányuló óriási migrá­ciós nyomást. Ráadásul a finn elnökség olyan klímapolitikát vállalt fel, ami veszélyezteti az európai ipart és jólétet. Az Európai Unió nem határozhat meg ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési célokat, mint más kontinensek. A túlságosan ambiciózus célok csak növelik a kibocsátásáthelyezés kockázatát Kínába és máshová.

– Nem sokkal azután, hogy Finnország átvette a soros elnökséget, e hónap közepén az Általános Ügyek Tanácsa már meg is tartja az első meghallgatást a hetes cikkely szerinti eljárásban, ami Magyarország ellen indult. Egyetért azzal, hogy napirendre tűzték a kérdést?

– Finnországnak többet kellett volna fektetnie a soros elnökség és a magyar kormány közti párbeszédbe ahelyett, hogy ilyen támadó stratégiát választ. Semmi sem kényszerítette arra Finnországot, hogy napirendre tűzze a magyar témát. Emögött az a tipikus finn hiba áll, hogy a liberális pártjaink arra vágynak, a brüsszeli eurokrata elit ismerje el őket jó tanulóknak.

– Mi a véleménye a magyar és a finn kormány közti szóváltásokról?

– Tagadhatatlan, hogy Finnországban a médiatér nagyon szűk, a tulajdonosi háttere pedig erősen koncentrált – ezzel elsősorban a Sanoma Corporationre gondolok. Finnországnak nincs alkotmánybírósága, hanem egy alkotmányügyi bizottsága a parlamentben. Ez a bizottság nagyjából jól működött az elmúlt évtizedekben, de ha ma jönne létre egy ilyen testület a finn parlamenten belül, az egészen biztosan felháborítana más országokat. A finn kormány helyesen látja, hogy vannak kihívások a magyar társadalomban, de nem ismeri fel, hogy a kommunista időszak és a bukott szocialista kormányok 2002 és 2010 között nagyon nehéz örökséget hagytak a Fidesz-kormánynak. Az én pártom, a Finnek Pártja alapvetőnek tartja a jogállamiság és a demokrácia védelmét Finnországban. De óvatosnak kell lennünk, amikor más országokat ítélünk meg, amelyeknek a múltbéli vagy jelenlegi társadalmi körülményei nagyban különböznek a mienktől.

– Milyennek találja az új Európai Parlament erőviszonyait?

– A status quo olyan, hogy kiközösítik az Identitás és Demokrácia csoportot és annak képviselőit, akik meg akarják védeni Európa hatá­rait és a klasszikus, nyugati keresztény civilizációt. Rémes a bánásmód velünk szemben. A júliusi plenáris meghallgatásán Ursula von der Le­yen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke büszkén mondta, hogy nem akar szavazatokat kapni a mi frakciónkból. Ez a hozzáállás nem jósolt sok biztatót az európai intézmények és az ID pártjainak jövőbeni kapcsolatáról. A brüsszeli elitnek tudomásul kell vennie, hogy európaiak milliói szavaztak hazafias pártokra az európai választásokon, ezért az ő szavukat is meg kell hallgatni a tárgyalóasztaloknál.

– Mi a személyes stratégiája prio­-ritásainak képviseletére az adott helyzetben?

– Az én küldetésem az EP-ben az, hogy alternatívát mutassak a nyitott határokkal és az EU föderalista elképzeléseivel szemben. Határozottan képviselem ezt a politikát a bizottságokban és a plenáris üléseken is. Tervezem, hogy létrehozzam a saját Brüsszeli Hírek hírmondómat is a közösségimédia-felületeimen, ahol hétről hétre tájékoztatnám a finneket az EP aktuális ügyeiről.