Külföld

Nem lesz Brexit-újratárgyalás

Nemet mondott a Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő távozását rögzítő Brexit-megállapodás újratárgyalására az EU tanácsának soros elnökségét betöltő finn kormányfő pénteken Helsinkiben tartott sajtóértekezletén.

Nem lesz Brexit-újratárgyalás
A megállapodás nélküli Brexit tilalmát előíró törvénytervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára
Fotó: AFP/ Tolga Akmen

Antti Rinne hangoztatta, nem tárgyalnak újra arról a megállapodásról, amelyet már korábban Nagy-Britannia és az Európai Unió megkötött.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a londoni parlament alsóházában azt mondta, hogy kormányának eltökélt szándéka egy új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon. Azt is mondta, „teljesen egyértelmű”, hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről.

A kormányfő komoly vereséget szenvedett szerda este azzal, hogy az alsóház 327-299 arányban megszavazta azt a javaslatot, amely elvben megakadályozza, hogy az ország október végén megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson többször is határozottan leszögezte, hogy erre nem hajlandó, és ezért a rendezetlen Brexitet tiltó törvény elfogadása után előrehozott választásokat kezdeményezett. Ennek elfogadásához 434 voksra lett volna szükség, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.

A megállapodás nélküli Brexit tilalmát előíró törvénytervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára.

Londoni felsőbíróság: nem jogellenes a parlament felfüggesztése

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy e lépéssel a Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést.

A kormányfő azonban rendre tagadja ezt, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célokkal, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.

 Johnson: Nem mondok le

 „Brüsszelbe fogok menni, kialkudom a megállapodást, és biztosítom, hogy október 31-én kilépjünk (az EU-ból), ezt kell tennünk!” - hangoztatta Johnson a Sky News televíziónak adott nyilatkozatában.

Arra a kérdésre, hogy benyújtja-e lemondását, amennyiben nem tudja teljesíteni ezt az ígéretét, a konzervatív párti miniszterelnök úgy felelt: „Ezt az elképzelést fontolóra venni sem vagyok hajlandó”.

A kormánnyal szembe fordult, és a tory frakcióból kizárt 21 konzervatív képviselőről Johnson úgy fogalmazott, hogy mélyen fájlalja az ügyet. „Ők a barátaim. Sok éven át dolgoztam velük. De véghez kell vinnünk a Brexitet, és világosan megmondtuk, milyen kockázatokkal jár az uniós kilépés folyamatának további akadályozása a parlamentben” - mondta. „Természetesen felveszem a kapcsolatot ezekkel kollégákkal, megpróbálok hidakat verni feléjük, mindazonáltal világossá kell tennem, a Brexitet véghez kell vinnünk” - hangoztatta.
    
Egy neve elhallgatását kérő munkáspárti tisztségviselő közölte: nem fogják támogatni a hétfői szavazáson Johnson indítványát előrehozott választások kiírására.

A Plaid Cymru walesi párt szerint sem valószínű egy október 31. előtti előrehozott választás, mert az ellenzéki pártok vagy leszavazzák Johnson erre vonatkozó indítványát a hétfői szavazáson vagy tartózkodni fognak.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni parlamenti vezetője, Ian Blackford közölte: nem kell sokat várni a választásokra, de nem mennek bele Johnson játékába. „Minden lehetőséget számba veszünk és megbeszélünk a többi párttal, hogy elkerülhessük a katasztrofális megállapodás nélküli uniós kiválást és minél hamarább megszabadulhassunk ettől a zagyvatag (konzervatív) kormánytól” - tette hozzá.

Az ellenzék következetesen kitart amellett, hogy nem hajlandó elfogadni az előrehozott választások kiírását mindaddig, míg a súlyos károkat okozó, megállapodás nélküli Brexit lehetőségét ki nem lehet zárni.
 

A brit ellenzék továbbra sem támogatja előrehozott választások kiírását

A Skót Nemzeti Párt londoni parlamenti vezetője, Ian Blackford közölte: nem kell sokat várni a választásokra, de nem mennek bele Johnson játékába.

A konzervatív kormányfő október 15-én szeretné megtartani az előrehozott parlamenti választást, hogy a két nappal később kezdődő brüsszeli uniós csúcson friss mandátummal léphessen fel, és ha ennek ellenére nem sikerül megállapodnia az EU-val, akkor egyezség nélkül léptesse ki országát az unióból. Az ellenzék következetesen kitart amellett, hogy nem hajlandó elfogadni az előrehozott választások kiírását mindaddig, míg a súlyos károkat okozó, megállapodás nélküli Brexit lehetőségét ki nem lehet zárni.

Jóváhagyta a brit parlament felsőháza a megállapodás nélküli kilépést tiltó törvényt

A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta pénteken a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

 A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett indítványt szerda éjjel fogadta el 327-299 arányban az alsóház, komoly vereséget mérve a kezdeményezést hevesen ellenző Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnökre.    

Az alsóházi jóváhagyás után a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. A felsőházban ugyanis száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.

Ez azért kérdőjelezte volna meg a törvény életbe léptetését, mert Johnson már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.

Csütörtökön azonban egyezség jött létre arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza ezt az időhúzó taktikát, és pénteken kora este a felső kamara jóvá is hagyta a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló jogszabályt.

Ennek alapján II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép.

A jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és a hét elején kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.

A kormányfő ezt már szerda éjjel, közvetlenül a tervezet alsóházi elfogadása után meg is tette, október 15-ét javasolva a választások időpontjaként.

Johnson szerint ugyanis a Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak Johnson kezdeményezésére.

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint ugyanis nem elfogadható az előrehozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről.

Az ellenzéki pártok pénteken hivatalosan is egyezségre is jutottak arról, hogy nem fogják támogatni az előrehozott választások kiírását az Európai Unió október 17-én kezdődő csúcstalálkozója előtti időpontra.

Kapcsolódó írásaink