Külföld
Alapjogokért: Johnson is belebukhat a Brexitbe
Párkányi Eszter közölte: a brit miniszterelnök kezéből „máris kicsúszott a gyeplő”, miután a parlament megszavazta a megállapodás nélküli Brexitet megtiltó törvényt, valamint a Konzervatív Párt már elvesztette többségét az alsóházban.
Ha előrehozott választásokra kerül sor, a toryk könnyen vereséget szenvedhetnek. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a Konzervatív Párt 34 százalékon, a Munkáspárt 28 százalékon áll, a liberális demokratákat pedig a választók 18 százaléka támogatja, vagyis, ha a két ellenzéki párt egyesíti erőit, legyőzheti a torykat - mondta a kutató.
Nem akadályozza a felsőház a megállapodás nélküli kiválást tiltó törvényt
A konzervatív politikusok a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában nem fogják megakadályozni annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül váljon ki az Európai Unióból - erősítette meg a konzervatív kormányfő hivatala csütörtök délelőtt.
A Munkáspárt által kezdeményezett, Boris Johnson miniszterelnök által hevesen ellenzett indítványt szerda éjjel hagyta jóvá 327-299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.
Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. E jelek közé tartozott, hogy a felsőházban száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.
Csütörtök hajnalban mindazonáltal már értesülések terjedtek el arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza az időhúzó taktikát, és a Downing Street csütörtök délelőtt megerősítette, hogy a jogszabály péntek estig túljut az összes felsőházi tárgyalási szakaszon.
Ennek alapján hétfőn, az alsóházi véglegesítés után II. Erzsébet királynő kihirdetheti a jogszabályt.
A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Nem ment át a parlament feloszlatását célzó kormányfői indítvány
A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.
A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.
Az ellenzéki álláspont szerint csak akkor lehet megtartani az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához. A Downing Street azonban csütörtökön utalást tett arra, hogy a Lordok Házában létrejött megállapodás nyomán Johnson újabb kísérletet tehet az előrehozott választások kiírására. A kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyértelművé vált, hogy választóknak kell eldönteniük, ki képviselje Nagy-Britanniát az EU-val folytatandó tárgyalásokon.
A választások kiírása valamilyen módon mindenképpen elengedhetetlennek tűnik, mivel Nagy-Britannia gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált. A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét ugyanis a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.
A kilépés további, már harmadik halasztásáról az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács hozhat egyhangú döntést az érintett tagállam beleegyezésével.
Brit Iparszövetség: "halvány reménysugár" a rendezetlen Brexitet tiltó törvény
A Brit Iparszövetség (CBI) vezetője szerint "halvány reménysugár" az üzleti szektor számára az a törvény, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.
Carolyn Fairbairn, a CBI vezérigazgatója csütörtöki nyilatkozatában közölte: a brit üzleti vállalkozások zöme az október 31-i Brexit-határidő meghosszabbítását pártolja, mivel közismert, hogy milyen károkat okozna a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból.
Az indítványt előző éjjel hagyta jóvá 327-299 arányban az alsóház. A jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnson miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A CBI vezetője szerint a brit vállalatoknak fontmilliárdokba kerül a felkészülés a megállapodás nélküli Brexitre, és ezt a pénzt a termelő beruházásoktól vonják el.
