Szijjártó: Egyesek meg akarják törni Közép-Európa versenyelőnyét

Szijjártó „szocialista típusú gazdasági javaslatoknak” minősítette, hogy Nyugat-Európából követelik az adók harmonizációját, az adósságok közösségiesítését. Ha a javaslatok életbe lépnének, gyakorlatilag „agyonvágnák a közép-európai térség és az egész Európai Unió versenyképességét” - mondta.

Hozzátette, amennyiben az adóharmonizáció életbe lépne, ez adóemelést jelentene Magyarországon. „Az utolsó leheletünkig küzdeni fogunk Európában az adóharmonizáció ellen” - mondta a tárcavezető.

Az adósságok közösségiesítéséről elmondta: ez semmi mást nem jelentene, minthogy „egyes, felelőtlen gazdaságpolitikát folytató országok” adósságát más uniós országoknak kellene átvenni. Rámutatott: Magyarországon az utóbbi években folyamatosan csökkent az államadóság.

Kifejtette, a korábbi strukturális reformoknak és „bátor reformlépéseknek köszönhetően” Közép-Európában a kontinens legalacsonyabb adói vannak, itt a legvonzóbbak a beruházási feltételek. Közép-Európa az egész földrész gazdasági motorjává vált, éppen ezért egyes nyugat-európai országok úgy kívánják csökkenteni a közép-európai versenyelőnyt, hogy szocialista típusú bürokratikus intézkedéseket próbálnak áterőltetni az Európai Unióban - jelentette ki.

Az EU-t viszont akkor lehet újra versenyképessé tenni, ha belül is engedik a versenyt - mondta a miniszter, s hozzátette, az unión belüli gazdasági verseny egyértelműen Magyarország és Közép-Európa érdeke.

Az EU-n belüli versenyt Szijjártó Péter a krynicai fórum szerdai programját megnyitó plenáris ülésen is említette, azon hét pont egyikeként, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy Európa erős legyen a globális versenyben.

Második versenyképességi előfeltételként a miniszter az európaiak biztonságának szavatolását nevezte, veszélyesnek minősítette Brüsszel migrációs politikáját, és aláhúzta az uniós határvédelem fontosságát.

Harmadik pontként a keresztény kultúra és identitás védelmét említette. „Olyan vezetőket akarunk látni az EU élén, akik készek prioritásként kezelni a keresztény örökséget, mert Európa a keresztény értékeken alapszik” - hangsúlyozta.

A negyedik előfeltételről elmondta: a 2022 utáni uniós költségvetésről becsületes vitát kell folytatni az uniós alapokról. Aláhúzta: ezekre az eszközökre a közép-európai országok azért is jogosultak, mert vállalásaiknál megfelelően, az uniós belépés után, beengedték a nyugati cégeket, amelyek ebből erőteljesen profitálnak. Hangsúlyozta: a térségbe irányuló uniós eszközök hetven százaléka visszatér a nyugat-európai országokba.

A Szijjártó Péter által felsorolt ötödik pont szerint erős Európa csak erős tagállamokon, erős nemzeteken alapulhat. „Soha nem egyezünk bele, hogy ”Európa Egyesült Állama„ legyünk, nem engedünk az önazonosságunk lemondását célzó nyomásnak” - jelentette ki.

A hatodik pontban a miniszter az uniós bővítésről beszélt. „Hiszünk benne, hogy akkor vagyunk erősebbek, ha többen vagyunk” - jelentette ki. Sajnálatosnak minősítette a brit kilépést, és szorgalmazta a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsítását.

Utolsó követelményként Szijjártó Péter a kettős, „hazug” mérce kiküszöbölését említette, kifogásolva ennek alkalmazását Lengyelország és Magyarország esetében.

A miniszter szerdán felszólal a Három Tenger Kezdeményezés országainak területén létesülő közlekedési folyosókról szóló pódiumbeszélgetésen is.

A „közép-európai kis-Davosnak” is nevezett Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórumot idén 29. alkalommal szervezik. Több mint négyezer résztvevő - politikusok, közgazdászok, szakértők - érkezett a kedden megkezdődött, péntekig tartó konferenciára.

A szerdai gálaesten átadják a fórum Év Embere Díját, amelyet 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnöknek adományoztak. A kitüntetés mellett a gálán idén is kiosztják a Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa Új Kultúra Díjat is, amelyet az MTI értesülései szerint idén Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész vesz át.

A külgazdasági és külügyminiszter a Három Tenger Kezdeményezés országainak területén létesülő közlekedési folyosókról szóló pódiumbeszélgetésen megjegyezte: az új stratégiai együttműködési megállapodás értelmében a LOT budapesti bázisáról jövő nyártól naponta indulnak repülőgépek New Yorkba.

Emlékeztetett arra is, hogy a lengyel nemzeti légitársaság szeptember 22-én indítja Budapest és Szöul közötti járatát, és hamarosan új járatokat indít a magyar fővárosból Prágába, Stuttgartba, Belgrádba és Szófiába is.

A lengyel infrastrukturális, valamint a szlovák, a litván és a lett közlekedési miniszterrel együtt tartott pódiumbeszélgetésen Szijjártó Péter azt mondta, a közép- és kelet-európai infrastrukturális hálózat fejlesztését is célzó Három Tenger Kezdeményezés akkor lehet sikeres projekt, „ha a szavakat a tettek is követik”.

A miniszter szerint a kezdeményezésnek az olyan fejlesztésekre kell összpontosítania, amelyek pótolják a megfelelő észak-déli közlekedési és energetikai összeköttetések, valamint a térségbeli gyorsvasút hiányát.

A Varsót Csehországon és Szlovákián át Budapesttel összekötő gyorsvasútról elmondta: Magyarország 5 millió eurót szánt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a visegrádi csoporton (V4) belül az idei év végéig kellene befejezni a beruházásra vonatkozó koncepciós munkát úgy, hogy ezt figyelembe vegyék a 2022 utáni uniós költségvetési keretben, és a gyorsvasút váljon az uniós TEN-T hálózat részévé.

Az energetikai összeköttetések fejlesztéséről kifejtette: ez a diverzifikáció miatt fontos a gázszállításokban. Magyarország továbbra is csak az orosz forrásoktól függ, mert a döntő térségbeli beruházások - a horvát Krk szigeten épülő gázkikötő, a lengyel-szlovák interkonnektor - még nincsenek befejezve, az amerikai-osztrák cég még nem döntött a romániai fekete-tengeri gáz termeléséről.

A „közép-európai kis-Davosnak” is nevezett Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórumot idén 29. alkalommal szervezték meg. A kedden megkezdődött, péntekig tartó konferencián több mint négyezer politikus, közgazdász, szakértő vesz részt.

A fórum szerdai gálaestjén átadják a fórum Év embere díját, amelyet 2016-ban Orbán Viktor miniszerelnöknek adományoztak. Sajtóértesülések szerint az idei díjazott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő lesz.

A kitüntetés mellett a gálán idén is kiosztják a Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa új kultúrája díjat is, amelyet az MTI értesülései szerint idén Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész vesz át.