Külföld
Másodrangú állampolgárok: az AfD sikerének háttere
A migrációs válságnak kulcsszerepe volt abban, hogy a keletnémet választók csalódtak a baloldalban, és a bevándorlásellenes párt vált érdekeik leghitelesebb szószólójává

Továbbra is nagy terjedelemben foglalkozik a német és a nemzetközi sajtó a vasárnapi szászországi és brandenburgi tartományi választásokkal, ahol kiugróan jó eredményt el az Alternatíva Németországnak (AfD). A bevándorlásellenes párt mindkét volt keletnémet tartományban a második helyre futott be, megtöbbszörözve öt évvel korábbi eredményeit, a berlini nagykoalíciót alkotó Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) meggyengült.
Szászországban a CDU győzött 32,1 százalékkal, az AfD 27,5, az SPD 7,7, a tőle balra álló Baloldal 10,4, a Zöldek pedig 8,6 százalékot szereztek. Ez azt jelenti, hogy 2014-hez képest Angela Merkel kancellár pártja 7,3 százalékot gyengült, a Baloldal 8,5 százalékot vesztett, az SPD pedig 4,6-ot. Az AfD ezzel szemben 17,8 százalékot erősödött, a Zöldek pedig 2,9-et. Brandenburgban megőrizte vezető szerepét a három évtizede kormányzó SPD, a párt 26,2 százalékot szerzett. Az AfD 23,5, a CDU 15,6, a Baloldal 10,7, a Zöldek pedig 10,8 százalékot szereztek. Az SPD számára ez 5,7, a CDU számára 7,4, a Baloldal számára 7,9 százalékos gyengülést jelent az eredmény. Az AfD 11,3, a Zöldek pedig 4,6 százalékkal értek el jobb eredményt.
A Deutsche Welle szerint az AfD szavazók motivációi sokfélék, gazdasági és társadalmi okaik is vannak. A két tartományt is érintő Lausitz régió például igazi AfD-s bástya, a párt itt harminc százalék felett teljesített. Ezt a területet rosszul érintette az 1990-es újraegyesítés, különösen a szénbányászat szenvedte meg az elmúlt évtizedeket. A Lengyelországgal határos régióban sokan érzik úgy, hogy a berlini kormány magukra hagyta őket a problémáikkal, és ez az érzésük csak erősödött a 2015-ös menekültválsággal. A lausitziak ugyanis – idézte fel a Deutsche Welle – azóta is igazságtalannak érzik, hogy a migránsáradattal szemben velük nem törődik a szövetségi vezetés. A keleti tartományokban élők egyébként is régóta másodosztályú állampolgároknak érzik magukat, hiszen náluk alacsonyabbak a bérek és a nyugdíjak, ráadásul a legbefolyásosabb politikai pozí—ciókat továbbra is a nyugatiak töltik be az országban. A „másodosztályú állampolgár” kifejezést a Baloldal vezette be, de az AfD profitált belőle végül, az eredmények alapján a keletiek csalódtak a baloldali pártban. Brandenburg szociáldemokrata vezetője, Dietmar Woidke és a szász Michael Kretschmer is azt mondták a választás éjszakáján, hogy fontos beszélni a választókkal a problémáikkal, a Deutsche Welle szerint azonban ez inkább beismerésnek hangzott, ugyanis akik valóban jelen voltak a választások előtt a „terepen”, és beszéltek az emberekkel, azok az AfD vezetői voltak.
Az osztrák Kronen Zeitung azzal foglalkozott elsősorban, hogy a Baloldal keleti vezetői rendkívül lehangolónak nevezték saját eredményeiket. Ezzel kapcsolatban Tom Thieme német politológus a DPA hírügynökségnek arról beszélt, hogy az AfD lényegében átvette a Baloldal helyét keleten. Hangsúlyozta, a párt az elmúlt évtizedekben maga is az establishment részévé vált, úgymond elvesztette forradalmi jellegét, így a tiltakozásból szavazók az AfD-hez fordultak, amely sikeresen tüntette fel magát a keleti érdekek leghitelesebb képviselőjeként. Jürgen W. Falter pártkutató szerint az AfD az új „keleti regionális párt”. Falter a Passauer Neue Pressének beszélt arról, hogy az AfD hatékonyan szólította meg a protestszavazókat és általában az elégedetleneket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungnapilap pedig tegnap a szabad demokrata FDP problémájával foglalkozott, Christian Lindner pártja ugyanis egyik tartományi törvényhozásba sem jutott be vasárnap. A pártvezető szerint ez annak tudható be, hogy az AfD győzelmét megakadályozni szándékozó választók a nagy pártokra szavaztak inkább, nem pedig az FDP-re.