Több mint egymillióan írtak alá petíciót a brit parlament felfüggesztése ellen

II. Erzsébet brit királynő szerdán jóváhagyta Boris Johnson miniszterelnök tervét, nevezetesen, hogy függesszék fel a parlament ülésezését egy bő hónapra, október 14-ig - adták hírül a királynő tanácsadói.

„A parlamentet nem szabad elnapolni vagy feloszlatni, míg megfelelő mértékben meg nem hosszabbították az 50. cikkely időtartamát vagy az Egyesült Királyság vissza nem vonta kilépési szándékát az Európai Unióból” - olvasható a petíció szövegében, amelyet egy nappal Johnson bejelentése előtt indítottak, miszerint kezdeményezi az uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig.

A bírálók szerint a szokatlanul hosszú szünettel Johnson lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.

Az ellenzéki brit Munkáspárt rendkívüli parlamenti vitát kezdeményez az Egyesült Királyság kiválásáról az Európai Unióból - jelentette be a párt egyik szóvivője, Barry Gardiner csütörtökön.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője ugyanakkor bírálta a parlament szerdán elfogadott kényszerszünetét, s Boris Johnson brit miniszterelnök szemére vetette, hogy a demokráciát akarja felszámolni a megállapodás nélküli Brexit kikényszerítésével.

Ugyancsak csütörtökön a keményvonalas kilépéspárti Jacob Rees-Mogg, aki a kormányban a kabinet parlamenti tevékenységéért felel, a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette: a Brexit ellenzőinek két lehetőségük van, vagy leváltják a kormányt, vagy megváltoztatják a törvényeket. Leszögezte, hogy a miniszterelnök be fogja tartani a törvényeket.
„Ha pedig egyikhez sincs meg a bátorságuk vagy az erejük, akkor október 31-én kilépünk” - szögezte le Rees-Mogg. Hozzátette azt is, hogy azok, akik a megállapodás nélküli Brexitet akarják megakadályozni, azok valójában azt szeretnék, hogy egyáltalán ne lépje ki Nagy-Britannia.

A tavaly novemberben elfogadott, de a brit parlament által háromszor is elutasított kiválási megállapodással kapcsolatban Rees-Mogg kijelentette, az Európai Unión múlik, sikerül-e észszerű egyezségre jutni, és leszögezte: ha Brüsszel erre nem hajlandó, az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki.

Rees-Mogg arról is beszélt, hogy a szerdai egyeztetésen az uralkodó nem kérdőjelezte meg a kormány kérését a parlament ülésszakának berekesztéséről, és nincs precedens arra, hogy a királynő megtagadja a miniszterelnök kérését. A konzervatív politikus szerint szó sincs arról, hogy a kéréssel kínos helyzetbe hozták az uralkodót, aki a hagyományok szerint semmilyen módon nem vesz részt a politikában.

Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - „ha törik, ha szakad” - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem. Johnson ugyanakkor tagadta szerdán, hogy lépése a megállapodás nélküli brit távozást célozza. Mint mondta, van elég ideje a parlamentnek megfontolni a kilépést akár az október 17-18-i EU-csúcstalálkozó előtt, akár utána.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

Jeremy Corbyn botránynak nevezte a kényszerszünetet, s Johnson szemére vetette, hogy a demokráciát akarja tönkrezúzni a megállapodás nélküli Brexit kikényszerítésével.

John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte a helyzetet. Szerinte „teljesen nyilvánvaló”, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.